DR. SÓS TAMÁS
DR. SÓS TAMÁS
DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Folytatva az iménti gondolatokat, az alapvető problémát abban látom az előterjesztésénél, hogy egyrészt rajtaütésszerűen került ez beterjesztésre, másrészt konstruktív kritikával szeretném majd illetni mindazokat a megállapításokat, amelyek az előterjesztésben szerepelnek, illetve a harmadik részben pedig arról szeretnék szólni, hogy mi az, ami hiányzik ebből az előterjesztésből olyan vonatkozásban, hogy korábban számos fórumon szó volt arról, hogy azok is ide fognak kerülni.
Vitatkoznék fideszes képviselőtársaimmal abban, amikor azt mondják, miért baj, hogy gyakran kerül ide ugyanaz az előterjesztés, vagy miért baj az, hogy gyakran változtatnak, korrigálnak előterjesztéseket. Ez azért baj, tisztelt képviselőtársaim, mert önök a kivételből csináltak rendszert, a kivételből, amikor sürgősséggel kerül ide a napirend pénteken este - azok számára kell elmondani, úgy gondolom, akik figyelemmel kísérik a munkánkat -, felnézünk pénteken este a parlament honlapjára, ott látjuk az előterjesztést, és hétfőn, ez már menetrend szerint így működik, sürgősséggel idekerül, erről a Ház szavaz, és gyakorlatilag már kedden elkezdődik ennek a tárgyalása. Ha megnézzük, az elmúlt fél évben a napirendek nagy része így történt, és az is látszik, hogy rendkívül nagy hibaszázalékkal készülnek ezek az előterjesztések. Én úgy gondolom, ez nincsen jól.
Mi az, amit mi vitatunk, ami benne van? Úgy gondoljuk, az államtitkár úr már a bevezetőjében utalt is erre, amikor felénk fogalmazta meg észrevételeit. Igen, jól gondolja, államtitkár úr, nem értünk egyet az iskoláztatási támogatás végleges elvételének lehetőségével, de ahogyan látom, a Házban nem vagyunk egyedül ezzel a véleményünkkel. Továbbá nem támogatjuk a bölcsődei gondozási díj fenntartását sem. A rokkantrendszer átalakításából származó további módosításokat sem tudjuk elfogadni, mivel az fenntartja azt a rendszert, amely a szerzett jogok elvételét és a megváltozott munkaképességű emberek életszínvonalának csökkentését jelentette. Mindezek mellett a támogatott lakhatás bevezetését és a szociális szolgáltatások modernizálását viszont támogatjuk.
Ami viszont kimaradt az előterjesztésből - és majd még az iménti gondolatokról részletesebben szólnék -, nem része az előterjesztésnek az a korábbi véleményezésre bocsátott anyagban szereplő szabályzás, amely a nevelőszülői hálózat átalakításáról szól. Nem szerepel az sem, hogy az idősotthoni ellátáshoz hasonlóan bevezetnék, hogy az igénylők, akik vállalják a szolgáltatási önköltség megfizetését, gondozási szükséglet vizsgálata, illetve jövedelemvizsgálat nélkül részesülhessenek házi segítségnyújtásban, mivel jelenleg az csak gondozási szükséglettel bíró személy számára nyújtható, továbbá nem szerepel az anyagban a gyermekvédelmi gyámság bevezetése sem. Én ezeket azért mondom a frakcióm nevében, mert kérnénk önöket arra, hogy ezeket gondolják végig. Amint utaltam rá, kritika alá vesszük, górcső alá vesszük, és kérnénk, gondolják végig. Ugye, számos lehetőség van még az előterjesztés tárgyalása során módosítókkal, kapcsolt módosítókkal, bizottsági módosítókkal, és még számos lehetőség van arra, hogy pontosítsunk.
Az egyik az iskoláztatási támogatás, amire utaltam. A családi pótlék további szigorításával, ha rendesen jár iskolába a gyerek, akkor sem kapja vissza az addig elvont ellátást, a rászoruló gyerek sem. Mi ezt gondnak, rendkívül komoly büntetésnek tartjuk, túl drasztikus, nem kezeli az iskolakerülés mögött álló szociális problémákat. Felmerül a kérdés: vajon mekkora kiadáscsökkentést várnak ettől? Ilyen vonatkozásban, úgy gondolom, a pedagógiai, nevelési módszereknek nagyobb szerepet kellene kapniuk, mint a rendészeti, a rendvédelmi módszereknek. Én kérem önöket, és ha figyelik a rádiót, a televíziót, a híradásokat, akkor azt kell mondanom, a szakemberek ebben már figyelemfelhívó módon megszólaltak, megszólalt az ország nyilvánossága. Gondolják ezt végig!
A támogatott lakhatás kérdése is, úgy gondolom, egy ilyen kérdés. Az önálló életvitelt segítő szolgáltatási rendszer kiépítése, annak jogszabályi feltételeinek megteremtése szerepel az előterjesztésben. Milyen valódi változást jelent mindez az érintettek számára? - vetődik fel a kérdés, főként, hogy a költségvetési oldalról nem látjuk a változást. Kérdés: miért csúszik a nagy létszámú intézmények lebontása? Nem tudjuk, ez a szolgáltatások egyes funkcióit szétválasztó rendszer, mindez miként kapcsolódik az ápolási díj ügyéhez? Hogyan ér össze a házi segítségnyújtással, az egészségügyi rendszerrel? - vetődik fel számos kérdés.
A bölcsődei térítési díjakat - erre már utaltam - szintén kérjük, hogy gondolják végig. Az indokolás szerint a vonatkozó szabályozása jogértelmezési vitára ad okot, ezért pontosítják; ahol nincs gondozási díj, ott a korábbi szabályok szerint állapítják meg a térítési díjat. Mi azt vetjük fel, hogy továbbra sem támogatjuk a bölcsődei díj, gondozási díj fenntartását.
A rokkantellátások módosítására is sor kerül, amit szintén szeretnék szóba hozni. Önök több ponton is változtatják a rokkantrendszer átalakításáról szóló törvényt. Változik az ellátás összegének alapját adó számítási mód azok esetében, akiknek idén rokkantsági ellátásra nevezték át az ellátásukat, amennyiben a felülvizsgálat után ismét megállapítják számukra a rokkantsági ellátást. A tavalyi ellátások szerint eltérő arányban fogják figyelembe venni a jövedelmet mint az ellátás összegének alapját. Ez alapján vetem fel: nem világos, hogy azok számára, akiket az új rendszerben felülvizsgálnak, miért lesznek speciális szabályok az ellátás összegének alapját képező számításban. Nem egyértelmű, hogy ez előnyös vagy hátrányos lesz számukra. Kérdés: az egyébként pontosító jellegű módosításokat miért nem vették észre korábban? Úgy tűnik, sok elvarratlan szál van még, hiszen szinte minden szociális jellegű törvényben kénytelenek valamit korrigálni ezzel az átalakítással kapcsolatban. Talán szerencsésebb lenne - de itt én egy fogadatlan prókátor vagyok ebben az ügyben, mint számos ilyen ügyben - bizonyos elemzésekre jobban építeni és különböző szakmai egyeztetéseket egy-egy ilyen előterjesztés előtt megtenni.
Ami kimaradt a benyújtott javaslatból, arról most egy picit részletesebben. Több változás is kimaradt a benyújtott javaslatból, pedig van, ami a költségvetésben is látható, sőt van olyan, ami csak ott látható, tehát a korábbi tervezetben sem szerepelt. Ilyen a nevelőszülői hálózat átalakítása, ez pedig már a Széll Kálmán-terv 2.0-ban is szerepelt. A Széll Kálmán-terv szerint 5 ezer főt akarnak így bevonni a foglalkoztatásba. A nevelőszülői hálózatban nyújtott teljes körű otthont nyújtó ellátás minden esetben foglalkoztatási jogviszony keretében valósulna meg, nem válna ketté a hagyományos és a hivatásos nevelőszülői feladatellátás. A korábbi változat szerint a jövőben az állami gondozásba kerülő gyermekek 12 éves kor alatt csak befogadó szülőknél kerülnének elhelyezésre. Ezzel a lépéssel megvalósulna a jelenlegi gyermekotthoni struktúra jelentős átalakítása is, számottevően csökkenne a gyermekotthonokban történő gyermekvédelmi szakellátás biztosítása.
A szociális intézményen belüli foglalkoztatás átalakítása is szerepelt egy korábbi változatban. Itt most ugye nem. Aszerint az eddigi kételemű munkarehabilitációs foglalkoztatás és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási rendszer átalakulna, kapcsolódva a megváltozott munkaképességűek védett foglalkoztatása támogatásának átalakításához. Lényegében a munkarehabilitációs foglalkoztatás maradna meg terápiás munka néven.
(15.10)
A következő a szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódik. A korábbi anyagban szerepelt, hogy a házi segítségnyújtás esetén az idősotthoni ellátáshoz hasonlóan bevezetnék, hogy azok az igénylők, akik vállalják a szolgáltatási önköltség megfizetését, a gondozási szükséglet vizsgálata, illetve jövedelemvizsgálat nélkül is részesülhessenek ellátásban, mivel jelenleg ez csak gondozási szükséglettel bíró személy számára nyújtható.
A következő, amit kiemelnék: nem szerepel az anyagban a gyermekvédelmi gyámság bevezetése sem. Azt kérném majd államtitkár úrtól, hogy erre is térjen már ki, ha úgy ítéli meg, mert úgy gondolom, ez sokakat foglalkoztat, és előzetesen volt erről a kérdésről szó.
A költségvetés indokolásából kiolvashatók egyéb változások is. Például, miszerint az önkormányzati segélyezés a járások kialakítása miatt változik, ez nem látható a tervezetben. A költségvetés indokolása szerint a jegyzői hatáskörben levő segélyek a jövőben létalapként egyesülnek. A létalapnak két komponense lenne, az alaptámogatási komponens és a kiegészítő támogatási komponens. Mindehhez meglevő ellátások tartoznának. Nem világos, hogy ez a változás csak egy közös megnevezése lesz néhány addig is létezett segélynek, vagy pedig valamilyen új szabályozást jelent, tartalmat is adnak ennek, vagy miről van itt szó. Ez sehogyan sem jelenik meg a költségvetéssel egy napon benyújtott javaslatban.
Tehát próbálom itt bemutatni, hogy a Ház előtt van egy költségvetéssel kapcsolatos elgondolás, van az önök által jegyzett törvénytervezet, és mind a kettő foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és vannak olyan kérdések, amelyek ebben az előterjesztésben nem szerepelnek, pedig szociális területre vonatkoznak, a költségvetésben szerepelnek. Úgy gondolom, ezt itt is el kell mondani, és a nyilvánosságot is meg kell nyugtatni, hogy ezt a kérdést hogyan kívánják áthidalni. Vagy egy újabb törvénytervezet fog néhány hónap múlva újra bekerülni, és akkor ilyen permanens törvénytervezet törvénytervezet hátán.
A gyermekvédelmi lakásalap felállítása is megjelenik a költségvetésben, ami viszont ebben a javaslatban nem szerepel. Lényege, hogy átalakítanák az állami gondozásból kikerülő fiatalok lakhatáshoz jutásának támogatását. Eddig az otthonteremtési támogatás nevű ellátás szolgálta ezt a célt, ez a jövőben megszűnne, helyette kialakítanának egy lakáskontingenst, ami hosszú távon kezelni tudja a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok önálló életkezdésének támogatását lakáshoz jutással. A koncepció lényege, hogy legfeljebb 10 éves időtartamra, legfeljebb a volt gondozott 30. életévének eléréséig lakhatást biztosít a fiatal felnőtt számára olyan környezetben, ahol a munkavállalási lehetőségek adottak.
Összességében az eddigiekkel is igyekeztem illusztrálni, hogy számos ellentmondás van ebben az előterjesztésben és a költségvetési beterjesztésben. Az iránt érdeklődőm, hogyan kívánják ezt feloldani. És tulajdonképpen még egyszer aláhúznám: gondolják végig, az iskoláztatási támogatás végleges elvételének lehetőségét, úgy gondolom, nem lenne szerencsés támogatni. Gondolják végig a bölcsődei gondozás fenntartását díjmentesen. A rokkantrendszer átalakításából származó további módosításokat nem tudjuk elfogadni, mivel az fenntartja azt a rendszert, amely a szerzett jogok elvételét és a megváltozott munkaképességű emberek életszínvonalának csökkentését jelenti. Mindezek mellett a támogatott lakhatás bevezetését és a szociális szolgáltatások modernizálását, mint ahogy említettem, támogatjuk.
Ismételten összefoglalásként fölvetem azt, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket az előterjesztés nem tartalmaz. Arra kérem államtitkár urat, illetve a szaktárcát, hogy a bizottsági viták során, illetve itt a parlamenti vita során találjuk meg annak a módját, hogy ezek a kérdések itt be tudjanak kerülni. Tehát konkrétan a korábbi véleményezésre bocsátott anyagban szereplő szabályozást például a nevelőszülői hálózat kapcsán, vagy az idősotthoni ellátáshoz hasonlóan bevezetnék, hogy azok az igénylők, akik vállalják a szolgáltatási önköltség megfizetését, gondozási szükséglet vizsgálata, illetve jövedelemvizsgálat nélkül is részesülhessenek házi segítségnyújtásban.
Köszönöm a figyelmet.
