KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három részkérdésre szeretném a hozzászólásomban ráirányítani a figyelmet, azzal a szándékkal, hogy ezek egy része reményeim szerint tisztázható, tisztázható akár a mostani párbeszédben, vitában, esetleg a módosító indítványok mérlegelése során, azok elfogadásával korrigálható lehet, vagy ha ez most nem elvégezhető, akkor a későbbi törvényalkotási munkával még idehozhatóan kisegíthető ebből a mai helyzetéből.
Az első kérdés a nyugdíj melletti foglalkoztatásnak, nyugdíj melletti kereseteknek a kérdése. A megelőző kormányzati ciklusokban bevallott célja volt a nyugdíjmódosítások egy részének, hogy a korhatárhoz, a hivatalos korhatárhoz közelítsék a módosítások által a nyugdíjba vonulás valóságos korcentrumát, tehát hogy a korhatár alatti nyugdíjakból adódó nyugdíjcentrum az egyre inkább közelebb legyen a hivatalos nyugdíjba-vonulási korhatárhoz. Ez nyilvánvaló módon egy sor mérlegelés és persze egy sor méltányosság mellett lehetséges.
Többek között akkor születtek azok a szabályok is, amelyek pontosan azért, hogy ne érje meg, pénzügyi okokból ne érje meg a korai nyugdíjazás, ezért hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugdíjazás melletti keresőtevékenység csak egy bizonyos határig legyen lehetséges, illetve összekötötte a nyugdíjba vonulásnak a lehetőségét, megkövetelte a nyugdíjba vonuláshoz a keresőtevékenység adott pillanatban való feladását.
Most úgy látom, tekintettel arra, hogy a kormány drákói intézkedéseket hozott a megelőző időszakban a korhatár alatti nyugdíjak igénybevétele korlátozására, hogy ez a lehetőség, ez a kapu bezárult. Ezzel az a fajta érvelés, hogy ne legyen pénzügyi érdek, a fizetés mellett kapott nyugdíj ne segítse a korai nyugdíjazás irányába a korcsoportok jelentős részét, ez a fajta érdekeltség megszűnt. Ezért tehát a nyugdíj melletti keresőtevékenység lehetőségére irányulóan, úgy hiszem, hogy immáron az a jogos végiggondolás indokolt volna, amelyik is a nyugdíjas-társadalom zömében, azt hiszem, támogatást vált ki, hogy bizony a mai nyugdíjszínvonal mellett azok számára, akik tehetik, hogy egyéb keresőtevékenységet folytatnak, éppen ezen biztonsági és szociális okok mellett, azon ellenérdekeltség megszűntével, ami az egész rendszer fenntarthatósága érdekében már nincsen jelen, most ismét engedélyező, segítő lépéseket kellene tenni, tehát a Tny. 83/B. pontjában olyanfajta módosító támogatását, amelyik is ezt a fajta korlátozást feloldja.
A második kérdés, amit szeretnék szóba hozni, az a törvénnyel kötelező egyeztetésnek a kérdése. Az itteni javaslat 25-26. §-ában arról szól a törvényhozói szándék, hogy egy felmenő rendszerű új rendet indítson el annak érdekében, hogy a nyilvántartásokban nagyobb lehessen a közös biztonságunk, jobban lehessen látni, hogy ki milyen jogszerző idővel rendelkezett - és ez egy helyes törekvés. Ez, azt hiszem, a becsületes kormányzatoknak és a nyugdíj-igazgatóság korrekt szakmai vezetésének közös törekvése kell legyen.
Azzal már vitatkozom, hogy ezekről törvényi szinten kell-e, tehát az eljárási rendről törvényi szinten kell-e rendelkezni. Amit viszont kifejezetten kifogásolnék és az államtitkár úréknak ajánlanék újragondolásra, az az, hogy a törvénnyel kötelező egyeztetés amúgy tehát indokolható bevezetése mellett a szolgálati idő elismerésére vonatkozó korábbi rend, amelyik adott korosztályokon kívül is megengedte azt a lehetőséget, hogyha ki-ki igényelte, hogy állapítsák meg a rá érvényes, éppen adott pillanatban eső szolgálati időt, nos, ezt a határozattal való elismerési lehetőséget párhuzamosan megszüntették, ennek a visszavezetését szeretném kezdeményezni.
(15.40)
Ugyanis ez a két intézmény nem mond ellent egymásnak, mind a kettő a nyugdíjasok biztonságát, kiszámíthatóságát növeli. Egy ilyen változó világban, amikor 50 évesen vagy 60 éves kora felé egy-egy embernek a jövőjével kapcsolatban, az időskori biztonságával kapcsolatban döntést kell hozni, a kérelemre történő szolgálatiidő-elismerés egyfajta kapaszkodót adott ahhoz, hogy személyesen jó döntést tudjon hozni. Ennek az ilyetén törvényből való kikerülése ezt a fajta kapaszkodót, ezt a fajta biztonságot szüntetné meg, itt tehát kifejezetten azt szeretném kezdeményezni, hogy ezen belátásból adódóan legyen egy korrekció. Én azt belátom, hogy … (Az elnök csenget.)
