HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akit elsősorban a politikai viták érdekelnek, azok most nyugodtan dőljenek hátra, vegyék elő az újságot, mert olyan kérdésről lesz szó, amelyben a parlamenti pártok egyetértenek.
A közeljövőben rendezik meg - a riói konferencia húszéves évfordulóján - a “Rió + 20” elnevezésű, fenntartható fejlődésről szóló konferenciát. Ezen az elnök úr, a köztársasági elnök fogja képviselni Magyarországot. Azért is érdekes ez a kérdés, mert sokan úgy gondolják, hogy az a kereszténydemokrata megközelítés, amiről én ma szólni szeretnék, háttérbe szorul a kérdés liberális megközelítése mögött. Nem így van, mert mint ahogy más kérdésben - például az emberi jogok kérdésében is -, egy markáns kereszténydemokrata vélemény jelenik meg, ami végső soron a keresztény tanításban gyökerezik.
Szeretnék utalni zárójelben arra a körlevélre, amit a Magyar Katolikus Püspöki Kar 2008-ban jelentetett meg “Felelősségünk a teremtett világért” címmel. Természetesen ez elsősorban ökoteológiai és környezetetikai kérdésekkel foglalkozik.
Az első gondolat, amit ki kell mondanunk, az az, hogy az ökológiai probléma antropológiai eredetű, vagyis az emberi felelősség kérdését veti fel, amikor az ember figyelmen kívül hagyja a természet rendjét, és rövid távú célok érdekében kizsákmányolja a természetet. De azért tegyük hozzá, hogy szintén antropológiai hiba az, hogyha a radikális környezetvédelmi szemlélet érvényesül, amelyik nem tesz különbséget az ember és a természet többi szereplője között, sőt, sok esetben az utóbbit előnyben részesíti.
A kereszténydemokrata szemlélet szerint a teremtett világ csúcsán az ember áll, érte van a világ, de azt védi és gondozza - ez a természet arányos tisztelete. Két következmény fakad az elmondottakból. Az első az, hogy a fenntartható fejlődés az emberért van, az öncélú fejlődési kényszer ennek ellentmond. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a GDP fontos, de az ember és annak életminősége még fontosabb. A második következmény az, hogy a fenntartható fejlődés nem csupán a környezeti károk enyhítését jelenti, hanem a gazdaságpolitikát és társadalompolitikát egyaránt átadó szemléletet, és szemléletváltásra van szükségünk.
Miről is van szó a “Rió + 20” konferencián? Az elnök úr - mindnyájunk támogatásával - a víz kérdését fogja felvetni. Globális probléma ez, hiszen az egészséges ivóvíz kérdése világszerte nagy gondot jelent, és nagyon sokan vannak ettől megfosztva, de egyúttal magyar lehetőség is, hiszen Magyarország vízügyi nagyhatalom, ami részben azt jelenti, hogy vízkészletünk igen gazdag és tiszta, másrészt azt is jelenti, hogy vízügyi szakembereink nemzetközi szinten is elismertek. Az viszont tény, hogy folyóink nagy része, vizeink 95 százaléka a környező országokból ered.
(13.30)
Ennek veszélyei is vannak, környezeti veszélyei; gondoljanak csak a ciánmérgezésre. Ez pedig még inkább megerősíti azt, ami nemcsak környezeti szempontból fontos, hanem sok más okunk is van rá, hogy a kelet-közép-európai népek összefogását elősegítsük. Ez mindenképpen nemzeti érdek is.
Még egy gondolat: elnök úr szándékozik egy Magyarországon megtartandó, vízzel foglalkozó konferencia gondolatát felvetni. Remélem, hogy ez támogatást fog kapni, s így hazánk érdekei és a globális érdek találkozni fog itt Magyarországon is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)
