ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Rövid a törvényjavaslat, több párt támogatta is, de úgy gondolom, hogy ez a többpárti támogatás nem jelentheti egyből azt is, hogy tökéletesre sikerült az előterjesztés.
Két módosító javaslatot adtam be a nyúlfarknyi törvényjavaslathoz. Az egyikben egy olyan kezdeményezésem van, amely részben már a nyelvtani bukfencet szeretné feloldani, részben valamilyen módon egy magyarázatot szeretne kicsikarni az előterjesztőből.
Ha e törvény alkalmazásában “kizárólag energiahasznosítási célú termálvíz-hasznosítás a mezőgazdasági termelés területén” definícióját úgy határozza meg, hogy olyan termálvíz-hasznosítás, ahol a hasznosított geotermikus energia több mint 50 százaléka a mezőgazdasági termelést szolgálja, akkor mitől kizárólag energiahasznosítási célú ez a termálvíz-hasznosítás, ha csak 50 százalékos mértékben kell hogy a mezőgazdasági termelést szolgálja? Én el tudom természetesen képzelni, hogy egy kitermelt termálvíznek még egyéb funkciót is adunk, a hőjével okosan sokfelé lehet gazdálkodni, de ez még mind energiahasznosításnak számít az én felfogásom szerint. Ha pedig járulékos célból használjuk, netán esetleg öntözésre - hallok ilyet is, de a vegyi összetétele nem biztos, hogy garancia az öntözésre -, akkor miért nem tudják támogatni semelyik szakbizottságban sem a 90 százalékos mértékmegállapításomat, ami már közelebb van a kizárólagosság fogalmához? Sajnálom, hogy ezt nem támogatták, mert nem is értem, hogy milyen más energetikai célú felhasználása lehet annak a víznek, amit a mezőgazdaságban használnak fel, és csak 50 százalékos mértéket ír elő.
A másik javaslatom pedig az volt, hogy ezt az egész moratóriumot a vízbesajtolásra ne 2015-ig, hanem 2017-ig terjesszük ki. Az a három év sem kis idő, más megközelítésben meg nagyon gyorsan el fog telni az a három év, amit most adtunk erre a felmentésre, de vagy a Brüsszeltől való rettegés vagy félelem motiválta ezt a három évet, hogy majd addig úgyis Brüsszelben is hoznak egy európai szintű szabályozást ennek a vízbesajtolásos kérdésnek, vagy pedig, nem tudom, az már majd egy új kormány működésére esik, hogy majd az ő feje fájjon tovább. Viszont van egy olyan műszaki probléma, amely évtizedek alatt még nem oldódott meg, sem a technikai fejlődés üteme nem volt megfelelő ahhoz, hogy tisztán, minden részletet megismerve tudjuk, hogy milyen hatást fejt ki a vízbesajtolás nélküli folyamatos víztermelés, vagy az erőszakos vízbesajtolásnak milyen következményei vannak. Azok a mérések, amelyek mindig a pénz függvényében történnek meg, és olyan gyakorisággal, rendszerességgel történnek, ahogy erre források vannak, vagy ahogy ezek a mérő cégek egyáltalán talpon tudnak maradni, vagy ha megrendelést kapnak, ez egy esetleges körülmény a tekintetben, hogy mi a garanciája annak, hogy ez a mérés folyamatosan fennmarad. Részletes geofizikai, geológiai, hidrodinamikai, rezervoármechanikai méréseket kellene végezni, még többet, mint eddig, pedig Magyarország már elmondhatja magáról, hogy szitává van fúrva az egész ország a kőolaj- vagy szénhidrogén-termelés, a vízkutatás kapcsán, de még mindig sokszor sötétben tapogatózunk.
Én úgy gondolom, hogy egy átfogó törvény meghozatalához, ami a megújuló energiák felhasználását részletesen szabályozná, ahhoz egy olyan háttéradatbázisnak kellene meglenni, amely félig-meddig meg is van, félig-meddig fel kellene dolgozni, és ki kellene terjeszteni. Na most, ez rengeteg pénz és idő. És a három év előterjesztésben írt időkeret vagy időkorlát ebben a megközelítésben szerintem elég szűk.
A javaslatomat sem támogatta egyik bizottság sem - egyharmada sem támogatja -, tisztelt államtitkár urat kérem majd, hogy térjen ki erre is, meg főleg arra az 50 kontra 90 százalékos megjelölésre. Vagy a magyar nyelv szabályait kellene akkor módosítani, a “kizárólagos” kifejezés értelmét kellene átszövegezni, vagy pedig olyan energetikai célú más meghatározást előterjeszteni, ami a mezőgazdaság céljait szolgálja, és nem esik abba az 90 százalékba, amit engedünk az előterjesztés értelmében.
Köszönöm szépen.
