DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslatról az előzőekben már sok minden elhangzott, akár államtitkár úr expozéja, akár pedig az eddigi hozzászólások alapján.
Az jól kivehető talán azoknak a képviselőtársaimnak és azoknak az állampolgároknak, akik figyelemmel kísérik a parlament munkáját, hogy ez egy olyan törvény, amely több igazságügyi jogszabályt módosít. Öt olyan nagy témakör van benne, amely módosulást okoz majd, hogyha a parlament el fogja fogadni a törvényjavaslatot.
Három olyan van talán, amelyben kevesebb vita várható, hiszen az igazságügyi szakértőkről szóló módosítási rész, amely tulajdonképpen egy másik törvényben meghatározott határidőt hosszabbít meg, olyan szakmai és technikai jellegű módosítás, amely a szakmában dolgozók számára indokolt, érthető, és különösebb módon nem érinti az állampolgárokat.
Az sem okozhat vitát, ami a hatályos ügyészségi törvénnyel összhangba hozza egyes jogszabályokban azt a kifejezést, ami az ügyészségi törvényességi felügyelet, tehát ezt a kifejezést törvényességi ellenőrzésre módosítja. Korábban a parlament már az ügyészségekkel kapcsolatosan ezt a törvényességi ellenőrzés kifejezést fogadta el, és nyilván hozzájuk kell igazítani az egyéb jogszabályokat.
Amiben talán vita alakulhat ki, és érdemes elgondolkodni az érveken, nyilván a felülvizsgálati értékhatár meghatározása. Képviselőtársaim tudják jól, hogy maga az, hogy egy jogorvoslati eljárásban értékhatárt vezet be a törvény, a jogalkotó, ez esetben a parlament, ez nem alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság több határozatával foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, és korábban a 200 ezer forintos vagy az 500 ezer forintos értékhatárt is ’98-as, ’99-es és 2000-ben hozott alkotmánybírósági határozatokkal alkotmányosnak találták.
Ez egy nagy kérdés, hiszen amikor a jogalkotó, a parlament egy bizonyos értékhatárt húz, és azt mondja, hogy 1 millió forint, 3 millió forint - teljesen mindegy az összeg -, akkor mindig lesznek olyan ügyek, amelyek ez esetben 2 999 000 forintot ütnek meg, vagy pár forinttal alatta vannak, és ők kiesnek a harmadik szintű rendkívüli jogorvoslati lehetőségből. Vannak olyan ügyek, amelyek, mondjuk, a 3 010 000 forintos értékhatárral pedig bekerülnek. Nyilván azok az állampolgárok, akik bíróság előtt keresnek igazságot, bántva érzik magukat, de ez az élet más területén is így van. Amikor mondjuk, egy segélyt vagy valamilyen juttatást a jövedelemhatárhoz kötik, és az adott családban a család összjövedelme pár forinttal, pár száz forinttal kevesebb, mint a határ, és nem jutnak hozzá a segélyhez, a pluszjövedelemhez, a kiegészítéshez, a támogatáshoz, nyilván sérelmesnek érzik magukra, az pedig, aki épphogy csak egy pár forinttal meghaladja ezt az értékhatárt, de mégis jogosulttá válik, nem gondolja, hogy ő szerencsés, hanem természetesnek veszi ezt. Én azt gondolom, hogy a vita ebben az értékhatárban valahol ekörül csúcsosodik ki.
Az biztos, hogy az idő előrehaladtával, a gazdasági helyzet, infláció, pénzügyi témák változásával a jogalkotónak kötelessége utánamenni ezeknek az értékhatároknak és változtatni. Én azt gondolom, az vitakérdés lehet, hogy az 1 millióról a 3 millió forintra emelés jelentős ugrás vagy nem. Egy biztos, hogy azoknak az állampolgároknak, akik bírósági úton keresik az igazukat, a jogorvoslati lehetőségeit nem zárja ki, hiszen továbbra is a rendes jogorvoslatok tekintetében az első fok, másodfok rendelkezésre áll. Itt a harmadfok rendkívüli jogorvoslati lehetőségét, a felülvizsgálatot nehezíti meg. Hozzá kell tenni, hogy ebben Magyarországon akár négyfokozatú is lehet ez, hiszen a bírósági döntésekkel kapcsolatosan legújabban az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni, tehát akár alkotmánybírósági jogorvoslat is lehetővé válik.
Én azt gondolom, hogy a felülvizsgálat mint rendkívüli jogorvoslat biztosításának a lehetősége és ennek a feltételei a jogalkotó mérlegelésén múlnak, a vitában ez el is hangzott. Én azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban biztos lesznek módosító indítványok benyújtva. Nyilván a kormány ezeket megtárgyalja, az alkotmányügyi bizottság úgyszintén, és a parlament meghozza majd a bölcs döntését ezzel kapcsolatban.
(10.30)
Nyilván mivel ez a jogalkotó hatáskörébe tartozik, akár lehetne hozni egy olyan döntést is, hogy nem biztosít rendkívüli jogorvoslatot az adott témakörben, de mint említettem, az európai normákkal, az európai uniós tagállamok ilyen jellegű igazságügyi eljárási szabályaival teljesen összhangban van a magyar szabályozás a négyszintű felülvizsgálati lehetőségekkel, nyilván bizonyos körökben, tehát nem minden ügyszakban.
A másik vitás kérdés a Kúria általi felülvizsgálati értékhatár megemelése után az elektronikus kommunikáció, ügyintézési és adatkezelési szabályok összessége lehet. Azoknak a képviselőtársaimnak mondom csak, hogy ez egy 87 szakaszból álló törvényjavaslat, tehát elég jelentős szabályozási kört ölel fel. Mindenképp az a célja, hogy gyorsítsa a bírósági eljárás adminisztrációját. Bizonyára a képviselőtársaim és a parlament munkáját figyelemmel kísérők is emlékeznek a közelmúltban olyan ügyekre, amely nagy közérdeklődésre tartott számot. Elég csak itt a Cozma-ügyre hivatkozni, ahol talán a jobban a bírósági ügyekben nem jártas állampolgárok is felfigyeltek, hogy volt olyan nyilatkozat, hogy ameddig írásban nem kapják meg a Győri Ítélőtábla döntését, amellyel jelentősen csökkentette az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést a Cozma-ügy vádlottjaira, nem tudnak nyilatkozni.
Nos, nyilván ha ez a jogszabály-módosítás életbe lép, és lehetővé válik, mondjuk, a jegyzőkönyvek elektronikus úton történő továbbítása, és azt lehet mondani, hogy a harmadik évezredben az internetes világhálót, a Facebookot és ezer olyan, a munkánkat, a korábbi írógépes vagy mechanikus munkát gyorsító lehetőségeket igénybe vesz az igazságszolgáltatás is, akkor talán ezt a jogos elvárást, amely a bíróság előtt részt vevők, és nem is talán elsősorban az ügyfelek, hanem a segítségükre lévő jogi szakemberek, ügyvédek, ügyészek, egyéb olyan jogi szakemberek, akik részt vesznek ebben a munkában, igazságügyi szakértők s a többi, ezeknek a kommunikációját, a munkáját gyorsíthatja meg. Azt gondolom, ez mindenképpen előrelépés, és egy olyan javaslat, amely a harmadik évezred elején a magyar igazságszolgáltatásban és egyáltalán a magyar államigazgatásban nagyon fontos szerepet tölthet be.
Önök is tudják, hogy egyre kevesebb a postán küldött levelezés. E-mailekben váltanak az emberek egymással gondolatot, az üzenetek jó része már a világhálón történik. Ehhez képest anakronisztikusnak tűnik, hogy láttam olyat, hogy bíróságokon adott esetben még mindig írógéppel - tehát nem is szövegszerkesztővel - történik az ítélet vagy az egyéb dokumentumok létrehozása.
Azt várom a parlamenttől, hogy ezt a kérdést is megtárgyalja, és olyan döntés születik kormányjavaslatra, amely az ilyen jellegű gyorsító tevékenységet az igazságszolgáltatásban is szabályozott módon, törvény által szabályozottan, de bevezeti.
A harmadik rész, amely talán szintén vitára adhat alkalmat, ez a pénzfizetési kötelezettség közérdekű munkával történő megváltása címszóra utal. Magát a jogintézményt már korábban a parlament elfogadta, törvénybe iktatta, él. Bizonyos részletszabályok nem voltak ez esetben tisztázottak. A jogszabály ezeknek a létrehozását és a pontosítását teszi meg. Azt gondolom, hogy az állampolgárok többsége egyetértett azzal a parlamenti döntéssel, amikor a pénzbüntetést át lehetett váltani közérdekű munkára. Irritáló volt, hogy hatóságok, bíróságok olyan embereket büntettek pénzbüntetéssel, akiknél nyilvánvaló volt, hogy ennek a behajtása szinte lehetetlen, hiszen hivatalos jövedelmük nem volt, s a többi, s a többi, ezt most nem részletezném. Ha végigmegyünk az országban, és megnézzük, hogy milyen állapotban vannak, mondjuk, csak a közútjaink árkai, az árkon túli és a mezőgazdasági rendeltetésű földek közötti részek vagy településeken belül mennyi szemét van, tehát mennyi olyan munkát kellene elvégezni, amely szebbé, jobbá, élhetőbbé teszi a környezetünket, és látszik, hogy az önkormányzatoknak, az illetékes szervezeteknek erre nincs meg a forrásuk, hogy ezért fizessenek, én azt gondolom, ez egy jó döntés volt, hogy a pénzbüntetést ilyen közérdekű munkára át lehet változtatni, és ezeket a mindenki szemét szúró, zavaró tevékenységeket is közérdekű munkással meg lehet oldani. Minden olyan képviselőtársam vagy az állampolgárok közül, aki figyeli a parlament munkáját, átmennek Ausztriába, mindenki csodálkozik, hogy hogyan lehet, hogy a határtól pár kilométerre a burgenlandi kis falvak szépek, tiszták, nincsenek eldobva a szemetek, nem látszik a parlagfű, nem gazos, hanem ápolt, gondozott, rendezett a település, és miért nem lehet pár száz méterrel vagy pár kilométerrel keletebbre Magyarországon is megtenni ezt. Ez egy lehetőség erre, tehát ilyen szempontból ennek a részletszabályozása egy olyan fontos kérdés volt, amely szintén ebben a törvényben került most szabályozásra.
Összességében azt tudom mondani a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy bár az ilyen jogszabályokat, amelyek több törvényt módosítanak, nem igazán szeretjük jogász szemmel, tehát az úgynevezett salátatörvényeket, ebben az esetben ez egy olyan szabályozás, amely indokolt minden részletében. Szerencsésebb így egy törvényjavaslattal megtárgyalni, mint külön-külön megnyitni a szükséges törvényeket, jogszabályokat, kezdve a polgári perrendtartáson át az ügyészségi törvényen és sok máson keresztül. Áttekinthető, nem túlzott a megnyitott jogszabályok, törvények száma. A parlamenttől pedig azt kérem, és egyben jelzem is, hogy a Fidesz-frakció támogatja az elfogadását. Nyilván a módosító indítványokat megtárgyaljuk, és ha javító, pontosító, a jogszabály minőségét javító módosító indítvány érkezik, akkor azt el is lehet fogadni.
Ezekkel a gondolatokkal, és még egyszer megismételve, azzal zárom a felszólalásomat, hogy a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
