VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a Jegyzői Irodából kiadott felszólalási papírt kértem. Köszönöm szépen, elnök úr, semmi gond.
Még mielőtt megkezdenénk a vitát, nagy tisztelettel köszöntöm Czene Attila államtitkár urat, aki a sportért felelős államtitkárként ül itt. A köznevelésnek biztos része a sport, de szerintem sokkal jobb lett volna, ha az az államtitkár asszony, aki végigvitte ezt a köznevelési törvényt, és most képviselői módosító indítványokkal tárgyaljuk, különösen a köznevelési törvény részét… - szerintem jobb lett volna, ha a vita ezen szakaszán, az általános vitában az államtitkár asszony legalább itt van.
Nyilván önkormányzati emberként én a köznevelési törvény önkormányzati részéhez szeretnék hozzáfűzni egy-két véleményt. Ilyenkor az ember kénytelen nemcsak ezt a köznevelési törvényt nézni, hanem teljesen természetesen azt a törvényjavaslatot is, amely a parlament előtt van, és az elkövetkezendő napokban részletesen fogjuk tárgyalni a költségvetési törvényt, mert a kettő összefügg, tehát a kettő gyakorlatilag egymástól elválaszthatatlan.
Nézzük először azt a módosítást, amit képviselőtársam elmondott, és hogy ez milyen feladatokat ró az önkormányzatokra! A 22. §-tól kezdve foglalkozik a beadott törvénymódosító javaslat az önkormányzatokkal, és itt gyakorlatilag leírja, hogy a 3 ezer főt meghaladó lakosszámú települési önkormányzat gondoskodik illetékességi területén az összes saját tulajdonban álló, állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről.
Tehát itt van egy lényeges változás az előző törvényhez képest. Ugye, most már nem gondolja, hogy az állam einstandolni akarja az önkormányzatok tulajdonát, hanem maradnak a települési önkormányzatok tulajdonában. Azt gondolom, hogy ez akár örömteliként is felfogható, hiszen az első törvényben, amit még tavaly év végén fogadott el az önkormányzat (Sic!), azt a metodikát akarták alkalmazni, hogy hasonlóan a megyei önkormányzati tulajdonokhoz, gyakorlatilag államosítani akarták a települési vagyonokat is.
Viszont egy nagyon fontos passzus is bekerült ebbe, ami már viszont negatívum, mert úgy folytatja az előterjesztés, hogy saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket.
(17.10)
Azt gondolom, hogy ha valaki - és ezért mondtam, hogy feltétlenül fontos a költségvetési törvény passzusait is idetenni - előveszi a helyi önkormányzatok támogatásának a IX. fejezeti papírját, abban gyakorlatilag azt látja, hogy ha a tartalékokat levonjuk, ami egy kiegészítő támogatásként van most az önkormányzatok számára címezve mintegy 85 milliárd forintban, akkor gyakorlatilag egy 561 milliárdos keret áll rendelkezésre az önkormányzatok részére az őáltaluk ellátandó feladat finanszírozására. Ebben van egy úgynevezett általános támogatás, és van egy, a települési önkormányzatok számára köznevelési feladatok ellátásának a támogatása, de ha valaki a költségvetési törvényt kibontja, akkor azt lehet látni, hogy a köznevelési feladatok tekintetében gyakorlatilag az óvodáztatással összefüggő és az óvodában dolgozó óvodapedagógusok bére, egyéb járuléka és az ezzel kapcsolatos működési kiadások vannak lefedezve. Ráadásul, amikor a költségvetési vitában rákérdeztünk bizonyos tételekre, például az önkormányzati bizottságban, akár a köznevelési vagy egyéb más dolgokra, hogy akkor ennek hol van a forrása, akkor mindig az volt a válasz, hogy az önkormányzatok általános működési támogatása nyújt fedezetet a feladatok ellátására.
Szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy aki olvasta az ÁSZ véleményét, abban gyakorlatilag az volt, hogy a helyi önkormányzatok működési támogatásában, tehát az egész 647 milliárdos keretnek a legbizonytalanabb része a helyi önkormányzatok működésének általános támogatása, ami 112,7 milliárd forint. Tehát gyakorlatilag önök most azt mondják, hogy ezeket a feladatokat, amelyeket el kell látni majd azoknak az önkormányzatoknak, akik kötelezően át kell hogy vegyék a település működését, azt gyakorlatilag ebből a 112 milliárd forintból kell majd fedezni, ami az ÁSZ szerint gyakorlatilag nem valósítható meg, mert még azokra a feladatokra, amelyeket az új Ötv. iderendelt, még annak a feladatellátására sem látja az Állami Számvevőszék biztosítottnak, hogy ez a feladat ellátásra kerül.
Ráadásul nagyon sok ellentmondás van ebben, ha valaki a köznevelési törvény mostani módosítását és a költségvetési törvény benyújtott írásos változatát egymás mellé rakja, akkor gyakorlatilag nagyon sok ellentmondást vél felfedezni benne. Egy-két ilyen ellentmondásra szeretnék rávilágítani, mert azt gondolom, hogy fontos, hogy a kormánypárti képviselők ezt majd valamilyen módon a módosító javaslataikkal próbálják meg javítani.
A 24. §-ban gyakorlatilag a működtetőnek a feladata, azt kell mondanom, hogy taxatíve le van írva. Én itt most nem akarom felolvasni és nyilván terhelni a hozzászólásnak ezt a részét, de azt kell mondanom, hogy a tűzvédelmi feladatoktól egészen odáig, hogy a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások rendelése, átadás-átvétele, raktározása, tehát gyakorlatilag szinte minden dolog, ami az intézmény működtetésével kapcsolatos, technikai berendezéseket javítani, karbantartani, és a tulajdonában lévő taneszközöket beszerezni.
Tehát azt gondolom, hogy ha valaki ráadásul elolvassa a költségvetési törvényben lévőt, segítek annyiban, hogy a 93. oldalon meg lehet találni a fejezeti indoklások között, ott pedig azt írja a költségvetési törvényben, hogy az iskolák szakmai dologi kiadásait az állam közvetlenül fedezi. Szeretném akkor felhívni a figyelmet, hogy el kellene dönteni, hogy mi az a szakmai dologi kiadás, ami majd az állam által lefedezendő, és mi az, ami nem, mert ha most a köznevelési törvényt veszem elő, akkor gyakorlatilag azt gondolom, hogy mindent az üzemeltetőnek kell biztosítani, ezt is lehet mondani. Ha valaki pedig a költségvetési törvényt fogja elővenni, akkor azt mondja, hogy az iskolák szakmai dologi kiadásait pedig az állam közvetlenül fedezi, és az üzemeltetésben csak a rezsiköltségek, a felújítás és a technikai személyzet bére van megjelölve.
Tehát azt gondolom, hogy a köznevelési törvénynek ez a része óhatatlanul olyan feladatot és olyan költségeket ró az önkormányzatok számára, amelyek nincsenek benne a benyújtott 2013-as költségvetésben. Azt kell mondanom, és erről már több képviselőtársam is beszélt, hogy ez szerintünk veszélyezteti az elkövetkezendő időben, a 2013-as időszakban az iskolák működtetését, gyakorlatilag veszélyezteti az egész közoktatási feladatellátást. Azt gondolom, hogy ez a két törvény nagyon jó példája annak, hogy hogyan nem lehet megoldani egy feladat átszervezését.
Mi volt a filozófiája, mi volt a célja a Fidesz-kormánynak, amikor ezt a köznevelési törvényt tavaly benyújtotta? Gyakorlatilag azt mondta, hogy a köznevelést, a közoktatást teljesen állami irányítás alá veszi. Emlékezzünk vissza, képviselőtársaim, hogy akkor arról volt szó, hogy gyakorlatilag tokkal-vonóval viszi a feladatot és az eszközöket az állam, és majd az állam megmondja, hogy hol lesznek iskolák, és az állam ezeknek a fenntartásáról gondoskodni fog.
Elindult a gondolkodás, az a gondolkodás, amely hiányzott a köznevelési törvény tavaly év végi elfogadásakor, és rájöttek arra, hogy gyakorlatilag az állam, ha magához húzza ezt a feladatot, akkor egyszerűen nincs finanszírozása ezeknek a feladatoknak az ellátására. Ráadásul önök azt ígérték, hogy ennek a célja az lesz, hogy majd ezzel mindenhol hasonló színvonalon és nyilvánvalóan magas színvonalon fog megvalósulni a közoktatási feladat. Erre többen, ehhez nálam sokkal jobban értő szakemberek mondják azt, hogy lehet, hogy ez a színvonal egyforma színvonal lesz, de egy sokkal alacsonyabb szinten fog működni a magyar közoktatás az elkövetkezendő időszakban, hogyha ezeken a dolgokon, egyrészt ennek a köznevelési törvénynek a mostani javaslatán és nyilvánvalóan majd az elkövetkezendő időszakban a költségvetési vita során nem lesznek források biztosítva ezen pluszfeladatok ellátására.
Ráadásul, azt gondolom, hogy nagyon sok olyan probléma van ezzel kapcsolatban, itt többen vannak jogászok, akik azt mondják, hogy nem nagyon érthető, hogy egy-egy fogalmon mit ért a törvényalkotó, az, aki benyújtotta ezt a törvényjavaslatot. Például van egy ilyen mondat, hogy a működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan lássák el.
Mindannyian tudjuk, hogy ez így egy elég gumiszabály, hogy most mi az a megfelelő színvonal. Ez teljesen mást jelenthet egy kistelepülésen, és teljesen mást jelenthet egy olyan nagyobb városban, ahol a feladat ellátásához sokkal több forrás van. Tehát azt gondolom, hogy ezek a megfogalmazások igazából nem segítik azt a jogszabályalkotást, amely szerintünk még ezután is hátravan, hiszen például amit képviselőtársam mondott, hogy majd lesznek olyan települések, a 3 ezer fő fölötti települések, amelyek lemondhatnak az iskolák üzemeltetéséről, az úgy folytatódik, hogy az összefüggő feltételek hiányában külön jogszabályban meghatározott módon mondhat le egy 3 ezer fő fölötti település.
Tehát mik lesznek ezek a külön jogszabályok? Be lesz oda írva, hogy aki nem vállalja, annak majd bezárjuk az iskoláját? Tehát ez egy nagyon érdekes dolog, bizony, nagyon sikamlós megfogalmazások vannak ezekben a törvényjavaslatokban, amely mögött bizony ott van, ahogy szoktuk mondani, hogy az ördög a részletekben bújik el, és ezekről a dolgokról igazából nem hallottunk még kifejtést sem.
(17.20)
Még egyszer mondom, hogy érdemes mellétenni a költségvetési törvényt, mert a költségvetési törvényben és az azt megalapozó törvényben az önkormányzatok számára van egy olyan megfogalmazás, ami úgy tűnik, hogy elkerülte az önök - különösen az önkormányzati emberek - figyelmét. Van egy viszonylag nagy összeg az önkormányzati finanszírozásban, egy 85 milliárd forint, és majd valahol, valamilyen módon dönteni fognak arról, hogy ezeket a kiegészítéseket ne önkormányzatok kapják. Például a költségvetést megalapozó törvényben egy olyan mondat van különösen első helyen, hogy mi alapján fogják majd ezt valakik eldönteni: aszerint, hogy takarékosan gazdálkodik-e egy önkormányzat. Szeretném megkérdezni - ezt a bizottsági ülésen is megkérdeztük, de nem kaptunk rá választ -, hogy önök szerint mi a takarékos gazdálkodás egy önkormányzat szempontjából. Mi annak az ismérve? Én azt gondolom, hogy például egy veszteséges önkormányzat is takarékosan gazdálkodik. Önök szerint az gazdálkodik takarékosan, akinek pozitív a mérlege, és aki ezt nem képes megoldani, mert olyanok a körülményei, az nem takarékosan gazdálkodik?
Tehát nagyon sok olyan megfogalmazás van ebben a két törvényjavaslatban, mind a köznevelési, mind a költségvetési törvényjavaslatban, ami nagyon komoly probléma. Még az a szerencse, hogy a kettőt párhuzamosan tárgyaljuk, mert amikor a költségvetést tárgyaltuk, akkor az volt az előadó első mondata, hogy azért ilyen a költségvetési törvény, mert még nincs köznevelési törvényünk és még nincs szociális törvényünk. Önök ezt tudták alkotni. Reméljük, hogy módosító javaslatokkal ezt még lehet javítani.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
