SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim, Hölgyek és Urak! Amint azt önök is tudják, a kormány megalakulásától kezdve azonnal felvállalta az állami ellátórendszereink átalakítását, rendbetételét, amelyek évtizedes problémákat jelentettek. E nagy feladat mellett, ezzel szoros összhangban az első pillanattól kezdve kiemelt célunk a családok megerősítése, a nehéz helyzetben élő emberek, legyen ez fogyatékossággal élő, idős vagy segítségre szorult gyermekeket nevelő családok segítése. Ezen elvek mentén, e folyamat részeként került most a Ház elé az a törvénycsomag, amely tíz törvény módosítását tartalmazza. A szemlélet, a hozzáállás változását kívánjuk elérni a fogyatékossággal élő emberek esetében. Ennek egyik eszköze a lakhatási körülmények és az életfeltételek javítása.
A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó szociális intézmények átalakításának célja a fogyatékossággal élő emberek jogainak maradéktalan érvényesítése, életminőségük javítása, a szociális szolgáltatói szerkezet fejlesztése és modernizálása. Az intézményi férőhelyek kiváltása közel 12 ezer embert érint, és a teljes ellátórendszer átalakítását jelenti. Hozzá kell tenni azt is, hogy e feladat több évtizedre szól, így fontos, hogy az általunk megkezdett munkát a következő évtizedek kormányai is folytassák.
Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak is jelzik, hogy a kormány következetesen tartja magát ahhoz az elvhez, amellyel megkezdte munkáját, s amely úgy hangzik: senkit nem hagyunk az út szélén, bárki bárhogy is gondolja ezt a mondatot. Ez az elv érvényesül a törvénycsomag másik, igen jelentős eleménél, az 50 órás iskolai hiányzás szabályozásánál is. A családtámogatási rendszer átalakítását már napokkal a kormány megalakítása után megkezdtük, ezzel is jelezni kívántuk a kormány prioritását, a családok megerősítését, támogatását. A szándékunk az volt és ma is az, hogy a következő nemzedékek minden tagjának élete biztos alapokon nyugodjon, hogy mindenki munka által tudja biztosítani a saját és családja megélhetését. Ennek azonban alapeleme a rendszeres iskolába járás. Ezt kívánjuk elősegíteni az össztársadalmi érdekeket szolgáló intézkedéssel, amely a köznyelvben 50 órás hiányzásként ismert. Önök is tudják, az iskolába járás, legalább egy szakma megszerzése az egyén, az egyes család és a társadalom számára egyaránt nagyon fontos. Ismételten hangsúlyozom önöknek: a kormány kitart alapelve mellett, senkit nem hagyunk az út szélén. E javaslat is ennek jegyében született.
Nézzük a részleteket, tisztelt hölgyeim és uraim: először is a férőhelykiváltás a támogatott lakhatással kapcsolatban. A törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségű rendelkezése a szociális szolgáltatások területén a támogatott lakhatás, mint az új szolgáltatás jogszabályi alapjainak megteremtése. A fogyatékos személyek számára ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló kormányhatározatot 2011 júliusában fogadta el a kormány. A stratégia végrehajtása érdekében a kormány feladatként írta elő, hogy 2012. június 30-áig kell kidolgozni a támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit.
A stratégia megvalósításának elősegítése érdekében kiírásra került az Új Széchenyi-terv részeként a “Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázat, amelynek keretében 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázat lebonyolításához szükséges, hogy a kiváltás jogszabályi háttere biztosított legyen. Ezt szolgálja a törvényjavaslat, amely a támogatott lakhatás alapvető rendelkezéseit tartalmazza, a részletszabályok pedig végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra. A támogatott lakhatás megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, valamint hajléktalan emberek nyitottabb, természetesebb, családiasabb életmódot alakítsanak ki önmaguk számára, és a helyi lakossággal azonos életkörülmények, életfeltételek között éljenek, részt vegyenek a helyi társadalom életében.
(13.40)
A támogatott lakhatás az ellátott életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességének megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat az ellátott önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével. Az átalakítás legfontosabb újdonsága, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenység szétválnak, biztosítva ezzel a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást. Az eddigi bentlakásos intézmény által nyújtott komplex szolgáltatás lakhatási szolgáltatásra, valamint önálló életvitelt segítő szolgáltatásokra válik szét. Az önálló életvitelt segítő szolgáltatások nyújtására az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján kerülhet sor.
Az új szabályok biztosítják azt a lehetőséget, hogy ezeket a szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó fenntartók együttesen, hálózatba szerveződve biztosítsák. A hálózati működés a terhek megoszlását, a hatékonyabb fenntartást, illetve az egyszerűbben megszervezhető rugalmas, szükségleteken alapuló ellátást segíti elő. A lakhatási szolgáltatás három formában biztosítható: legfeljebb 6 fő számára kialakított lakásban vagy házban, 7-12 fő számára kialakított lakásban vagy házban vagy legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében. A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek, személyek ápolását, gondozását nyújtó intézményi ellátás fokozatosan alakul át az új szabályoknak megfelelően.
A második nagy területi változás a kapacitásfinanszírozás módosítása és pontosítása. A törvényjavaslat kiemelendő intézkedése, hogy mind szociális, mind gyermekjóléti területen pontosítja a finanszírozási rendszerben 2012. január 1-jétől működő befogadásra irányadó szabályozást, a gyakorlatban felmerülő problémák rendezése, az átláthatóbb szabályozás megteremtése érdekében. A jogalkotó automatikussá teszi azon kapacitások befogadását, amelyek esetében a már meglévő és finanszírozott férőhelyek száma nem változik. Valamennyi mentesülési eset törvényi szinten kerül szabályozásra a korábbi végrehajtási rendeleti szintű szabályozás helyett. A mentesülési esetek közé bekerül a szétválás, egyesítés, a fenntartó intézményei, telephelyei közötti férőhelyszám-átcsoportosítás, az egyik telephelyről a másikra történő áthelyezés, továbbá a férőhelyek átminősítése, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy a változás nem jár költségvetési többletkiadással. Fenntartóváltás esetén nem beszélhetünk új szolgáltatás, illetve új férőhelyek létrejöttéről, ezért szükséges annak törvényben való rögzítése, hogy ebben az esetben nincs szükség szakhatósági eljárás keretében a befogadás megállapítására.
A gyermekjóléti alapellátásokat tekintve a törvényjavaslat bevezeti a nevelés, gondozás nélküli munkanap intézményét a bölcsődék esetében. Ezzel lehetővé válik, hogy a bölcsődék napja nevelés nélküli munkanappá váljon, amelyet szakmai ünnepségek lebonyolításán túl szakmai fejlesztésre kell fordítani. Ugyanakkor, amennyiben a szülő nem tudja megoldani e napon gyermeke elhelyezését, a gyermek felügyeletéről gondoskodnia kell az intézménynek.
A következő nagy változtatás, úgy gondolom, a baloldali ellenzéket érinti és érdekli a legjobban, ezért talán érdemes erre még jobban odafigyelni. Az iskolai hiányzás, mint azt a bevezetőben említettem, növeli annak kockázatát, hogy a diákok, a jövőbeli felnőttek nem szerzik meg azokat az alapvető ismereteket, azt a képzettséget, amely a későbbi munkába állásukhoz szükséges. Az egész társadalom érdeke, hogy a fiatalok tankötelezettségüket teljesítsék, tanuljanak, szakmát sajátítsanak el és adófizetőkké váljanak. Ezt a célt kívánta szolgálni a kormány, amikor az iskoláztatási támogatás feltételéül szabta az iskolalátogatást. Annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy a rendszeres iskolába járás minden körülmények között az iskoláztatási támogatás folyósításának feltétele, a törvényjavaslat újraszabályozza az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének rendszerét.
Az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetéről függetlenül ugyanaz a jogkövetkezmény fog vonatkozni, így abban az esetben, ha az igazolatlan tanórák száma az 50 órát eléri, az iskoláztatási támogatás folyósítása minden esetben szünetel. Megszűnik a felfüggesztés jogintézménye, azaz a családi pótlék visszamenőleges kifizetésére, a felfüggesztéssel érintett támogatási összeg természetben nyújtására ismételt iskolába járás esetén sem kerülhet sor egyetlenegy esetben sem. Fontos kiemelni ugyanakkor azt, hogy a szüneteltetés időtartama alatt a rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek gyermekvédelmi kedvezményben és az ahhoz kapcsolódó támogatásokban továbbra is részesülhetnek.
A szabályozás ugyanakkor a jelenlegihez képest kedvezőbb feltételeket határoz meg a szüneteltetés megszüntetése esetében. A javasolt szabályozás szerint a jegyző akkor kezdeményezheti a szüneteltetés megszüntetését, ha a gyermek öt kötelező tanórai foglalkozásnál nem mulaszt többet igazolatlanul. A hatályos szabályozás szerint egyetlen igazolatlan óra hiányzás is a szankció fenntartását eredményezi. Tudjuk azt, hogy az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének hátterében komoly családi és egyéni problémák állhatnak, amelyek megoldásához a családnak segítségre van szüksége. A hiányzások hátterében álló problémák megoldásának segítése érdekében az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez a 16 évesnél fiatalabb gyermekek esetén továbbra is kötelező a védelembe vétel, amelynek keretében mind a család, mind a gyermek segítséget kap.
A megváltozott munkaképességűek ellátására az alábbi változtatások vonatkoznak. Mint már említettem, 2012. január 1-jétől átalakítottuk a megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek ellátásainak korábban kialakult átláthatatlan rendszerét, amely nem a foglalkozási rehabilitációra, hanem a pénzbeli ellátás igénybevételére ösztönző volt. A rendszer hatékonyabb működésének biztosítása érdekében 2012. július 1-jével megkezdi munkáját a rehabilitációs szakigazgatási szerv, és folyamatban van a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási támogatási rendszere átalakításának előkészítése is.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat a rehabilitációs szakigazgatási szerv létrehozásával összefüggésben tartalmazza a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény adatkezelésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseinek pontosítását. A komplex minősítés keretében végzett orvosszakértői munka gördülékeny szervezése érdekében a szakértői bizottság orvos szakértőinek kijelölésére és az orvosszakértői névjegyzék kialakítására tesz javaslatot.
Néhány pontosító jellegű rendelkezést is tartalmaz a törvénymódosítás. A törvényjavaslat egyebekben pontosító technikai jellegű rendelkezéseket a gyermekjóléti alapellátás körében fogalmaz meg. E rendelkezések olyan pontosítások, amelyek a jogalkalmazók által jelzett gyakorlati jellegű problémákat igyekeznek orvosolni az ellátásszervezésre, illetve a térítési díjakra vonatkozó törvényi rendelkezések vonatkozásában. A törvényjavaslat a szolgáltatásnyújtók visszajelzései alapján az irányadó rendelkezések egyértelműbb megfogalmazásával igyekszik segíteni a jogalkalmazók munkáját. A törvényjavaslat része a rokkantsági és rehabilitációs ellátás esetében az ellátás összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezések pontosítása is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
