MILE LAJOS
MILE LAJOS
MILE LAJOS, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai nap folyamán, talán még fél egy sem volt, de már 12 elmúlt, amikor egy másik bizottsági ülésen kaptam egy SMS-t, hogy a nemzetbiztonsági bizottság negyed kettőkor ülést fog tartani, és nyilván ezen illik részt venni. Az ember hirtelen mindenféle rosszra gondol, ki üzent hadat, miféle diverzáns osztagok milyen ármánnyal próbálnak rátörni az országra, hogy ilyen hirtelen és pánikszerűen kell összehívni a nemzetbiztonsági bizottság ülését. És aztán kiderül, hogy nincs másról szól, mint egy olyan önálló képviselői indítványról, amely azt tartalmazza, hogy az Információs Hivatal hogyan is fog a kormányhivatal vagy a kormányzat fennhatósága alá kerülni.
Erre persze lehet azt mondani replikaként, hogy nem érhetett bennünket váratlanul, hiszen régóta a levegőben van egy ilyen átszervezés. Ezek nem érvek egy ilyenfajta rajtaütésszerű ülésezésre; az, hogy a levegőben van, beszélnek róla, sőt magában a bizottságban rá is kérdeztem több alkalommal, hogy van-e ilyen előterjesztés vagy elképzelés a láthatáron, amire persze az volt a válasz, hogy nincs, ez mind nem tartozik az előkészítéshez.
Egy ilyen szintű döntés előkészítése nem ezt jelenti, hogy már beszéltek róla, hanem az komoly konzultációkat igényel, és ha már itt nemzeti együttműködésről beszélünk, akkor természetesen komolyabb diskurzust igényelne, mondjuk, akár a bizottságon belül például, vagy akár az érintett szolgálat vezetőivel, sőt az érintett szolgálatok vezetőivel, hiszen itt nem csak az IH-ról van szó ebben az esetben. Tehát ez a beterjesztés, ennek a módja nem fogadható el, még akkor sem fogadható el, ha ez nem lóg ki a többi beterjesztés sorából, hiszen ehhez már sajnos hozzászokhattunk, nem kis kárára a magyar parlamentarizmusnak.
Itt egy kicsikét az Információs Hivatal előéletére is lehetne hivatkozni, már csak okulás végett is. Annak idején, sosem felejtem el, amikor beszámolt az Információs Hivatal részéről éppen az államtitkár úr, és hosszasan és meggyőzően mondta el, hogy milyen nagyszerűen illeszkedett a Külügyminisztérium struktúrájába az Információs Hivatal, és milyen hatékony az együttműködés, a kormányzat egészének munkáját milyen nagyszerűen segíti, és valóban azt lehet mondani, hogy optimális az együttműködés, nagyon örültünk mi ennek. Majd pedig egy-két nap múlva, mint derült égből a gumibot, jön a hír, hogy hirtelen az Információs Hivatalt talán mégiscsak a Belügyminisztérium alá kellene rendelni, aztán elmúlt ez a roham. Most már a NIBEKK-et nem is említem ezzel kapcsolatban. Most akkor, tessék, mit kell látnunk, egy ilyen előterjesztés kapcsán végül is a Miniszterelnökség alá kerülne, vagyis a kormány alá az Információs Hivatal. Hát, ez bizony azt jelzi, hogy ha ennek az előéletnek a IH hányatott sorsát akarnám adni címként, akkor eltaláltam az eddigi történések jellegét.
Nem beszélve arról, hogy már a bizottságban is többször szó volt róla, én magam is rákérdeztem, hogy a nemzetbiztonsági törvényt mikor szeretnénk a parlamentben is tárgyalni, és egyáltalán a bizottságba be lehet-e hozni előtte. Volt olyan ígéret, hogy nemsokára, még ezen ülésszak alatt talán, aztán kiderült, hogy mégsem, hanem majd valamikor ősszel. Én úgy sejtem, hogy ez az átalakítás erőteljesen érintené a nemzetbiztonsági törvényt is. Hova ez a nagy kapkodás akkor, tessenek mondani! Ha a költségvetés miatt van szükség a gyorsításra, akkor mi ez a nagy kapkodás a költségvetéssel? Egy kis összehangoltság, egy kis harmónia nem ártana a kormányzati munkában, főleg, ha ilyen súlyos dolgokról van szó.
Természetesen azt is meg kell említeni, hogy a múlt hét csütörtökön láttak napvilágot az államtitkárok jogállásáról és a kormány szerkezetéről szóló jogszabályok, ami megint azt jelzi, hogy az időzítés nem túlzottan pontos, nem poroszos precizitású, enyhén szólva.
Ezenkívül ismét arról van szó, hogy önálló képviselői indítványról beszélünk ebben az esetben. Bizony, egy ilyen súlyú javaslatnál, amelyik öt törvényt is érint, és közöttük nagyon súlyosakat is, nem ártana a kormányzati felelősséget előterjesztőként is mögé tenni egy ilyen indítványnak, nemcsak pártolóan mellé állni, hanem előterjesztőként is, és nem megkerülni a szükséges egyeztetéseket ebben az esetben sem.
Ez tehát a kisebbségi vélemény. Köszönöm szépen.
