CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összhangban az Európai Unió közös agrárpolitikájának változásával, a jövőben Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kaphat az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozás. Ezt az önszabályozó tevékenységet a tagállamok által az uniós jog alapján elismert szakmaközi szervezetek valósíthatják meg.
A most tárgyalt törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a szakmaközi szervezetek elismerésének és működésének rugalmas törvényi kereteit megteremtse. Az Európai Unió vonatkozó jogszabálya alapján a tagállam által elismert szakmaközi szervezet egy-egy ágazat adott országban működő különböző vertikális szinten elhelyezkedő szereplőit - a termelőket, a kereskedőket és a feldolgozókat - fogja össze azzal az elsődleges céllal, hogy a termékek termelésének és forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint elősegítsék a piac szereplői között az információáramlást, és ezzel növeljék a piac átláthatóságát.
Az Európai Unió eredeti formájában a zöldség, gyümölcs, dohány, szőlő, bor és olívaolaj termékpályákon vezetett be a szakmaközi szervezetek elismerésére, működésére és egyes intézkedései kiterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat, míg a többi ágazatban az elismerést és működést tagállami döntési kompetenciába utalt lehetőségként vezette be és lazán szabályozta.
A közös agrárpolitika jelenleg is napirenden levő reformja során a termékpályák liberalizálásával a szakmaközi szervezetek önigazgatás során történő piacszabályozása előtérbe kerül, amelynek következtében a szakmaközi szervezetek szerepe a lazán szabályozott termékpályákon is erősödni fog. Jó példa erre az uniós rendelet módosítására kiadott úgynevezett tejcsomag.
Hazánkban jelenleg mindössze egyetlen szakmaközi szervezet működik, a zöldség-gyümölcs ágazatban. A kormány célja, hogy a közeljövőben minél több ágazatban jöhessen létre és kezdhesse meg a munkát erős, az ágazat érdekeinek és önszabályozásának megvalósítására alkalmas szakmaközi szervezet. Ezáltal javulhat az adott ágazat szervezettsége és a termelők versenyképessége, hatékonyabbá válhat az ágazati érdekegyeztetés, valamint a szakmaközi szervezetek tevékenysége elősegítheti az Országgyűlés és a kormányzat szakmai és jogalkotási munkáját is.
A törvénytervezet tehát megteremti a szakmaközi szervezetek elismerésének és egyes piacszervezési intézkedései kiterjesztésének törvényi kereteit. A szakmaközi szervezetek elismerését, az elismerés feltételeinek teljesítése ellenőrzését és az elismerés esetleges visszavonását az agrárpolitikáért felelős miniszter végzi.
A szakmaközi szervezet elismeréséhez kapcsolódó feltételek meghatározása a tanácsi rendelet rendelkezései alapján, annak figyelembevételével történt. A rendszer kidolgozása során figyelembe vettük a közös agrárpolitika reformja valószínűsíthető irányát, amely az egységes szabályozás felé mozdul el. Rugalmas keretrendszer megalkotására törekedtünk annak érdekében, hogy az ágazati sajátosságokat az elismerés során figyelembe vehessük. A szakmaközi szervezet a nyitott tagság elve alapján egyesületi formában működhet, és hozzá az ágazat bármely szereplője csatlakozhat abban az esetben, ha ez a csatlakozás nem jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek elvesztésével.
A szakmaközi szervezetek működése szempontjából kiemelkedő fontosságú lehet az úgynevezett kiterjesztés intézménye. A kiterjesztés a reprezentatív szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás nem tagokra történő alkalmazását jelenti. A kiterjesztés végrehajtásához nem tagoktól is szedhető pénzügyi hozzájárulás. E rendelkezés alapja, hogy egy ágazati reprezentativitással rendelkező szervezet által meghozott szabályok végrehajtásának költségeiből minden olyan ágazati szereplő vegye ki a részét, aki az intézkedés hasznából is részesedik. Például, ha a szakmaközi szervezet által finanszírozott ágazati marketingtevékenységből a nem tag ágazati szereplők is profitálnak, indokolt hozzájárulniuk annak költségeihez is.
A kiterjesztés és a piacszervezési hozzájárulás fontos garanciája, hogy annak elrendelése a szakmaközi szervezet javaslata alapján miniszteri rendeletben történhet meg.
Továbbra is a kormányzat egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piacszabályozást az egyes ágazatokban. Azonban indokoltnak láttuk az agrárrendtartási törvényt korszerűsíteni, egyszerűsíteni és átláthatóvá tenni. Ezért hatályon kívül kívánjuk helyezni az agrárrendtartási törvény olyan idejétmúlt rendelkezéseit, mint például az agrárpiaci rendtartás régi eszközrendszere, amely a gyakorlatban nem alkalmazott, és az Európai Unió jelenleg hatályos piacszabályozása miatt nem is alkalmazható.
(13.00)
A törvény egyes rendelkezéseit, például a szakmaközi szervezetek önszabályozó megállapodásának intézményét, a piaci árinformációs rendszer működtetését indokolt a továbbiakban is változatlan formában fenntartani.
A javaslat szerint továbbra is a vidékfejlesztési miniszter végzi a termelői szervezetek, termelői csoportok és azok társulásai elismerésével, az elismerés visszavonásával és az elismerési feltételeknek az elismerés időtartama alatt történő teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos tagállami feladatokat. E rendelkezések a most tárgyalt törvényjavaslatban élnek tovább.
A termékpálya-bizottságok működését továbbra is hasznosnak ítéljük meg és fenntartjuk, azonban működésük szabályait jogtechnikai okok miatt más jogforrási szinten fektetjük le.
A hatályos rendtartási törvény 30 napos fizetési határidőt előíró rendelkezéseit időközben átvette és pontosította a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény. Ez indokolja, hogy jelen törvényjavaslatban e rendelkezést nem szerepeltetjük.
A hatályos agrárrendtartási törvény védi a mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekben a gyakorlatban elterjedt választottbírói záradék alapján meghozott olyan választottbírói ítéletekkel szemben, amelyek nincsenek tekintettel az elháríthatatlan külső ok, a vis maior következtében beálló teljesítési ellehetetlenülésre.
A szabályozást változatlanul fenntartani javasoljuk, azonban célszerűbbnek láttuk a témával foglalkozó, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVI. törvénybe történő áthelyezését.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik fontos tapasztalata, hogy ha agrárgazdaságunkkal uniós szinten versenyképesek akarunk lenni, akkor előre, a jövőbe kell tekintenünk. Ezért a közös agrárpiac jövőbeni fontos szereplőinek, a szakmaközi szervezeteknek meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy a közös agrárpolitika reformfolyamatának végére olyan szervezettségi szintet érjenek el, amely alapján a piacszervezés során teljes mértékben támaszkodhatunk rájuk. Ezt a célt szolgálja az önök elé terjesztett, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló új törvényjavaslat.
Kérem, hogy a T/7674. számú törvényjavaslatot az Országgyűlés vitassa meg és fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)
