DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedné, akkor én is számokkal folytatnám: 2011-ben havonta átlagosan 808 ezer fő érvényesítette a családi adóalap-kedvezményt, összesen mintegy 160 milliárd forint összegben. A 2012. év első négy hónapjára vonatkozó adatok pedig azt mutatják, hogy havonta átlagosan ennél valamivel több, 810 ezer fő nyilatkozott családi adóalap-kedvezmény igénybevételéről, és ennek az összege az első négy hónapban 51 milliárd forint adókedvezmény volt.
A gyermekeket nevelő munkavállalók 2011-ben közel 15 százalékos nettó keresetnövekedést könyvelhettek el, reálkeresetük pedig 10 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. Egygyermekes családok esetében 10,5, kétgyermekeseknél 16,3, három- vagy több gyermekeseknél pedig 23,6 százalék volt a nettó keresetnövekedés, míg reálértékben - talán ez sokkal fontosabb - egygyermekeseknél 6,4 százalékkal, kétgyermekeseknél 12 százalékkal, illetve 13-19 százalékkal emelkedtek a bérek háromgyermekeseknél.
Tisztelt Képviselő Úr! A kedvezmény nem tesz különbséget család és család, gyermek és gyermek között, minden család számára azonos feltételekkel adott a lehetőség a családi adókedvezmények igénybevételére. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) És úgy gondolom, hogy az ön által felhozott példák - véletlenül vagy talán szándékosan - félrevezetőek, nem számolnak azzal, hogy a családi kedvezmény a szülők között megosztható. Így a 200 ezer forintos fizetéssel rendelkező két szülő három gyermek esetén nem 2,4, hanem együttesen 4,8 millió forint kedvezményt vehet igénybe, azaz gyakorlatilag egyikük sem fizet adót. És az ön által példaként említett 800 ezer forintot kereső munkavállaló ugyanakkor három gyermek után igénybe vett kedvezmény esetén is fizet adót, 54 800 forintot.
Tisztelt Képviselő Úr! A személyi jövedelemadó törvény - ön is nagyon jól tudja - legfontosabb célja a közterheknek a fedezése. A személyi jövedelemadó célja nem a szociális támogatások kiépítése, a személyi jövedelemadó törvénynek nem ez az elsődleges feladata. Az állam adókedvezményt pedig ebből következően csak a befizetett adóból adhat. Az ön javaslata vagy amit ön felvetett, hogy a befizetett adón felül is érvényesíteni lehessen az adókedvezményt, azaz az állam olyan adóból adjon támogatást, amelyet be sem szedett; úgy gondolom, hogy ez nem helyes ebben az esetben.
A személyi jövedelemadónak megvan a maga szerepe a közterhek fedezésében és a köztehervállalásban, ugyanakkor tisztán kell látnunk, hogy szükség van nyilvánvalóan szociálpolitikai lépésekre és eszközökre az alacsony jövedelmű családok segítésére. Ezt szolgálja a családi pótlék, ezen kívül a gyes időtartamának visszaállítása - amit önök harmadával csökkentettek, a kormány pedig megemelte a gyes időtartalmát -, a lakásfenntartási támogatás. Utalhatnék a rezsiköltségek emelkedésének megfékezésére, a távhő hatósági árazására, az otthonvédelmi akciótervre, és még nagyon sok lépésre utalhatnék, ami a szociálpolitika körébe tartozik.
(14.10)
Ez az a terület, ahol még külön lehet segíteni az alacsony jövedelmű családokat vagy a helyzetüket erősíteni. A személyi jövedelemadó-rendszernek, ahogy említettem, alapvető feladata a közfeladatokhoz való megfelelő forrásoknak a biztosítása. Ebbe épül be egy családi adókedvezmény, így épül fel a rendszer. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
