DR. ÓDOR FERENC

Teljes szövegű keresés

DR. ÓDOR FERENC
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslatról néhány gondolatban, ami a bizottsági ülésünkön is elhangzott: abban egyetértettünk, hogy ennek a szabályozása, ami jelenleg van, működik, de 15 év után bizonyos módosításokra van szükség. Ebben mindannyian egyetérthetünk, és azt gondolom, hogy ezt az állatorvos-társadalom is így gondolja, akkor is, ha ennek az időpontjával kérdések merülnek fel.
Az állatorvos-társadalom úgy döntött, akik a kamara tagjai jelenleg, a megkérdezésüknél, hogy területi szerveket, illetve országos szervezetet kívánnak a kamara működésében az elkövetkezendőkben. Fölvetődhet az a kérdés, mint ahogy Ausztriában működik országos szervezetként és területi irodákkal, hogy lehetett volna ennek a javaslata is, de ahogy mondtam, a kollégák, a gyakorló kollégák úgy döntöttek, hogy inkább ezt a rendszert szeretnék a továbbiakban. Hasonlít az eddigi megye-, illetve országos szervezet felépítésre.
A törvény meghatározza azokat az intézményeket, állat-egészségügyi intézményeket, amelyek a működés során lehetnek. Az állat-egészségügyi szolgáltató intézmények felsorolásában a klinikától a rendelőintézetig meghatározó, illetve azt a jelenleg nem törvényi szinten szabályozott dolgot is elrendezi, amely meghatározza, hogy mi a nagy létszámú állattartó telep. Ez a későbbiekben fontos, hiszen ezen telepek ellátására helyesen előírja, hogy írásos szerződést kell kötni az állattartónak egy állat-egészségügyi szolgáltatóval.
Ez egy helyes lépés, hiszen azt látjuk, hogy a járványvédelem fenntartása csak azoknak a kollégáknak a tudásától függhet, illetve együttműködés az állattartóval, akik ott vannak, akik látják, akik vizsgálják az állatot. Ők tudják azt a dolgot megállapítani, hogy vajon felmerül-e egy bejelentési betegség gyanúja, és a törvénytervezet tartalmazza is, hogy akkor a szolgáltató állatorvosnak jelentenie kell az állat-egészségügyi hatóság felé, és a szakma szabályai szerinti megfelelő lépéseket kell tenni. Tehát ez egy fontos kérdés volt.
Véleményem szerint a kamara fölállásával, szervezeti rendszerével oktatásban, az etikai szabályokban, a működéssel az alapszabályban sok-sok feladatot fog meghatározni az elkövetkezendőkben a szolgáltató állatorvosoknak. Nagyon részletesen jelenik meg a törvénytervezetben, remélem, hogy ez az elkövetkezendőkben is azt jelenti, hogy ezek a szabályok megfelelő módon fogják nem a mindennapi működést, hanem a különleges eseteket szabályozni. A mindennapi működésben az alapszabály, amikor meghatározzuk a szakmai protokollokat bizonyos kezelésekre, azt hiszem, hogy az általánosan rendben lesz, és az eddigiekben is azzal a kollégák rendben és a megfelelő módon dolgoztak. Amennyiben mégsem, az ellenőrző funkciókat is tartalmazza, illetve a szankciókat is tartalmazza a törvénytervezet. Ez helyes, mert azt gondoljuk, hogy a szakma szabályait be kell tartani, egyrészt a kar, az állatorvosi kar igényessége miatt, még pontosabban: a szolgáltatást igénybe vevő állattartók szemszögéből. És ahogy említettem: talán így a szakmát nem kettéválasztva, de mégis elválasztva egyrészt az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó haszonállatok, a másik pedig - ami nem kevésbé fontos és a lelkekhez közel álló - a társállatok gyógykezelésében adja meg a szabályozottságot.
Ahogy már a bizottsági véleményben is mondtam, új elemként jelenik meg az állatorvosi tevékenység, szolgáltató tevékenység szabályozása, hogy ki milyen feltételek mellett végezhet feladatot. Öt esztendő gyakorlati tevékenység és azalatt szakállatorvosi vagy a PhD, vagy pedig a kamara által adható továbbképzés elvégzése, illetve egy európai állatorvosi kollégiumi tagság lehet az, amely alkalmassá tehet valakit arra, hogy kérje a szolgáltató állatorvos lehetőséget. Ennek tíz esztendő az ideje, amikor bevezetésre kerül. Lehet azt mondani a bírálóknak vagy a mellette állóknak, hogy hosszú ez az idő. Azt gondolom, ez a tíz esztendő egy fontos felkészülési idő azoknak a kollégáknak, akik majd kollégáink lesznek, és az egyetemet elvégezve szembekerülnek ezzel, hogy hogyan tudnak szolgáltatói tevékenységet végezni. Tehát ez megfelelő felkészülési időt ad arra, hogy a későbbiekben ők majd ezt a tevékenységet végezzék.
Gondolataim szerint ez az öt esztendő egy kicsit hosszú, ugyanakkor az indoklásokban benne van, hogy kell bizonyos idő, hogy szakállatorvosira jelentkezhessen valaki, és annak pedig az elvégzésére kettő esztendőre szükség van az ifjú kollégáknak. Tehát ez indokolja, hogy ennyi időre szükség van a szolgáltatói állatorvosi tevékenység kiváltásához.
(11.10)
A tevékenység végzésére addig is… - tehát aki bekerül a kamara névjegyzékébe és állatorvos doktor diplomával rendelkezik, végezhet munkát; nem önállóan, hanem egy olyan társaságban vagy olyan kollégánál, akinek a jogosultsága ilyen értelemben a kamara által a szolgáltatói tevékenységhez megvan, és ott tudja a gyakornoki, gyakorlati idejét eltölteni.
Az állatorvosi tevékenységgel kapcsolatosan a praxisjognak - ha szabad ezt így neveznünk, a törvénytervezet is valami hasonlóféleképpen mondja - megadni a bejelentkezés után ezt a lehetőséget, amikor megvizsgálják, hogy valaki a személyi, illetve a tárgyi feltételekkel rendelkezik-e arra, hogy állatorvosi szolgáltatói tevékenységet végezzen. Ez egy rendkívül fontos dolog lesz az elkövetkezendőkben, ennek a kialakulására itt az elkövetkezendő néhány esztendő majd megadja a választ, hogy vajon ez az előterjesztés, ami szándék volt, ezt igazolja-e vissza az élet.
Rendkívül fontosnak tartom az együttműködést az élelmiszerlánc-biztonság és a kamara között. Ez nemcsak a rendelőintézeteknek vagy kórházaknak az ellenőrzésében van, hanem a törvénytervezet szabályozza azt is, hogy azon esetekben, amikor hatósági intézkedésre van szükség, itt elsősorban járványos megbetegedéseknél, milyen kötelezettségei vannak a szolgáltató állatorvosnak, és a további lépések hogyan alakulnak.
Ugyanakkor szabályozza ez a törvény azt az esetet, amikor vis maior esetek vannak, rendkívüli események vannak az állategészségügy területén, és az állatorvosokra nagyobb számban van szükség, hogy tudja a szolgáltató állatorvosokat az állami szolgálat igénybe venni. Itt szeretném felhívni a figyelmet a jelen gyakorlat és a jövő gyakorlat között remélhető különbségekre. A jelen gyakorlatban igen szolid - és talán jó ez a szó, hogy szolid - összegekkel vannak az állatorvos kollégáink állami szolgálatba hívva, és némileg lassú a kifizetés. Én ezt egy problémának látom. Örömünkre szolgál, hogy jelenleg nem kell ilyen értelemben nagy számban igénybe venni, mert az ország mentessége az állatbetegségekben rendben van, de itt egy jövőbeli dolognál ezen törvénytervezet rendelkezése, ha reményeink szerint a kamara és a minisztérium között megtörténik a megállapodás, akkor ez gördülékenyebben lezajlik. Hiszen fontos, hogy akkor, olyan helyzetben tudják a kollégák, hogy mi az, amiért őket hadba szólítják, és mi annak a javadalmazása.
Elhangzott már az állatorvosi asszisztens kérdése. Az állatorvosi asszisztens akár nagy létszámú telepeken, manuális tevékenység állatorvosi felügyelettel való végzését jelentheti, vakcinázások, kisebb sebészeti beavatkozások, ivartalanítások végzése, egy-egy rendelőben pedig akár mintavételek, vér-, szőrmintának a vétele vagy pedig a vakcinázásnál az állatorvos felügyeletével egy-egy injekciónak a beadása. Ez egy fontos dolog, hogy ma szabályozva van. Eddig ennek a rendszernek a szereplőinél nem volt meghatározva, hogy ők mit végezhetnek, eddig is állatorvosi felügyelettel végezték, de a képzettség dolgában nem volt előírás, remény volt, hogy ezt tudják végezni. Az elkövetkezendőkben a kamarai törvényjavaslat meghatározza, hogy ezeknek a szaksegítőknek, asszisztenseknek a képzésében és továbbképzésében a kamara, illetve az egyetem el fogja tudni végezni azt a szakmai segítséget, amire szükség van a munkájuk végzésénél.
Szerepel a törvényben a továbbképzések kérdése. Azt hiszem, hogy ez mindenkinek fontos, minden szakmának. Itt is a kamara a továbbképzések szervezője, és az egyetemmel közösen végzi azt a szakmai gyakorlatot, illetve azt a feladatrendszert, ami az alapképzéshez, illetve a továbbképzéshez szükségeltetik.
Talán egy kritikai mondatot mondanék itt a kamarai törvény előterjesztésében a diplomák honosításával, a külföldi diplomák honosításával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy az egyetem megfelelő módon tudja ezt szabályozni, szerintem a kamarának véleményformálásra van lehetősége, én meghagynám a diplomát elismerőnek az egyetemet.
Tehát ezen gondolatok mellett mindezt a törvényjavaslatot, a benne szereplő, szerintem előremutató és az állatorvosi tevékenységet segítő mondatok és paragrafusok miatt elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak, és merem remélni, hogy a tisztelt kollégák is elégedettek lesznek, de ami ennél sokkal fontosabb: jól fogják tudni használni az elkövetkezendő esztendőkben a munkájuk során.
Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem