DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen a házvezetésnek a segítséget a vitaszakaszok ismertetésével kapcsolatban. Én az 1., a 7. és a 9. ajánlási pontokban előterjesztett módosító javaslatainkról szeretnék szólni.
Az a különös helyzet állt elő, hogy szemben a Jobbik imént ismertetett álláspontjával, az LMP a radikális változás híve, tudniillik nem pusztán azzal van probléma, hogy most éppen 3 millió forintra emelik fel a perértéket. Mi azt szeretnénk, ha belátható időn belül a polgári perjogból a kis perérték intézménye egész egyszerűen eltűnne. Eltűnne az a megoldás, ami ’97 óta sújtja a magyar bírósági eljárásokat, hogy a pertárgyértéktől függ az, hogy egy adott bírósági ügyet mennyire alaposan, milyen garanciákkal védetten intéz el az igazságszolgáltatás. Éppen ezért az 1. pont alatt azt javasoljuk, hogy az általános szabályt hagyjuk el ebből a törvényjavaslatból, tehát egyelőre egyáltalán ne emelkedjen a pertárgyérték a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségénél az általános vagyonjogi perekben, másrészt az adóeljárásoknál, a közigazgatási bírságoknál, a kisajátítási kártalanításoknál ne emelkedjen a belépési érték, a kártalanítási összeg, illetve a bírság 1 millió forintra, illetve munkaügyi perekben pedig javasoljuk elhagyni azt a passzust, hogy a legkisebb havi munkabér, tehát a minimálbér ötszörösét meg nem haladó perérték esetén nincs lehetőség a felülvizsgálatra.
Egyetlen körülményt szeretnék említeni, ami nem jött elő igazából az általános vitában, de fontos. Itt ugyan csak a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségéről beszélünk, arról, hogy lehet-e rendkívüli perorvoslattal élni. Az általános vitában is elmondtam és most is meg tudom erősíteni, a tárcának azzal a törekvésével, hogy a polgári perek ne alakuljanak át harmad- meg negyedfokú eljárásokká, természetesen egyetértünk. De kevéssé jött elő a vitában az a körülmény, hogy az elmúlt években, döntően az álbaloldali kormányok idején a kis perértékre tekintettel már a másodfokú eljárásban, tehát a fellebbezésnél is korlátozták az ügyfelek mozgásterét. Tehát a hatályos jogban is az a helyzet, hogy ha valaki úgymond csak pár százezer forint miatt pereskedik, jóllehet, hogy a saját vagyonának ez esetleg a tekintélyes része, akkor nemcsak a felülvizsgálati kérelemnél, nem egyszerűen csak a rendkívüli perorvoslatoknál élvez kevesebb garanciális szabályt, de már a fellebbezésnél, tehát az egyszeri megtámadhatóságnál, a rendes jogorvoslatnál is kevesebb joggal bír.
(19.00)
Azt gondolom, hogy egyrészt dogmatikailag is tarthatatlan ez a helyzet, ami 1997-ben kezdett el így kialakulni. Jellemzően, amikor megszorító csomag sújtja az országot, akkor rendre megpróbálják a kis pénzű embereket kiszorítani az igazságszolgáltatásból. Ez így volt a Bokros-csomag után, így volt a Bajnai-csomag után, úgy látszik, ez így történik az Orbán-csomag után is.
Az a helyzet, hogy lehet arról elmélkedni teljesen legitim módon, hogy milyen perjogi eszközökkel lehet tehermentesíteni akár a másodfokú bíróságokat, akár a Kúriát. Először is szeretném azért azt rögzíteni, és a bizottsági vitában volt kormánypárti képviselő is, aki ezt megerősítette, hogy jelenleg az igazságszolgáltatás lassúsága miatti állampolgári kritikák nem annyira a Kúria miatt érik az igazságszolgáltatás szervezetrendszerét. Ma az igazságszolgáltatási, a bírósági eljárások időtartamával kapcsolatos kritikák nem elsősorban a Kúria miatt születnek, éppen ezért aligha van olyan nyomós indok, ami most itt a pertárgyértékek felemelését és ezzel úgymond a Kúria előtti eljárások gyorsítását indokolná. Ezt csak előrebocsátom, hogy nincs ilyen nyomós indok.
Elmondtam az általános vitában, hogy számos más, szakmailag, dogmatikailag indokolható olyan megoldás lenne, amivel egyébként az ügyek számát akár a másodfokú bíróságokon, de akár a rendkívüli perorvoslatnál a Kúria előtt lehetne csökkenteni. Ilyen az, hogyha például egy olyan kimunkált szabály kerül bele a perrendtartásba, hogy az elsőfokú bíróságok jogszabálysértésének a típusára, mélységére, minőségére való tekintettel korlátozzuk vagy éppen megengedjük a rendkívüli perorvoslat előterjeszthetőségét, ez indokolná azt, hogy a korábbi néhány évet megélt megoldáshoz hasonlóan legyen egy előszűrési rendszer a Kúriánál a felülvizsgálati kérelem befogadásával kapcsolatban.
Egy dolog biztos: ha és amennyiben továbbra is az az irány érvényesül az igazságszolgáltatásnál a polgári perjogban, hogy a perérték határozza meg azt, hogy ki milyen garanciákat élvez, akkor azok az emberek, akiknek az összvagyonához képest a pertárgyérték jelentős, de a perjog szerint ezek nem élveznek különös védelmet, ezek az emberek fogják a rövidebbet húzni. Az, aki kap egy 300 ezer forintos adóbírságot, vagy az, akinek nem fizetik ki a többhavi munkabérét a kizsákmányoló, tőkés cégek, ezek az emberek, akik minimálbéren vannak bejelentve, ma kevesebb garanciát élveznek. Szerintem erről az útról vissza kell fordulni. Nem a perérték… - elnézést, elnök úr, egy perc.
