LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA
LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA
LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA (Fidesz): Köszönöm szépen.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/7678. számú, az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosítását a mindennapi gyakorlati tapasztalatok és a támogatási forrásokhoz szükséges jogszabályi háttér megteremtése teszik szükségessé. Gyakorló jogalkalmazóként rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a szabályozás időnként a gyakorlati tapasztalatok és a jogalkotó által elérni kívánt cél szerint felülvizsgálatra kerüljön a rászorulók, az ellátottak, a polgárok és nem utolsósorban a jogalkalmazók érdekében.
Ma Magyarországon körülbelül 12 ezer fogyatékos személy él ápolást, gondozást nyújtó intézményben. Az intézményi férőhelyeket a kormány kiváltani kívánja annak érdekében, hogy a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, valamint hajléktalan ellátottak családias körülmények között élhessenek.
A támogatott lakhatás bevezetésével lehetővé válik, hogy az ellátottak a helyi lakossággal azonos életkörülmények között és életfeltételek között vegyenek részt a helyi társadalom életében. Az átalakítás legfontosabb eleme, hogy szétválnak a lakhatás és a napközbeni tevékenységek, vagyis lakhatási szolgáltatásra és önálló életvitelt segítő szolgáltatásra válik szét a korábbi komplex intézményi szolgáltatás.
A támogatott lakhatásban történő elhelyezéskor komplex szükségletfelmérést kell végezni, amely alapján határozatlan vagy határozott időtartamban lehet biztosítani az ellátást.
A lakhatási szolgáltatás kétféle formában biztosítható: legfeljebb 12 fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében. Fontos, hogy az új szabályok biztosítják azt a lehetőséget, hogy ezeket a szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó fenntartók együttesen, hálózatba szerveződve biztosítsák. Ez a hatékonyabb fenntartást, illetve az egyszerűbben megszervezhető, rugalmas, szükségleteken alapuló ellátást segíti elő.
Az új szabályok 2013. január 1-jével lépnek hatályba. A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátása fokozatosan alakul át az új szabályoknak megfelelően 2013. január 1-jét követően. Nagy létszámú intézményt átalakítani csak a támogatott lakhatás valamelyik formájában, új intézményt pedig csak legfeljebb 12 fős lakásban vagy házban lehet.
Ez utóbbi rendelkezés összhangban van a 2010 óta hatályos szabállyal, miszerint fogyatékos személyek ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyet létrehozni 2011. január 1-jét követően csak lakóotthoni formában lehet. A hatálybalépéskor már működő lakóotthonok számára kétéves átmeneti időt biztosít az előterjesztés. 2014. december 31-ig működhetnek a jelenlegi formában, ezt követően már meg kell felelniük az új rendelkezéseknek.
A szociális törvény módosításával megteremtődik a gondozási szükséglet nélküli házi segítségnyújtás lehetősége, amelyről nem kívánok hosszabban beszélni, hiszen képviselőtársam ehhez hozzá fog szólni. De mindenesetre szeretném elmondani ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy ez nem megszorítást jelent, hanem éppen kiterjesztést, hiszen azok is igénybe vehetik majd ezt a szolgáltatást, akik képesek ezt megfizetni, egyébként pedig a gondozási szükségletük nem indokolja, hogy állami támogatásból legyen finanszírozva az ellátásuk.
2012. január 1-jétől bevezetésre kerül a befogadási eljárás, amely során számtalan olyan kérdés merült fel, amely indokolja a törvény módosítását. Házi segítségnyújtást biztosító, nem állami fenntartású szolgáltatóknak önkormányzati hozzájáruló nyilatkozatot kell csatolni, ha finanszírozásban szeretnének részesülni. Ez a kötelezettség kiterjesztésre kerül nemcsak új szolgáltatást elindítók esetében, hanem létszámbővítés esetében is szükséges ez a hozzájáruló nyilatkozat 2013. január 1-jétől, amelyhez a fél évvel korábbi megjelenése a szabályozásban a kötelezettnek lehetőséget biztosít a felkészülésre.
Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos szabályozási elem, hiszen az önkormányzattal való együttműködés azt is lehetővé teszi, hogy mindenki a településen igényelni tudja a szolgáltatást. Másrészről pedig az önkormányzatok is tájékozódnak arról, hogy milyen szolgáltatók vannak jelen adott esetben a településükön. Két esetben a kapacitástól független befogadhatóság kerül törvényi szinten szabályozásra: önkormányzat és megyei fenntartó kötelező feladatellátása, és ha a fenntartó pályázati úton elnyert hazai, illetve uniós támogatást.
A gondozás, nevelés nélküli munkanap bevezetése a bölcsődékben lehetővé teszi, hogy a bölcsődék napja nevelés nélküli munkanappá váljon, szakmai ünnepségeket, szakmai fejlesztéseket lehet ezen a napon tartani. Ha a szülők nem tudják megoldani a gyermekeik elhelyezését ezen a napon, a gyermek felügyeletéről az intézménynek gondoskodnia kell. Az erre vonatkozó részletszabályok végrehajtási rendeleti szinten kerülnek előírásra.
A települési önkormányzatok kötelező feladata a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, amelyet az önkormányzatok több módon is teljesíthetnek: önálló intézménnyel, intézményegységben és a többi. Miután a szabályozás nem kellően egyértelmű, indokolt a módosítással összhangba hozni a jogszabályi rendelkezést a jogalkotó szándékával és a szolgálatok tényleges működésével, egyértelműen rendezve a települési önkormányzatok gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában jelenleg is fennálló ellátási kötelezettségét, kimondva, hogy valamennyi települési önkormányzat köteles működtetni a gyermekjóléti szolgálatot.
A befogadási eljárási szabályok pontosítása, hasonlóan a szociális törvény módosításaihoz, a gyermekvédelmi törvényben is szükséges.
Itt a pályázati úton támogatott krízisközpont-szolgáltatás mentesül a befogadás alól. Indokolt ezeken felül kapacitástól függetlenül befogadni itt is a finanszírozási rendszerbe a szolgáltatást, ha a működési engedély módosítását szétválás, egyesítés, szolgáltatásiforma-váltás, illetve férőhelyek átcsoportosítása teszi szükségessé, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy a változás nem jár költségvetési többletkiadással.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. Móring József Attila elfoglalja jegyzői helyét.)
A gyermekvédelmi törvény bölcsődei térítési díjra vonatkozó szabályozása jogértelmezési vitára ad okot, amelyet az előterjesztés a szabályok egyértelmű megfogalmazásával igyekszik lezárni. Abban az esetben, ha a fenntartó nem kér a bölcsődei gondozásért térítési díjat, továbbra is a bölcsődékre korábban irányadó szabályozás érvényesül, tehát nem kell elvégeznie a jövedelemvizsgálatot, és nem kell alkalmazni a térítési díjra vonatkozó százalékos korlátozást sem. Kizárólag a gyermekétkeztetésre vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni, ezzel biztosítható, hogy az adminisztratív terhek ne növekedjenek azon fenntartóknál, akik továbbra is csak az étkeztetésért kérnek térítési díjat a bölcsődékben, és nem élnek a gondozási díj bevezetésének lehetőségével.
Módosításra kerül a szociális törvényben a keresőtevékenység. A szociális szövetkezet tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kapott bevétel a szövetkezeti tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér erejéig a szociális törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek. Ez a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben a szociális szövetkezeteken keresztül tartós munkahelyek létrehozásában segíti a települési önkormányzatokat, illetve azokat a munkanélkülieket, akiknek más esélyük nincs arra, hogy tartós foglalkoztatásban részesüljenek. A módosítások egyértelműen segíteni kívánják a jogalkalmazást, így mindezekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatokat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(14.10)
