DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Farkas Sándor képviselőtársam egy személyes vallomással kezdte, egy személyes történettel a felszólalását. Engedjék meg, hogy magam is így kezdjek. Én hittem és ma is hiszek a Németh László-i kert-Magyarországban, sőt az a meggyőződésem, hogy ennek hiányában Magyarországon nem lehet olyan mezőgazdaságot működtetni majd és üzemeltetni, amelyben nincs megfelelő helye és szerepe a kertgazdálkodásnak, hiszen tudott tény, hogy 5 hektárnyi mezőgazdasági foglalkoztatású és felhasználású kertgazdálkodás több száz hektárnyi, egyébként gabonatermesztő területtel ér fel akkor, amikor a kibocsátásról beszélünk.
És az is egy tény, hogy ezt nem lehet másként megoldani Magyarországon az itteni éghajlati viszonyok mellett, csak úgy, ha olyan energiát biztosítunk, amely energia versenyképessé teszi ezt az ágazatot. Ebben a globalizált világban ugyanis csak a szabad ég alatt végzett kertgazdálkodás - meggyőződésem szerint - tartósan és hosszú távon nem tud versenyképes lenni. Ezért itt egy olyan kérdésről van szó, amely az én meggyőződésem szerint messze túlmutat azon, mint ahogyan ez ma a közvélemény előtt megjelenik.
2011. június 27-én Farkas Sándor képviselőtársammal és Vincze László képviselőtársammal készítettünk egy olyan önálló indítványt, amely akkor nem nyerte el a támogatást. Az volt akkor az indok, hogy a víz keretirányelv szerint a visszasajtolás egy kötelezettség. Nem voltam rest, megkerestük az európai uniós bizottságot, ahonnan írásban megkaptuk azt a választ, amelyből világosan kiderül, hogy nincs ilyen kötelezettség. Nemzeti kötelezettség annak a megoldása, hogy a víz keretirányelvnek megfeleljen. De az az előírás, amely a visszasajtolást írná elő, nem létezik.
Azt gondolom, hogy ez egy igen jelentős mozzanat volt, mert ez a mozzanat volt az, amely mindenkit meg kellett arról győzzön, hogy kell keresni olyan másik, másfajta megoldást, amely egyértelműen meg tud felelni a víz keretirányelvnek, amely meg tud felelni egyértelműen azoknak a gazdasági igényeknek is, amelyek nélkül meggyőződésem szerint a kertészeti ágazat nem tud talpon maradni.
A minisztérium most tett egy igen jó lépést, egy olyan lépést, amely adott egy reményt és egy esélyt azoknak, akik ebben az ágazatban kívánnak a jövőben is gazdálkodni. Azonban egyetértek azzal, amit Farkas Sándor elmondott, amely szerint a 2015 utáni időszakra ma kell, hogy valamilyen olyan garancia megjelenjen, amely azt biztosítja, hogy ezt követően is van lehetőség a hasznosításra. Ha ez nem így van, nem várható el, hogy bárki beruházzon, hogy tartósan olyan helyzetet teremtsen, amely anyagi és egyéb energiák lekötését jelenti, és nem lehetséges a biztonságos termelés fenntartása.
Ezért szándékomban áll - és úgy gondolom, hogy talán ehhez a kormánytámogatást is meg lehet nyerni - olyan módosító indítvány előterjesztése, amely azt kell hogy tartalmazza, hogy 2015-öt követően az addig kidolgozott és tudományosan is alátámasztott eredmények alapján olyan szabályozást kell bevezetni, amely megfelel a környezet- és természetvédelmi feltételeknek, de amely a gazdasági feltételeket is tudja biztosítani, azaz a gazdaságos termelés lehetőségeit fenn tudja tartani. Ez lehet egy olyan garancia és biztosíték a kertgazdálkodásban érdekeltek számára, amely azt jelenti, hogy 2015 után is folytatni lehet ezt a termelési módot, amelyre már építeni lehet, építkezni lehet, és amely az elkövetkezendő időben garantálhatja, hogy ezzel biztonsággal számolni lehessen.
Szeretnék valamire rámutatni. A magyar Alföldnek egy nagyon jelentős részén ma kihasználatlan ez a lehetőség. Van egy terület, ahol hagyománya van, ahol ennek egy önálló kultúrája van, ez éppen az a terület, amelyről Farkas Sándor képviselőtársam beszélt. De az Alföldnek az a része, ahová például én is tartozom, ahol ha bárhol lefúrnak, akkor termálvizet találnak, hasznosítható termálvizet, amely nagyrészt és sok helyen a próbafúrások után ott folyik el nem messze attól a területtől, ahol jómagam is sokáig éltem, és ahova tartozónak vallom meg… - ezt nem engedhetjük meg magunknak. Ez olyanfajta luxus, amely abban a világban, amelyben ma élünk, azt kell mondanom, hogy a nagyon gazdag országok számára sem lehetséges, hát még nekünk. Ezért bizonyos vagyok benne, hogy ha a jogi feltételeket megteremtjük, akkor ezeken a területeken, elsősorban az Alföldnek ezeken a területein egy új lehetőség nyílik meg az ott élők számára az olyan kertgazdálkodásra, amely nemcsak versenyképes, hanem hosszabb távon az ott élők számára biztonságos életlehetőséget biztosít.
Arra kérem a tárcát és a tárca képviselőit, hogy gondolkodjunk közösen, tegyünk meg mindent azért, hogy tudományosan is alátámasztott lehetőségeket garantáljunk, amely garanciák egyben arra is biztosítékot adnak, hogy a gazdaságos termelés hosszú távon fennmaradhasson.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
