HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt a mondandóm érdemi részét elkezdeném, előtte egy technikai, vagy mondjuk így, ügyrendi észrevételem hadd legyen. Megmondom őszintén, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat egyik legfontosabb kulcskérdése - épp az iménti vitából is látszik -, hogy a települési önkormányzatok milyen módon működtessék majd ezeket az iskolákat, miből működtessék, pontosan ezért úgy gondolom, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elé kellett volna hogy kerüljön ez a törvényjavaslat. Elhiszem, hogy nagyon sok dolgunk van - a bizottsági tag képviselőtársamnak is mondom -, valóban, a múltkori bizottsági ülésünk is órák hosszat tartott, de ez egy olyan dolog, amit szerintem a bizottságban is meg kellett volna tárgyalnunk, és nagyon sajnálom, hogy ez nem így történt. Remélem, hogy a módosító indítványok, amiket benyújtottunk, tekintettel arra, hogy részben és egészben az önkormányzatokat érintik, majd a bizottság elé fognak kerülni.
A törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez szeretnék hozzászólni, amely az önkormányzatokat, a településeinket érinti. Megmondom őszintén, nagyon meglepett az, amit Lipők képviselőtársunk mondott, nevezetesen az, hogy ő a 3 ezres lélekszámot 7 ezerre föl akarja emelni, tehát hogy az alatt már semmiképpen ne kelljen az önkormányzatoknak vállalniuk az iskolájuk működtetését. Én azt gondolom, már megbocsásson, képviselőtársam, hogy ez egy hibás gondolkodás, mert itt nem kéne egy számháborúba belemenni. Megmondom őszintén, ha lehetne, én inkább lejjebb vittem volna ezt a 3 ezres lélekszámot.
Megmondom, hogy miért: mert itt igazából nem arról szól a történet, hogy az önkormányzatoknak milyen a teherviselő képességük, hogy ezt majd nagy lelkesedéssel át fogják adni az államnak, aki ezt nagy lelkesedéssel fogja fogadni, és nyilvánvalóan ezen túl, ahol eddig iskola működött, az állam látva a településeink gondját, baját, nehéz anyagi helyzetét, súlyos gazdasági szituációit, majd át fogja venni ezeket az iskolákat, és tovább fogja üzemeltetni. Nem. Én arra gondolok, hogy ez egy rendkívül, megmondom őszintén, cinikus hozzáállás, amit ebben a törvényjavaslatban tapasztalunk, nevezetesen az, hogy meghúzunk egy határvonalat, jelen esetben a 3 ezer főt. 3 ezer fő fölött mindenkinek kötelező, hiszen egy 3 ezer fős településen van olyan nagy lélekszámú iskola, hogy annak a bezárása mindenesetre nehezen lenne kommunikálható, 3 ezer fő alatt pedig az állam nem teszi kötelezővé azt, hogy a település működtesse az iskoláját, de ha nem teszi, akkor nem is fogják biztosítani a közoktatási közszolgáltatást. Én nagyon félek, hogy erről szól ez a történet valójában.
Nevezetesen, tudjuk, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár asszony aláírásával vagy láttamozásával létezett egy olyan dokumentum, ami arról szólt, hogy a következő években hatszáznál több iskolát kell majd bezárni. Hol lesz ez a hatszáz bezárt iskola? Kérem szépen, nyilvánvalóan ott, ahol a település nem vállalja, még sokszor az erejét megfeszítve sem, ezen iskolák működtetését. Erről szól a történet, hogy letolják a felelősséget, rendkívül cinikus módon, hadd mondjam még egyszer, a kistelepülésekre, és gyakorlatilag a településvezetők nyakába fogják varrni azt a következményt, hogy lesz-e működő iskola vagy nem lesz működő iskola az adott településen. Erről szól a történet. Én azt gondolom, hogy ezt nem szabad tűrnünk.
Valóban igaz az, hogy ha van elég pénz, amit a kormányzat állít vagy állítana ezen iskolák működtetésére, akkor adják oda az önkormányzatoknak, az önkormányzatok fogják működtetni. Mivel saját vagyontárgyaikról van szó, fölteszem, hogy ezt tisztességgel és becsülettel fogják ellátni, hiszen eddig is ezt tették a településeink, és akkor gyakorlatilag minden mehetne tovább úgy, ahogy van. De nem ez történik, hanem - mondom még egyszer - ezt a felelősséget áttolják az önkormányzataink nyakába, és aztán lesznek olyan települések, amelyek azt fogják mondani, hogy ugyan most úgy tűnik, mintha nem volna rá elég pénzünk, és aki látta a 2013-as költségvetést, annak egyértelmű, hogy nem lesz a településeknek, de próbáljunk mégis összeszedni valahogy pénzt. Hogyan lehet? Vessünk ki helyi adót, majd megmagyarázzuk a népnek, hogy azért kell helyi adókat kivetni, hogy legyen miből működtetni az iskolát, azért, hogy ne zárja be az állam. És akkor a feszültség ott keletkezik lenn, a kistelepülésen, mert tudjuk, hogy milyen a magyar lakosság adóviselő képessége, hogyan állnak a magyar családok. Azok az adók, amiket kivetnek, majd nehezen lesznek behajthatók, akkor megint csak nem lesz a működtetésre elég pénz, és így tovább. Tehát a probléma oda lesz letelepítve helyben, ott oldja majd meg a település vezetése, és akkor ez a nagypolitikát vajmi kevéssé fogja érinteni. Én azt gondolom, hogy ez egyszerűen nonszensz.
Ezzel kapcsolatban benyújtottunk egyébként módosító indítványokat, nevezetesen azt, hogy a működtetéshez az állam a központi költségvetésben támogatást biztosítson. Miért ne lehetne erre külön forrást elképzelni? Egyébként is a feladatfinanszírozás rendszerében az állam támogat egy csomó mindent. Négy nagy csomagot készítettek ilyen módon a településeinknek, azon belül számtalan további részlet van, az egyikbe ez nyugodtan beleférhet, nyugodtan lehetne erre további forrásokat biztosítani. Én állítom, hogy van olyan tétel ma a 2013-as költségvetésben, amiből nyugodtan lehetne erre a dologra forrást biztosítani. Kimondom: vannak olyan pazarló tételek, amikből igenis át lehetne csoportosítani az iskolák működtetésére, úgy, hogy az önkormányzatainknak ez ne legyen erőn felüli feladat.
Azon kívül pedig az egész dolog logikája, hogy miért is kéne szétválasztani a fenntartást meg a működtetést, továbbra is elfogadhatatlan számunkra, és nem is igazán értjük, mert valójában a működtető önkormányzatok, tekintettel arra, hogy iskolaigazgatót már nem nevezhetnek ki, majd csak - ahogy az egyik polgármester fogalmazta - vécépucolásra lesznek jók, a vécépucolást tudják majd irányítani, hogy ez pontosan hogy történjen meg. Nyilvánvalóan ennél jóval többről lesz szó, de ezzel együtt én azt gondolom, hogy igenis abban az esetben az iskolavezető kinevezésébe is érdemi beleszólási jogot kell biztosítani az önkormányzatoknak. Ennek tekintetében is benyújtottunk egy módosító indítványt, már csak azért is, mert jelenleg az van a törvényben, hogy a miniszter jogosult az intézmény vezetőjének kinevezésére.
(17.50)
Azért én megkérdezném - és ha jól értem, ez az egyházi intézményekre is igaz. Azért megmondom őszintén, hogy én ott lennék akkor olyan szívesen - és nagyon szépen kérem, hogy ha lehetséges, hívjanak meg -, amikor majd a Hit Gyülekezete bármelyik iskolája vezetőjének a kinevezését aláírja Balog Zoltán, hogy abba vajon a Hit Gyülekezetének milyen beleszólása lesz. Vagy mit fognak hozzá szólni? Vagy hogy fognak hozzáállni? Vagy mi lesz akkor, ha mondjuk, Balog Zoltán azt fogja mondani, hogy ezt az embert szerintem nem kellene ide kinevezni. Akkor vajon a gyüli mit fog rá mondani? Majd ezrével, százezrével átkot szórnak Balog Zoltán nyakába, ahogy az szokásuk egyébként? Úgyhogy ennek a pillanatnak én nagyon szívesen lennék a részese, megmondom őszintén.
Azonkívül még egy dolgot szeretnék megkérdezni. A visszabérlés lehetősége értelmezésem szerint benne maradt a törvényjavaslatban. Kérdezném tisztelettel különösen Czene Attila államtitkár urat, aki a kormányzat részéről egyedül van jelen ezen a vitán, hogy vajon ez mit jelent. Tehát mit takar finanszírozás oldaláról a visszabérlés? Ha a működtetést és a fenntartást ilyen módon már egyébként ez a törvény különválasztja, akkor a visszabérlés lehetősége az önkormányzatok részéről vajon mit jelent? Akkor, ha visszabérli egy önkormányzat az adott oktatási intézményt, akkor majd esetleg a pedagógusbéreket is neki kell fizetni, vagy mit jelent ez? Mert ez, ugye, nem derül ki a módosításból, pedig szerintem ez egy lényeges körülmény, és ezt egyáltalában nem tisztázza a köznevelési törvény módosításához benyújtott újabb törvényjavaslat.
Még egy dolgot szeretnék elmondani, ami az iskolák működtetésének vállalásáról, nem vállalásáról szól. Az van írva több helyütt is a törvényjavaslatban, hogy majd egy külön megállapodás keretében kell az állami intézményfenntartóval megállapodásra jutni az adott önkormányzatoknak. Azt gondolom: ahhoz, hogy egy település nyugodt szívvel tudjon dönteni, hogy egy adott intézmény működtetését vállalja vagy sem, tegyük kötelező részévé azt ennek a megállapodásnak, hogy egyébként az állami intézményfenntartó vállalja azt a kötelezettséget, hogy a köznevelési közszolgáltatást fenntartja abban az adott intézményben; tehát függetlenül attól, hogy vállalja-e a működtetését az önkormányzat vagy sem, a köznevelési közszolgáltatás legyen benne biztosítva.
Magyarul: legyen működő iskola, függetlenül attól, hogy hogyan dönt egy adott önkormányzat. Mert ha ezt beletennék, akkor bizonyítanák be önök, hogy valóban akarnak mindenhol, ahol eddig iskola volt, továbbra is iskolát működtetni. De ha ez a nagyon lényegi passzus hiányzik belőle, az értelmezésem szerint pontosan a ló lába, ami kilóg, azaz hogy igazából ez lesz majd a sarokköve annak, hogy lesz-e iskola valahol vagy sem. Ennek kapcsán nyújtottunk be tehát módosító indítványokat, amelyeket nyilván majd a részletes vitában tovább fogok elemezni és részletezni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
