DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én ehhez a témához, lévén, hogy emberorvos vónék, elsősorban azért szólok hozzá, mert közel húsz éve vagyok kamarista, és engem is borzasztóan érdekelt, hogy hogyan sikerül megalkotni az állatorvosi kamaráról szóló, ahogy itt elhangzott, korszakalkotó, tehát egy komoly, nemzetközi színvonalnak megfelelő törvényt. El kell mondjam, kedves képviselőtársaim, hatalmas szerencséjük van az állatorvos kollégáknak, hogy ezt a törvényt nem Szócska Miklós államtitkár úr alkotta meg számukra, ugyanis az emberorvosi és az állatorvosi kamara között hatalmas különbségek vannak, mármint köztestületi kamarai különbségek, nem értem, hogy miért, hiszen ez az állatorvosi kamaráról szóló törvény igen komoly önrendelkezést hagy az állatorvosi kamara számára, olyan jogosítványokat és hatásköröket ad a birtokába, mint például a nyilvántartás kérdése, közigazgatási hatóságként járhat el. Ezt azért mondom némileg keserű szájízzel, mert a Molnár Lajos-féle kezdeményezés annak idején nemcsak a kötelező kamarai tagságot szüntette meg, hanem az összes kamarai jogosítványt elvette, még az etikai ítélkezést is. Nagy várakozással tekintettünk a kormányváltás idején nemcsak arra, hogy a kötelező tagság visszatér az emberorvosi kamara gyakorlatába, hanem esetleg azok a jogosítványok is, amiket a kamara mintaszerűen és nagyon jó színvonalon látott el annak idején, azok a közigazgatási feladatok, mint a praxisjog, illetve működtetési jog engedélyezése, a működési nyilvántartás és a többi, és a többi, és az etikai ítélkezés.
(11.30)
Ehhez képest a kamarai jogosítványainkat sajnos a Fidesz-kormány sem adta vissza, ezért folyik a nyálam, és irigykedem, amikor elolvasom az állatorvosi kamaráról szóló törvényt, azokat a hatásköröket, feladatköröket, jogosítványokat, amelyeket a kollégáim kaptak. Én természetesen nekik drukkolok, és kívánom, hogy jól tudjanak vele élni.
Megmondom őszintén, én inkább pozitívnak érzem - bár lehet, hogy ez nézőpont kérdése, ezt lehet vitatni - például a kamarai tisztségviselők megválaszthatóságával kapcsolatos idő kérdését. A mi esetünkben olyannyira beleszólt ebbe az államtitkárság, hogy a legutóbbi törvényjavaslatnál, hála istennek, minisztériumi és miniszteri közbeavatkozásra volt szükség, hogy az utolsó koherenciamódosító kapcsán például kivegyék azt, hogy aki kétszer kamarai tisztségviselő volt, az soha többé semmi nem lehet a kamarában. Önöknél, az állatorvosi kamaránál, úgy látom, hogy itt a négy évre szóló megválaszthatóság azt jelenti, hogy utána is, ha a kamarai tagok elégedettek a testület vezetésével, akár még további alkalmakra is megválaszthatják őket. Lehet, hogy emiatt némileg aggódni kell, de ha tényleg demokratikus és alulról jövő a választás, és azokat a küldötteket, akik esetleg az országos küldöttgyűlésben az országos tisztségviselőket megválasztják, ez demokratikusan történik, akkor szerintem nincs miért félni, de azért én érzek egyfajta tendenciát. Nem akarok senkit megbántani, csak a tendenciát, a lehetőséget értem benne, hogy az országos hatáskörű állatorvosi intézmények létrehozása, mivel az engedélyezésük is a kamara hatáskörébe tartozik, egy picit olyan érzésem van, mintha a kormány dohánykoncessziós joggal kapcsolatos intézkedései jutnának eszembe, hiszen ha az országos hatáskörű állat-egészségügyi szolgáltató néhány kézbe kerül, ugyan ezt a kamara engedélyezi, itt bizonyos szempontból van egy lehetőség arra, hogy a kamara vezetése bizonyos politikai szempontoknak is meg tudjon felelni, hiszen az ilyen koncepciószerű lehetőség, hogy valójában ki irányítja, vagy kinek a kezében van ez az úgynevezett állat-egészségügyi szervezet, bizonyos veszélyeket rejt magában.
De hagyjuk, remélhetőleg majd a kamara azért a saját berkein belül mindent meg fog tenni ennek érdekében, mert úgy gondolom, hogy az önök kamarájának, az állatorvosi kamarának is gyakorlatilag azért elsősorban a tagság szolgálata a legfontosabb teendője, de mivel köztestület, értelemszerűen állami, önkormányzati és egyéb feladatokat is elláthat, persze hatósági feladatot is. Természetesen hatósági szervként fontos szerepe van az etikai és egyéb hatósági ügyek betartásáért, amikor lehet, hogy indokolt esetben éppen a tagjaival szemben kell keményen fellépnie. Tehát a választhatóság is egy olyan szempont, ami, úgy érzem, irigylésre méltó. Furcsa dolog, hogy ilyen szempontból az emberorvosok önkormányzatiságát eléggé korlátozzák. Olyan választási szabályokat emelt ez a legutóbbi törvény az államtitkár úr javaslatába, és természetesen emögött elég sok úgynevezett személyes politikai elképzelések szerepeltek, amelyeket mi mint kamara természetesen rosszalljuk. Mint országgyűlési képviselő hozzászoktam, hogy sajnos így működik a politika, de engedtessék meg, ettől a gyomrom még kicsit fel szokott fordulni. Nos, a jogosítványaival kapcsolatosan megmondom őszintén, ezek szépek, irigylésre méltóak, a továbbképzéssel kapcsolatos jogosítványok is nagyon előremutatóak, példamutatóak. Sajnos, az emberorvosi kamaránál ezeket a jogosítványokat nem túlzottan bővítette ki annak idején a kormányzat.
Én látok ebben a kamarai törvényben némi kis kívánnivalót. Én hallottam azokat az érveket, miszerint az ügyeletről, mármint a közcélú ügyeletről a régi, az 1995-ös kamarai törvény rendelkezett, ebből az újból pedig mintha kimaradt volna. Most el tudom képzelni, hogy az az ügyeleti rendszer nem volt már működőképes, elavult volt és a többi, de még akkor sem látom indokoltnak, hogy magát az ügyeleti rendszert, a közcélú állatorvosi ügyeleti rendszert teljesen kiszedjék. Úgy gondolom, hogyha ezek állami feladatokat teljesítő rendszerek, akkor beilleszthető ebbe a törvénybe, és természetesen majd módosító javaslattal megpróbáljuk ezt a kérdést is rendezni, mert szerintünk hiba lenne, ha kimaradna az ügyelet.
Engedjenek meg egy kisebb kritikát az etikai rendszerrel és az etikai ítélkezéssel kapcsolatosan. Gyakorlatilag az egész országra kiterjedő hatáskör járhat azzal, hogy az ország bármely területén ugyanaz a szolgáltató elkövethet etikai vétséget. Képzeljük el, mondjuk, a szolgáltató éppen Zalában elkövet egy etikai vétséget, rá egy-két hétre elkövet BAZ megyében is egy etika vétséget. Most az önök etikai eljárásrendje azt a szabályt tartalmazza - szerintem ez nem fog megfelelni a mostani Ket.-nek -, hogy ha Zala megyében kezdte a kolléga az etikai vétkezést, vagy ott kapott úgymond bejelentést a kolléga, akkor az etikai bizottság Zala megyében elkezdi a vizsgálatot, és ha közben BAZ megyében is történik hasonló, akkor azt írja a törvényjavaslat, hogy akkor ugyanazt a BAZ megyei bejelentést is Zalaegerszegen kell vizsgálni, mert ő kezdte el először. De mivel itt természetesen más ügyekről van szó - gondoljunk bele, a Ket. szabályai szerint tanúkat kell idézni és a többi -, most el tudják képzelni, hogy ha a BAZ megyei ügyet Zalaegerszegen tárgyalják, az ottani tanúk meg az érintettek innen át fognak utazni? Tehát szerintem ez gyakorlatilag megoldhatatlan ilyenformán. Tehát ha egy kollégának vagy egy szolgáltatónak több helyen van ügye az országban, akkor bizony minden ügyet az ottani területi kamarai illetékes etikai bizottságnak kell tárgyalnia, éppen a Ket.-szabályok miatt, mivel idézhetőség, tanúberendelés van és a többi. Tehát ez egy praktikus javaslat lenne. Jó lenne, ha ezt kijavítanák, mert fizikailag egyszerűen nem fogják tudni megoldani ezt a kérdést.
Örömmel látom azt, hogy amit az orvosi kamara területén nem tudtunk megoldani, itt egy nagyszerű javaslattal megoldották. Azt hiszem, esetleg majd az orvosi kamarai törvényt vagy az alapszabályát is, az etikai eljárási rendet esetleg meg kell majd változtatnunk. Mindenesetre miről beszélek? Arról a dologról, hogy ha valamelyik állatorvos szolgáltató etikátlanul hirdetné magát, és ennek az állatorvos szolgáltatónak, éppen azért, mert létrejöhetnek országos hatáskörű állat-egészségügyi intézmények, és ezeknek az intézményeknek a tulajdonosa nem is állatorvos, csak mondjuk, egy zöldséges, akkor az etikai problémákat - ha jelentkeznek, mondjuk, hirdetésetikai problémák -, az ilyen ügyeket az orvosi kamara nem tudta kezelni. Rettentő sok olyan fogorvos és egyéb orvos dolgozik úgy, hogy nem az övé a cég, hanem egy teljesen civilé, és amikor jönnek a bejelentések, hogy kérem, a hirdetéseik olyan etikátlanok, amelyek nem felelnek meg az orvosetikai kódexnek, akkor széttárták a kezüket, hiszen azok ellen a cégek ellen, mondjuk, egy zöldséges ellen mi köze van az orvosi kamarának.
Mi ebben a javaslatban a nagyszerű és az előrevezető? Az, hogy itt azt mondja, lehet bárki a tulajdonosa egy állatorvosi szolgáltató cégnek, viszont ha etikai ügy van, például egy hirdetésetikai ügy, akkor annak a cégnek meg kell neveznie azt az állatorvost, aki etikailag felelős lesz az ügyért. Tehát magyarán, például az ilyen etikátlan hirdetést is valamiféle módon meg lehet szüntetni, illetve lehet korlátozni ezzel az eljárással.
Az ügyeletről már beszéltem. Engedtessék meg nekem, most azokba a kifejezetten szakmai kérdésekbe nem óhajtok belemenni, hiszen én csak egy egyszerű emberorvos vagyok. Még egyszer: úgy látom, ha azokat a módosításokat, amelyeket javasolunk, és azok elfogadásra kerülnek, úgy gondolom, ezt a törvényt azért alapvetően pontosan azért, mert a köztestület igen komoly jogosítványokat kap, igen komoly hatásköröket kap, én a jót feltételezem, ezt az egész szakmát, az egész hatósági ügyet is előre tudja vinni, valószínűleg támogatni fogjuk tudni a végszavazáskor, amennyiben esetleg a módosítók is elfogadásra kerülnek.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
(11.40)
