CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai szőlő- és bortermelés a magyar mezőgazdaság kiemelten fontos ágazata. A szőlő- és borágazat a foglalkoztatáson kívül az ültetvények művelésén keresztül fontos tájalkotó, tájfenntartó szerepet is betölt. A magyar szőlő- és bortermelés hagyományai mélyen gyökerezőek, komoly termelési és borfogyasztási kultúrával rendelkezünk. A szőlő- és borágazat igen összetett és nagy terjedelmű szabályozással rendelkezik. Az összetett szabályozás, az erre épülő adminisztrációs kötelezettségek komoly kihívás elé állítják az ágazat szereplőit.
A bortörvény módosítása most lehetőséget teremt arra, hogy a borászati adminisztrációs kötelezettségek teljesítése egyszerűbbé váljon. Ennek keretében a módosítás megalapozza a különböző hatóságok együttműködését az adatszolgáltatások és az ellenőrzések területén. Így lehetőség nyílik arra, hogy az adatszolgáltatás akár egyablakossá váljon, a hegybírón keresztül a gazdálkodók minden kötelezettségüknek összehangolt módon, egyszerűen eleget tudjanak tenni. A bortörvény módosítása ezen túl több érzékelhető változást is hoz a szőlő-, borágazat szereplőinek mindennapi életében. A legfontosabb változások egyike, hogy a jövőben a hegybírók dönthetnek a szőlőültetvények telepítéséről és kivágásáról.
A jogszabálytervezet kimondja, a szőlőültetvények telepítési és kivágási engedélyezése a hegybírókhoz kerül, akik közvetlenebb kapcsolatban állnak a szőlősgazdákkal, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A nem művelt ültetvények helyzetének rendezésére tett javaslat a művelt szőlőültetvények védelme miatt fontos. A javaslat másik célja, hogy a nem művelt szőlőültetvények kivágása után a szőlő-újratelepítési jog megmaradhasson, és a termőterület emiatt tovább ne csökkenjen. A nem művelt szőlőültetvények komoly növény-egészségügyi kockázatot jelenthetnek a környező ültetvényekre, vagy adott esetben azok megközelítésében is akadályt jelenthetnek.
A bortörvény módosításával a szeszesital-készítők lehetőséget kapnak arra, hogy az eddig értéktelennek vélt borseprőt felhasználják, és a piacon is eladható terméket, például borpárlatokat állítsanak elő belőle. A bortörvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy a technológia részeként a borseprő centrifugálásával vagy szűrésével nyert bort borpárlat készítésére fel lehessen használni. A döntéssel, más tagállamokhoz hasonlóan, a magyar szeszesital-előállítók is versenyképesebb feltételekkel állíthatnak elő borpárlatot. Így a különböző szeszes italokhoz előállított borpárlat nagy része Magyarországon készülhet, nem kell azt külföldről behozni.
Változást hoz a módosítás a borászati termékek eredetvédelmére vonatkozó szabályokban is. A tavaly év végén benyújtott termékleírások már az idei szüretben alkalmazhatóvá válnak, nem kell megvárni az Európai Bizottság döntését a termékleírások közzétételére vonatkozóan. A bortörvény módosítása rendezi a termékleírás-módosításokkal kapcsolatos eljárást is. A termelői közösségek az idei szürettől kezdődően ténylegesen is saját kezükbe vehetik borneveik sorsát, a hozzá kapcsolódó szabályok alakítását, ellenőrzését, mivel a termékleírások további sorsáról szabadon dönthetnek.
A törvénymódosításra tett javaslat alapján arra kíván a tárca lehetőséget teremteni, hogy a módosítások minél gyorsabban alkalmazhatóak legyenek. A törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét is, hogy a származási bizonyítványok rendszerét újragondoljuk. A származási bizonyítványok rendszerét szükséges megtartani a jövőben is eredetvédelmi és a bor mennyiségi nyomon követése érdekében, de rendszerét egyszerűsíteni szükséges. A részletszabályok kidolgozása miniszteri rendeletek formájában fog megtörténni.
A szakmai egyeztetések során a szakmai szervezetek és az érintett hatóságok bevonásával olyan jogszabályokat kell kidolgozni, amelyek megfelelnek az Európai Unió borpiaci rendtartásának, jövedéki szabályainak, ugyanakkor nem feledkezik meg arról, hogy a szőlő- és bortermelők legfontosabb dolga az ültetvényeken és a pincékben van. A törvénymódosítás egy szövegpontosítással lehetőséget ad arra, hogy a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borokat az Európai Unión kívülre történő szállítás esetén ne kelljen tételenként újra minősíteni. Ennek a felesleges adminisztrációs tehernek az eltörlésével a magyar borexport lehetőségei az Európai Unión kívül bővülhetnek.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években a világ és az Európai Unió is igen komoly változásokat él át. Ezek a változások a mezőgazdaságot, így a borágazatot sem kerülhették el. Az ágazat minden szereplőjének komoly erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy ezekhez a változásokhoz versenyképesen alkalmazkodni tudjon. A bortörvény módosításával egy olyan keretjellegű, egyszerű, átlátható szabályozásra teszünk javaslatot, amely lehetőséget ad a gyors változások követésére, az egyszerűsítésre. A törvénymódosítás azonban ennek a folyamatnak csak egy része lehet, hiszen a borágazat hazai szabályozásának egészét át kell gondolni ahhoz, hogy ezeknek a céloknak meg tudjunk felelni. Javaslom, hogy a tervezetet az Országgyűlés a vita után fogadja el.
Köszönöm szépen, elnök úr.
