DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal, a T/7676. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan az alábbiakat kívánom elmondani.
Ez az előterjesztés számos törvény módosítását célozza meg, a módosítások jelentős része az eljárást gyorsítja, vagy esetleg hiányt pótol ezekben a kérdésekben, illetőleg ezekben a tárgykörökben. Mind a nemzetközi gyakorlatban, mind a magyar polgári eljárásokban ismert a felülvizsgálati eljárás értékhatárhoz kötése. Azt gondolom, ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez nem egy új dolog, hiszen eddig is értékhatárhoz kötött volt a felülvizsgálati eljárás. Az elmúlt időszakban ezt 1 millió forintban határozta meg a törvény. Ennek a módosításnak a célja a felülvizsgálati ügyek számának csökkentése az időszerűség érdekében.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításával az előterjesztés korlátok közé szorítaná a felülvizsgálat lehetőségét, meghatározott esetekben teljesen kizárná annak lehetőségét is. Három nagy ügycsoportban lenne lehetőség az értékhatárhoz kötésre. A kiindulópont a korábbi szabályozás volt, amely szerint nem volt helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 1 millió forintos értékhatárt nem haladták meg. A mai ár- és értékviszonyoknak megfelelően ezt az összeget a törvény 3 millió forintban állapítaná meg.
Ugyancsak értékhatár-szabályozás kerül bevezetésre a közigazgatási ügyek esetében is, az adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget megállapító, bírságot kiszabó és kisajátítási ügyekben is. Ezekben az ügyekben nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség ezt nem határozza meg. Ugyanaz a megállapítás, hogy ez az összeghatár itt is szintén 1 millió forintban kerül meghatározásra.
A szabályozás célja ugyancsak az, hogy a Kúria elé a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata keretében se érkezzenek meghatározott értékhatár alatt ügyek, hiszen eddig is, tudjuk, hogy a Kúria sajnos nagyon komolyan leterhelt, és ezekben az ügyekben a törvény megpróbálja ezt a részét korlátozni, illetve az ügyek számát minél pontosabb ügyszámban meghatározni.
A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy a munkaügyi perekben is csak meghatározott ügyek folyamán lehetne felülvizsgálatot benyújtani. Itt is a vitatott érték, a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér ötszörösében állapítaná ezt meg. Nem lenne értékhatár több olyan munkaügyi vitában, ahol a munkavállalók életére lényeges kihatással lennének - itt a törvény az értékhatár-korlátozást szűk területre határozza meg. Amennyiben a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége vitás, vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történő vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás, vagy fegyelmi vétség miatt, vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezménye vitás, a pertárgy értékétől függetlenül helye lesz felülvizsgálatnak.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata alapján az értékhatár-korlátozást nem tartja alkotmányellenesnek. De meg kell jegyeznünk azt is, hogy a polgári peres, nemperes eljárásokban, valamint a büntetőeljárások során a jogszabály elrendelte az elektronikus kommunikációt az igazságszolgáltatási szervek, valamint a felek között. A papír alapú kommunikációról az elektronikus kommunikációra való áttérésnek a célja az, hogy az informatikai fejlesztések eredményeképpen mind a bíróságok, mind a felek oldalán az eljárások intézése költséghatékonyabbá váljon.
Az elektronikus kommunikáció továbbá hozzájárulhat ahhoz is, hogy az eljárások időszerűsége javulhat, illetve felgyorsulhat, az igazságszolgáltatás ügyfélbarát jellegét pedig erősítse. Azt gondolom, ezt a módosítást gyakorló ügyvédként is tudom támogatni, hiszen tudjuk, hogy sok olyan jegyzőkönyv kapcsán, amelyet esetlegesen később írnak le, vagy később jut el az ügyfelekhez vagy akár a jogászkollégákhoz, minden egyes esetben lehetőség lesz arra, hogy ha ezekben észlelünk hibákat, időben ki tudjuk javítani, és ezzel kapcsolatosan hamarabb tudjuk az eljárást gyorsítani, illetőleg a következő tárgyalásra jobban fel tudunk készülni. Azt gondolom, ez a része is támogatható ezekben a kérdésekben.
A Ket. és a végrehajtási rendeletei 2012. április 1. napjától új szabályozást vezettek be az elektronikus kommunikáció terén. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az igazságszolgáltatás területén is igénybe vehetőek legyenek az új informatikai szolgáltatások. A törvény ennek a törvényi hátterét teremti meg.
A Ket.-ben megteremti a pénzfizetési kötelezettség közérdekű munkával történő megváltásához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályokat és garanciális rendelkezéseket. Törvényi szinten kívánja rögzíteni az adatvédelmi szabályokat az ügyfél-regisztrációs eljárással kapcsolatosan, valamint az elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások listáját is.
A civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény módosításával lehetővé tenné az ilyen nyilvántartásban szereplő szervezetek számára, hogy a bíróságon keresztül kérhessék adószámuk és statisztikai számjelük megállapítását 2013. január 1-jétől.
A törvénymódosítás rendelkezik a pénzfizetési kötelezettség közérdekű munkával történő megváltásának lehetőségéről, valamint a szabálysértési jog újrakodifikálásával megszűnik mintegy száz szabálysértési tényállás szankcionálása, azok a jövőben közigazgatási bírsággal lesznek sújthatóak. Azonban ezen esetekben is indokolt a hatóságok számára biztosítani minden lehetőséget annak érdekében, amelyek eddig is adottak voltak számukra a jogellenes magatartást megvalósítókkal szemben, hogy ezt a pénzbüntetést egyéb más közérdekű munkára át lehessen váltani.
A szabályok gyakorlati alkalmazhatósága azonban jelen formájában nem biztosított, mivel hiányoznak az eljárási kódexből a közérdekű munka végrehajtását lehetővé tevő nyilvántartás, valamint az adatszolgáltatási rendelkezések, továbbá a közérdekű munkára vonatkozó garanciális, törvényi szintet igénylő szabályok. A törvény ezt a hiányosságot is pótolja.
Lehetővé teszi az igazságügyi szakértők szélesebb körben való bevonását ez a törvénymódosítás, amely meghosszabbítaná azt a határidőt, amelyet az igazságügyi szakértők tevékenységéről szóló 2005. évi XLVII. törvény ír elő az igazságügyért felelős miniszter számára, és a törvény hatálybalépését megelőzően felvett szakértők felvételi feltételeinek fennállását vizsgálja.
Azt gondolom, ezek a törvénymódosítások minden egyes esetben támogathatóak. Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal a zárószavazáson támogassák ezen törvénymódosításokat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
