KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki megnézte a Háború a nemzet ellen című, Jelenczki István által készített négyrészes filmet az 1989 óta tartó tudatos nemzetpusztításunkról, akkor az első és a harmadik részben hallhatott egy olyan mondatot, hogy “nemzeti vezetőkre van szükség, magyar nemesekre”. Most egy olyan magyar nemes bemutatásával készültem, aki a hazáért és a vasútért élt, dolgozott. Hogy az elmúlt évtizedekben a magyar vasúti vezetés milyen messze állt ettől a gróftól, az csak fényévekben mérhető.
Hídvégi gróf Mikó Imre 1868. július 1-jén közmunka- és közlekedésügyi miniszterként megalapította a Magyar Királyi Államvasutakat. Mert mi is működik jól és tökéletesen? Ami egységben van, és egy a gazdája.
Az erdélyi magyar történész, államférfi 1805-ben született Székelyföldön, a Kovászna megyei Zabolán. Tanulmányait Nagyenyeden, a református kollégiumban végezte. 1824-ben az erdélyi kormányzósághoz került írnoknak, fogalmazó, majd tiszteletbeli titkár lett. 1837-től főkormányszéki tanácsos, majd kincstárnok.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után tudását Erdély közművelődésének fejlesztésére fordította. Nevéhez fűződik az Erdély Gazdasági Egyesület és a Múzeum Egyesület megalapítása. Kulturális munkájának köszönhetően 1849-től elkezdődnek Kolozsvárott a színi előadások. Erdély gazdasági fellendülését a vasútépítésben látta, ezért a bécsi kormánynál többször is próbálkozott, de sikertelenül.
I. Ferenc József 1861-ben kinevezte Erdély főkormányzójának, azonban Bécs magyarellenes intézkedései miatt visszavonult. Az 1867-es kiegyezés évben helyet kap az Andrássy-kormányban.
A magyarországi vasútvonalakat egy-két kivétellel mind magán vasúttársaságok építették és üzemeltették. De nemcsak hazánkban, hanem a világ számos országában működő társaságok egy idő után rájöttek arra, hogy az állami, gazdasági feladatokat egységesen csak egy központilag irányított apparátus tudja hatékonyan ellátni, és ez az állam. Az általa irányított közlekedési tárcánál a vasútépítési vonalszakaszokat az 1868. évi törvénycikkekben fogalmazták meg, amelyeket ez alapján építettek ki.
Sajnos az állami garanciával történő vasútépítések, magánvállalkozások beruházásával folyó adófizetői pénzlenyúlások, vasúti panamák már akkor is elég gyakran előfordultak. Gróf Mikó Imrének mint becsületes miniszternek, se ereje, se háttere nem volt, hogy az akkori maffiával felvegye a harcot, ezért inkább lemondott.
Nagy érdeme, hogy a likviditás határán lévő Magyar Északi Vasúttársaságot megvásárolta, és megalapította a Magyar Királyi Államvasutat, amely 1868. július 1-jétől 1945-ig működött. Hogy milyen vasúti korszak kezdődött és épült ki ekkor Közép-Európában, az szinte fogalom. Igaz, akkor még építettek, és nem romboltak.
1870-ben megalakult a Nyugdíjintézet, amely a vasutasnyugdíjakat intézte, és nem elvette. Sajnos ma már nem létezik. Az utolsó székházuk az Andrássy út 66. szám alatt az ingatlanspekuláció áldozata lett 2004. december 21-én.
Elkészítették az egyenruha-szabályzatot, amely tekintélyt, tiszteletet, becsületet parancsolt annak is, aki hordta, és annak is, aki a vasúttal utazott.
Az első világháború előtt 21 200 kilométer hosszú, normál nyomtávú vasúti pályával rendelkeztünk, és ehhez kapcsolódott még 1600 kilométer hosszú, keskeny nyomközű vasúthálózat.
A székely származású nemzetépítő gróf 1876. szeptember 16-án átadta lelkét a teremtőjének. Számos festmény, szobor, emlékmű, iskola, alapítvány, utcanév hirdeti a jövő nemzedéke számára nagyságát.
Az Magyar Tudományos Akadémia által a Magyar Államvasutak Zrt. Kötelezettségvállalása mellett létrehozták a Mikó Imre-díjat, amellyel a hazai, illetve külföldi, tudományos téren elismert, kiemelkedő eredményekkel rendelkező szakembereket jutalmazzák.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az emlékezést egy idézettel zárom: “Az ég tartsa meg soká nemzetünk testi-lelki javára a valódi nemest! - és tegye foganatossá magas és fényes példáját mind a két hazában!” Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
