SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap által közölt, Pintér Sándorral készített interjú számos olyan megállapítást tartalmaz, illetve több olyan kérdést is felvet, amelyek továbbgondolásra érdemesek.
A belügyminiszter úr a kormányzati foglalkoztatási programok bemutatásakor a következő megállapítást tette: sokan annyira igénytelenek, hogy rá kell szoktatni őket az igényes munkára és az igényes életre. Elmondta, hogy a segély helyett kiutalt fizetés révén a programok résztvevőit rászoktatják arra, hogy nem támogatást kapnak, hanem munkabért, amelyért megdolgoznak, és amelyet szabadon felhasználnak, de a jövedelmükből a kötelezettségeiket is teljesíteni tudják.
Az interjú során feltették azt a kérdést is, hogy a cigány kisebbséget éri-e zaklatás hazánkban. Pintér Sándor erre válaszolva elmondta, hogy - szó szerint idézem - “jelenleg nincsen olyan terület Magyarországon, ahol a cigány lakosságnak tartani kellene bármilyen gárdától vagy más egyéb szervezettől”. A tárgytól kissé eltért, de a kijelentés kapcsán viszont fontos kiemelni, hogy ennek a fordítottja viszont számos esetben megtörténik. Folytatva a korábban megkezdett gondolatmenetet, az interjúban Pintér Sándor részletesen kifejtette azt is, hogy a rendőrség és a bíróságok határozottan fellépnek a kisebb súlyú bűncselekményekkel szemben. Korábban szabálysértésért gyakran pénzbírságot vetettek ki, amelyet az érintettek nem tudtak megfizetni. Most ezeknek a személyeknek is - szó szerinti idézet következik - “tudomásul kell venni, hogy még a kis vétségekért is büntetés jár”.
Az interjúban szereplő egyes gondolatok - mint például az, hogy az állami rendben a törvényeken kívül senki nem tud rendet teremteni, illetve a kötelezettségek teljesítésének megkövetelése, a kis vétségekért is büntetés jár elve, valamint az igénytelenséggel szemben az igényes munka és igényes élet mint elvárás megfogalmazása - hasonlóságot mutatnak az érpataki modellel, amely értékteremtő és értékmentő, amelyről minden bizonnyal már ön is hallott.
A kérdésem, államtitkár úr, hogy miként vélekedik a szélsőliberálisok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) által támadt érpataki modellről, mely gondolatait tartja elfogadhatónak, illetve melyek azok, amelyeket mindenképpen elutasít. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
