DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én magam csak azokra a pontokra szeretnék kitérni, amelyeket aggályosnak tartunk, elismerve természetesen ezzel párhuzamosan azt, hogy nagyon sok elemében pozitív a törvényjavaslat, ami az előterjesztői expozéban is elhangzott, és Ódor képviselő úr is utalt rá.
Az egyik legfontosabb kérdésnek az ügyelet rendezését tartjuk, illetve azt, hogy a ’95-ös, jelenleg hatályos törvényben erről van szó, hogy az állatorvosi kamara megszervezi az ügyeletet, és ehhez az állam biztosítja egyébként a forrásokat. A forrásbiztosítással nagyon sok probléma volt. Az elnök úr tájékoztatott engem arról, hogy korábban a magyar államtól bírósági úton is igyekeztek a forrásokat biztosítani, azonban a bíróság kimondta, hogy nem köteles az állam ezt biztosítani. Úgy gondolom, az, hogy a törvény nem rendezi az ügyelet kérdését, akár ahhoz is vezethet, hogy a becsületesen dolgozó és a hivatásukat komolyan vevő állatorvosok továbbra is meg fogják maguk között szervezni az ügyeletet úgy, hogy ezért egyébként pluszjuttatást nem fognak kapni, míg azok, akik nem szeretnének ebben részt venni, nem fognak részt venni ebben, és ez, úgy gondolom, hátrányosan érinti azokat, akik részt vesznek benne, és ezért semmilyen juttatást nem kapnak. Hiszen ők a hétvégéiket áldozzák fel erre adott esetben, azért, mert az állattartók részéről felmerülő, egyébként jogos igényt, hogy hétvégén is ellássák az állataikat, szeretnék biztosítani.
Tisztában vagyunk azzal is természetesen, hogy egy ügyelet ellátása, főleg vidéken, haszonállatokkal foglalkozó állatorvosok esetében tényleg nagyban megváltozott például a húsz évvel ezelőtti helyzethez képest, hiszen a rendszerváltás környékén körülbelül tízmillióra tették csak a sertésállomány létszámát, és ma már 3-3,5 millió sertésről beszélnek.
(11.50)
Tehát a csökkenés, főleg a haszonállatokban fellelhető csökkenés, teljesen egyértelmű. Pedig az élelmiszer-biztonság területén Magyarország nagyon pozitív eredményeket tud felmutatni. Éppen a nemzeti élelmiszer-biztonsági hivatal ellenőrzéséről készített, nemrégiben nyilvánosságra hozott statisztika szerint a Magyarországon forgalomban lévő élelmiszerek közül a problémásaknak a 80 százaléka külföldi eredetű. Tehát a magyar élelmiszer nagyon biztonságos és jó minőségű. Ezért is fontos lenne egyébként az, hogy mind a haszonállatokat, mind pedig a mezőgazdaság egyéb területeit sikerüljön talpra állítani. Tehát úgy gondolom, hogy az ügyelet kérdését nem kerülheti meg ez a törvény, és ezért nyújtottunk be ezzel kapcsolatban módosító javaslatokat.
A másik fontos kérdés, amiről szintén szólnom kell, az a kamara felépítése, illetve az, amit már több felszólaló is érintett, itt a területi szervek és a kis megyék kérdése. Elhangzott itt több felszólalótól is, hogy a kis megyék nem tudnak költséghatékonyan működni, azonban engem arról tájékoztattak kis megyében kamarai tisztségviselők, hogy még tartalékot is tudtak képezni. Tehát olyannyira költséghatékonyan működnek, hogy még tartalék is áll rendelkezésére a megyéknek.
Az, hogy önkéntes alapon több megye létrehozhasson egy területi szervet, ami több megye területére terjed ki tehát, az nem elvetendő abban az esetben, ha tényleg önkéntesen valósul ez meg. Ha az adott megyék szeretnének létrehozni ilyen szövetséget, akkor erre természetesen biztosítani kell a lehetőséget. Azonban fennáll annak a veszélye, hogy az adott megye, akár szomszédos megye állatorvosai nem ismerik annyira azokat a viszonyokat, amelyek egy másik megyében vannak, tehát adott esetben nem tudják úgy képviselni annak a megyének az érdekeit. Tehát itt az önkéntesség elemének a biztosítása elengedhetetlen a Jobbik szerint.
A harmadik kérdés, amiről beszélni szeretnék, ez a területi illetékesség kérdése, illetve az, hogy Magyarország teljes területére kiterjedhet az állatorvosi szolgáltató szolgáltatása. Ezt több szempontból aggályosnak tartjuk. Például ez alapján a szabályozás alapján előfordulhat az, hogy egy tőkeerős gyógyszercég, mondjuk, szerez ilyen jogosultságot, és állatorvos szolgáltatókkal akár az ország egész területére kiterjedő illetékességet szerez, és adott esetben elképzelhető az, hogy például a sürgősségi ellátás nem lesz biztosítható nagyobb telepeken, hiszen nincsen az a törvényben megszabva, hogy milyen messziről kell ellátni ezt az adott telepet. Jelenleg is működik egyébként olyan nagy létszámú telep, amit több mint száz kilométerről lát el egy állatorvos. Itt is nyilvánvaló, hogy sürgősségi ellátás itt nem biztosítható. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezeket a garanciális elemeket be kellene építeni a törvénybe, hogy olyan esetben nem végezhet egy állatorvos szolgáltató ilyen tevékenységet az ország egész illetékességi területén, hogyha járványvédelmi szempontból az aggályos, illetve a sürgősségi ellátás nem biztosítható.
Végül az egyeztetésről szeretnék én is beszélni, és nemcsak azt rovom fel, hogy mi, ellenzéki képviselők gyakorlatilag egy munkanap alatt kellett hogy az összes egyeztetést lefolytassuk, hiszen én magam megkerestem az állatorvosi kamara elnökét, és ő nagyon kimerítő és hosszú választ írt nekem a kérdéseimre, több levélváltásunk is volt, tehát így ezt az egyeztetést le tudtuk folytatni, elnök úr rugalmasságának és alaposságának köszönhetően is, azonban érkezett hozzánk olyan bejelentés is egy állatorvostól, aki a kamarai elöljárójától néhány napja kérte ennek a törvénynek a megtekinthetőségét, és azt a választ kapta rá, hogy nem nyilvános.
Tehát a kamarán belül is voltak olyanok, akikhez nem tudott eljutni ez a törvénytervezet. Ezért is lett volna szükség arra, hogy a kész kodifikált szöveget is megismerhessék az állatorvosok.
Ezek azok a kérdések, amelyekre választ várunk a vitában, illetve módosító javaslatokat nyújtottunk be.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
