DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a parlament 2010-ben hozott döntése alapján autonóm, csak a parlamentnek alárendelt önálló szabályozó szervvé vált, maximálisan megfelelve az európai uniós hírközlési irányelvek által előírt függetlenségi kritériumoknak, amelyek kifejezetten előírják a piaci szereplőktől és a kormányzattól teljes mértékben független, saját bevételeiből gazdálkodó szabályozó hatóság felállításának és működtetésének követelményét. Az említett uniós irányelvek nem tiltják, hogy a hírközlési szabályozási hatáskörök több szerv között kerüljenek megosztásra. A 2010-ben felállított új hatóság önálló szabályozó szervi jogállásából következően hosszú távon nem célszerű és nem hatékony ezen hatáskörök szétválasztása, és különböző szervekhez történő telepítése. Elsősorban történeti okok miatt két szabályozási jellegű, az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskört ez idáig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolta, azonban az európai uniós szabályoknak való teljesebb megfelelés és a hatósági szabályozási hatáskör integritásának megteremtése érdekében indokolt ezen hatásköröknek is a hatósághoz telepítése.
Az úgynevezett versenyeztetési körbe tartozó frekvenciasávok, például a mobil távközlésre használt frekvenciasávok használati joga az európai uniós keretszabályozásnak megfelelően csak pályázat vagy árverés útján bocsátható a szolgáltatók rendelkezésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a frekvenciahasználati jog értékesítésére már csak a bíróság előtt megtámadható, határozattal záruló hatósági eljárásban kerülhet sor, amely jelentős garanciát jelent a szolgáltatónak.
(13.00)
A hatályos koncessziós szerződések jelenleg nem illeszkednek ebbe a rendszerbe, hiszen ezek az állam és a szolgáltatók közötti, alapvetően polgári jogi típusú szerződések, amelyek esetében hatósági eszközökkel nem ellenőrizhető a benne foglalt kötelezettségek betartása. Az egységes kezelés, szabályozás és ellenőrizhetőség érdekében szükséges ezen szerződések hatósági rezsim alá vonása.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Hangsúlyozandó, hogy a javaslat szerinti módosítások a központi költségvetés egyes kapcsolódó bevételeit, így a koncessziós díjakkal, illetve az éves pályázati díjakkal, a kizárólagos frekvenciahasználati jogosultság s a digitális átállás árbevétel alapú pályázati díjaival kapcsolatos bevételeket, illetve ezek rendszerét nem érinti. Hasonlóan a pályázat vagy árverés útján történő frekvenciahasználati jog értékesítéséből származó bevételekhez, a koncessziós szerződésekből származó bevételek továbbra is a központi költségvetés bevételét fogják képezni.
Tisztelt Ház! A javaslat tartalmazza a katasztrófariasztással kapcsolatos szabályok módosítását is, amelyet elsősorban a hatékonyság növelése indokol. A lakossági riasztása jellemzően még a minősített időszak, így a különleges jogrend bevezetése előtt szükséges. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a katasztrófahelyzet kialakulása, illetve a már folyamatban lévő katasztrófahelyzetben bekövetkező gyors változás miatt a lakosság riasztása nem tűr késedelmet. Ekkor célszerűen alkalmazható az ország légi riasztására szolgáló országos légi riasztási rendszer, amely központi vezérléssel azonnal megszakítja az előre meghatározott televízió-, illetve rádióadók műsorát, és azok fő sávjában leadja a riasztási közleményt. Az országos légi riasztási rendszer jelenlegi működtetése ugyanakkor a több szerv között felosztott felelősség miatt nem kellően hatékony, így a javaslat az országos légi riasztási rendszer működését, beleértve a jogi aspektusain túl annak költségvetési fedezetét is, teljes egészében a hatóság jogkörébe, hatáskörébe telepítené.
A digitális átállásról szóló törvény módosítására a gyermekek és a kiskorúak fokozottabb védelme érdekében kerül sor. E körben olyan technikai előírásokat tartalmaz, amelyek további biztosítékot jelentenek arra, hogy a kiskorúak a számukra a fejlődésüket esetlegesen károsan befolyásoló műsorokat ne érhessék el. A fentieken túl néhány, az MNHH és a PSZÁF eljárásait érintő rendelkezés kerül még módosításra az elektronikus hírközlésről szóló törvényben, összhangban az Európai Unió irányadó szabályaival. Az elmondottak alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a törvényjavaslat elfogadását a fenti indokok alapján támogatja.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Be szeretném jelenteni, hogy hangsúlyozottan most a tárca véleményét ismertettem, a kormányálláspont ismertetésére a részletes vita lezárásakor kerül sor.
Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
