MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalássorozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve pedig az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, és állítsak emléket munkásságuknak itt, a nemzet templomában is.
Ezt nemcsak azért tartom fontosnak, mert ma a magyar vidék önhibáján kívül kivéreztetett állapotban vívja haláltusáját, de azért is, mert a sorozatban bemutatott személyek a korukat megelőző szakmai munkájukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek, illetve azért is, mert a Jobbik vidéki gazdaságfejlesztő programját is átitatják a vidéki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kozma Dénes 1875. november 10-én született Dalnokon. Középiskoláit a csíksomlyói székely főgimnáziumban végezte, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet.
Közben egy évig a hallei és a berlini egyetem természettudományi és mezőgazdasági előadásait hallgatta, tanársegéd évei után 28 éves volt, amikor elvégezte a Budapesti Tudományegyetemet, úgynevezett bölcsésztudori oklevelet szerzett, majd a budapesti Állami Vetőmagvizsgáló Intézethez kerül. Munkássága és tudományos kísérletei során neve szakmai körökben egyre ismertebbé vált. 1911-ben a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás adjunktusa, majd vezetője lett. Közel két évtizedet töltött el az állomás szolgálatában, és szorgalmas tudományos tevékenységet végzett itt.
Hosszas szenvedés után fiatalon, 48 éves korában, 1922. december 19-én hunyt el Budapesten. Mindennapi munkája mellett jelentős szakirodalmi tevékenységet is folytatott. Tudományos érdeklődése mindenekelőtt a gyomnövények és az élősködők ellen való védekezés felé irányult, de foglalkozott a növénytermelés egyéb problémáival is. A vetőmagvizsgálat tudománya a vetőmag-hamisítás elleni küzdelem jegyében jött létre, a vetőmagvizsgáló és vegykísérleti állomások hamarosan az egész országra kiterjedő hálózattal rendelkeztek, és közvetítették a tudományos eredményeket a gyakorlat felé.
A legmagasabb színvonalú munkát a budapesti állomáson végezték, amely a század első évtizedeire európai rangra emelkedett. Ma, amikor a hatalmas és folyamatos nyomás, amely hazánkon van a GMO-fajtákkal rendelkező multinacionális vállalatok részéről, különösen felértékelődik a vetőmagvizsgálat. Ugyanis hazánk jelenleg jelentős előnyökkel rendelkezik, mivel GMO-mentességét eddig sikerrel fenn tudta tartani, és ez a kevés olyan témák egyike, amelyekben teljes parlamenti konszenzus van most már hosszú évek óta.
A budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás kezdetben az Állatorvosi Tanintézet növénytani tanszékének keretein belül működött, majd ’91-ben önállósult. Az első igazgatója Czakó Kálmán volt, majd Dégen Imre követte őt, és ő vezette az intézetet 40 éven át. Az ő jelentős közreműködésével született meg a vetőmagok hamisításának tiltásáról szóló 1895-ös törvény, ami az intézet hatáskörét törvényesen is megalapozta.
Az intézetben összegyűjtött tapasztalatokat szaklapokban tették közzé, és így a gazdaközönség számára is könnyen elérhetővé vált. Az állomásnak gazdag és egyre szaporodó maggyűjteménye, herbáriuma és egyéb színvonalas technikai műszerei, valamint tekintélyes könyvtára volt. Kezdettől fogva fontos feladata volt a herefélék magvainak arankatartalomra való vizsgálata és az állami ólomzárolások teljesítése is.
A zsákok ólomzárral való ellátása azt jelentette, hogy a Vetőmagvizsgáló Állomás a kibocsátott vetőmagokat megvizsgálta, tulajdonságait, kártevő- és gyommagmentességét ezzel hivatalosan is igazolta. E szolgáltatás hamar rendkívül népszerűvé vált a gazdák körében.
Az ólomzárazást később paprikára, gyógynövényekre, erdei famagvakra és lucernára is alkalmazták. Fontos újítás volt, hogy 1915-ben életbe lépett a piros bárcás, azaz az engedményes ólomzárazás is, ami rendkívül népszerű lett. Az állomás munkatársai magvizsgálati tanfolyamokat tartottak, ahol az érdeklődőket kiképezték a legfontosabb magvizsgálati kérdésekben.
Kozma ideje alatt vált híressé a magyar lucernamag is. Munkássága szorosan kapcsolódott a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás sokrétű tevékenységéhez. Tudományos, kísérleti vizsgálódásai a gyommagvakra főként ezek talajban való viselkedésére koncentrálódtak.
Komoly és hosszas kísérletsorozatban vizsgálta a 16 legelterjedtebb gyomnövény viselkedését, és sok új ismerettel és eredeti megállapítással bővítette a témával kapcsolatos addigi ismereteinket. Rövid, de tudományos munkás élete eredményekben gazdag volt, és jelentősen hozzájárult egy újonnan alapított szakintézet fejlődéséhez, kibontakozásához. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
