DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm még egyszer a szót, elnök úr. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat néhány jól körülhatárolható terület módosítását tartalmazza, ezért a törvényjavaslat főbb szabályozási céljainak összefoglalását tartom az expozé egyik legfontosabb feladatának.
Elsőként a polgári perrendtartás módosításáról szükséges szót ejteni, amelynek célja a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás újraszabályozása. A szabályozás részleteinek kifejtése előtt engedjék meg, hogy a szabályozás okairól és céljairól tájékoztassam önöket, mivel úgy vélem, hogy amennyiben e célokkal a tisztelt Ház egyetért, a megvalósítását célzó törvényjavaslatban foglalt szabályokat is támogatni fogja.
A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás kapcsán az első és legfontosabb megállapítás az, hogy ez egy rendkívüli jogorvoslat. Mit is jelent ez pontosan az elmélet és a gyakorlat szintjén? A jogelméletben rendkívüli jogorvoslatnak hívják azt a jogorvoslati lehetőséget, amelyet a jogalkotó a jogerős ítéletekkel, határozatokkal szemben enged annak érdekében, hogy amennyiben bármely okból kifolyólag - így különösen az alapul fekvő tényállás összetettsége, bonyolultsága folytán - az ügy érdemére, az ítéletre kiható jogszabálysértés történt volna, azt a legmagasabb bírói fórum orvosolni tudja. A gyakorlatban azonban némileg más a helyzet, a törvény ugyanis igen széles körben enged felülvizsgálati eljárást, mintegy túlbiztosítva a bírósági eljárásokat. Ez a túlbiztosítás, a túl nagy számú jogorvoslati fórum, az elhúzódó eljárás pedig egy bizonyos ponton túl nemhogy nem segíti, éppen ellenkezőleg: hátráltatja a jogviták lezárását, hiszen a rendkívüli jogorvoslat igénybevétele azt eredményezi, hogy a jogerős ítélet ellenére sem mondhatják azt a felek, hogy a jogvitájuk véget ért, a helyzet véglegesen rendeződött. Ennek elkerülése álláspontom szerint egy olyan elérendő cél, amelyet a jogalkotó nem kerülhet meg akkor, amikor dönt a felülvizsgálati eljárás szabályairól.
(9.50)
Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja e törvényjavaslattal az, hogy ésszerű korlátok közé terelje ezt az egyébként igen fontos jogorvoslati eljárást, és az is, hogy az eljárás valóban rendkívüli jogorvoslatként működjön, azaz a jogerős ítéletek vizsgálata csak azokban az esetekben fordulhasson elő, amikor az valóban indokolt.
A törvényjavaslat követi az elmúlt évek szabályozási logikáját, azaz értékhatár megadásával szabja meg azt, hogy egy ügyben helye van-e felülvizsgálatnak vagy nincs. Amiben mégis újat hoz a törvényjavaslat, hogy a közigazgatási perekben és a munkaügyi perekben is értékhatár-szabályozást vezet be, ám teszi mindezt úgy, hogy eközben figyelemmel van ezen perek sajátosságaira is.
A közigazgatási perekben mindösszesen három területen kerül sor az értékhatár bevezetésére, és ezt a határt egymillió forintban állapítja meg a törvényjavaslat: az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó, köztartozásnak minősülő, fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben, ha a határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem haladja meg.
A munkaügyi perekben a jogvita tárgyát képező jogviszony kiemelt jelentőségére tekintettel egyrészt az értékhatár lényegesen alacsonyabban kerül meghatározásra, a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben, másrészt ez az értékhatár-korlátozás számos munkaügyi perre nem fog vonatkozni. Azon munkaügyi perekben, amelyekben a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének a jogszerűsége vitás, vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, vagy pedig a fegyelmi vétség miatt vagy méltatlansági eljárás során alkalmazott jogkövetkezmény vitás, értékhatártól függetlenül helye lesz a felülvizsgálatnak.
Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy az a megfelelő, amennyiben nemcsak az előnyeit, hanem a szabályozás kapcsán megfogalmazható aggályokat, illetve reményeim szerint ezek cáfolatát is önök elé tárom, hiszen így biztosítható, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Eddig az időpontig vagyonjogi ügyekben egymillió forintos értékhatár felett helye volt felülvizsgálatnak, míg most már csak hárommillió forint felett lesz, ami könnyen arra a megállapításra vezethetne, hogy a törvényjavaslat korlátozza a jogorvoslati jogot. Ez azonban csak részben igaz, hiszen nincs olyan perjogi alapelv, amely általánosságban írná elő a felülvizsgálati eljárás biztosítását, sőt mi több, maga az Alkotmánybíróság is kifejtette egy határozatában, hogy a jogalkotónak arra is lehetősége van, hogy akár teljes egészében megvonja a felülvizsgálati eljárás lehetőségét.
A jogalkotó a felülvizsgálat területén tehát igen nagy szabadsággal rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy a rendkívüli jogorvoslat biztosításának kereteit bizonyos, így például pergazdaságossági szempontok alapján szabja meg. Az értékhatár-szabályozás pedig egy olyan eszköz a jogalkotó kezében, amely alkalmas arra, hogy a rendkívüli jogorvoslatot ésszerű keretek között tartsa. Arra biztatom ezért önöket is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a peres eljárásokat távolabbról, átfogóan szemléljék, így olyan szabályozás kerülhet bevezetésre, amely ésszerű kompromisszumot teremt a különböző érdekek között, és biztosítja azt, hogy a jogerős ítéletek valóban csak azokban az esetekben lehessenek újabb bírói fórumon a vizsgálat tárgyai, ahol azt valamilyen speciális szempont, például a magas pertárgyérték indokolja.
Felmerülhet önökben az is, hogy a felülvizsgálati eljárások számának csökkenése veszélyeztetheti az egységes ítélkezési gyakorlatot. E megállapítással szemben több érv is felhozható. A felülvizsgálati eljárás elsődleges célja a jogsérelem orvoslása egy konkrét ügyben, amely valóban azzal a hatással is jár, hogy orientálja az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, bár a felülvizsgálati eljárásban hozott döntés nem köti a többi bíróságot. E védeni kívánt célt, azaz a jogegység biztosítását azonban nem elsősorban a felülvizsgálati eljárásnak kell biztosítania, hanem a jogegységi eljárásnak. Éppen ezért újította meg a jogegységi eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény. A törvény részletesen szabályozza a bírságok közötti, a jogegységi eljárás megindulásához szükséges információáramlást, bővíti az indítványozók körét, a civilisztikai és a büntető tárgyú jogegységi eljárásokra azonos, részletes eljárási szabályokat dolgoz ki.
Hasonló célokat szolgál az úgynevezett joggyakorlat-elemzési csoport létrehozása is. Az új szabályozás a Kúria számára biztosítja azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik az ország különböző területein jelentkező jogalkalmazási problémák mielőbbi megismerését és azok lehető legrövidebb időn belüli kezelését.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egyes törvényeket annak érdekében módosít, hogy megfelelő szabályrendszer biztosítsa a közigazgatásban alkalmazhatóvá vált, illetve alkalmazhatóvá váló informatikai megoldások igénybevételét. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítása 2012. április 1-jei hatálybalépéssel mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára korszerű, a hatékonyságot és a kényelmet egyaránt jelentősen javító elektronikus ügyintézési lehetőségek alkalmazásához teremtette meg a törvényi hátteret. E jogszabályok alapján kiadott végrehajtási rendeletek azonban rámutattak arra, hogy a kialakított törvényi környezetet részben pontosítani, részben kiegészíteni szükséges.
A törvényjavaslat ezért módosítja az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseket. A módosítást egyebek mellett az indokolta, hogy az ügyfél-regisztrációs eljárással kapcsolatban egyes adatvédelmi kérdések, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások listája törvényi szinten kerüljenek rögzítésre. A szabályozás kiegészül továbbá a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat hatóságoktól igénybe vevő ügyfél ügyfél-regisztrációs eljárásának szabályaival is. Ehhez is kapcsolódóan a törvényjavaslat felhatalmazást ad a kormány számára, hogy más ügyfélkapu-regisztrációs szervet is kijelölhessen a jövőben.
A törvényjavaslat továbbá megteremti annak a lehetőségét is, hogy 2013. január első napjától az elektronikus ügyintézési szolgáltatások, például az elektronikus kézbesítés, az azonosítás vagy az összerendelési nyilvántartás az igazságszolgáltatás területén, azaz a polgári és a büntetőeljárásokban is igénybe vehetővé váljanak.
Az informatikai kérdésekhez kapcsolódóan kell említést tenni a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosításáról is, hiszen amellett, hogy egyes eljárási szabályokat pontosít, illetve kiegészít a törvényjavaslat, elsődleges célja az, hogy az informatikai lehetőségekhez igazítsa a törvény egyes rendelkezéseit. A törvényjavaslat ezzel hozzájárul ahhoz, hogy biztosított legyen a bíróság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal közötti zökkenőmentes adatáramlás abban az esetben, amikor a nyilvántartásban szereplő szervezet a bíróságon keresztül kéri adószámának, statisztikai számjelének megállapítását, illetve beszerzését.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja az is, hogy egyes elfogadott eljárási rendelkezések végrehajthatóságát megfelelő részletszabályok kidolgozásával segítse. A törvényjavaslat ezért módosítja a közigazgatási eljárási törvény és a szabálysértési törvény egyes szabályait annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok által kiszabott közigazgatási bírságok közérdekű munkára történő átváltoztatásának lehetővé tételével szükségessé vált részletszabályok is rendezésre kerüljenek. A részletszabályok megteremtésének szükségessé indokolta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását, valamint a polgári perrendtartás módosítását is. Ez utóbbi esetben a munkaügyi perek szabályai között elhelyezésre kerülnek azok a speciális szabályok, amelyek a kormány-tisztviselői döntőbizottság határozataival szembeni bírósági jogorvoslati eljárás egyes kérdéseit rendezik.
Az ügyészségről szóló törvény szerint az ügyészségnek - mint az igazságszolgáltatás közreműködőjének - a büntetőjogon kívüli közérdekvédelmi tevékenysége az úgynevezett törvényességi ellenőrzéssel valósul meg. Az eljárás e definíciója, amely annak tényleges tartalmát és eszközrendszerét immár adekvát módon határozza meg, az ügyészségről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg nagyrészt átvezetésre került a különböző törvényekben. Néhány esetben azonban a törvényességi felügyelet fogalmának törvényességi ellenőrzéssel való felváltása még nem történt meg, ennek átvezetését is e törvényjavaslat rendezi.
(10.00)
Tisztelt Országgyűlés! A kormány egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés részére, amely meggyőződésem szerint alkalmas az imént kifejtett célok elérésére és a peres felek, illetve a nemperes eljárások résztvevői a módosítások eredményeképpen egy hatékonyabb, időszerűbb ítélkezést lehetővé tevő eljárási rendben érvényesíthetik a jogaikat.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és elfogadására. Köszönöm a kijelölt országgyűlési bizottságok tagjainak az általános vita előkészítésében való közreműködést, a támogató bizottsági szavazatokat.
Ezzel megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
