DR. SCHIFFER ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az eredeti és a kezemben tartott ajánlás szerinti 14. számon szereplő módosító javaslatunkhoz szeretnék hozzászólni.
Arról van szó, hogy a nemzetgazdasági - és itt tévesen jött az egyik iratban, hogy nemzetbiztonsági, szerencsére itt még nem tartunk - szempontból kiemeltnek minősített beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt módosítja ez a törvényjavaslat.
Először is érdemes elidőzni azon, hogy mi ez a bizonyos kiemelt beruházási törvény. Ez a kiemelt beruházási törvény a kartellpártok furcsa alkujában jött létre 2006 tavaszán. A 2006-os választásokat megelőzően a Fidesz és az MSZP egymás tenyerébe csapott, és hoztak egy olyan törvényt, aminek alapján bármikor a multik, illetve az udvari beszállítók, az oligarchák zsebét meg lehet tömni sok pénzzel. Egész egyszerűen arról van szó, hogy aki kedves a mindenkori kormányzatnak, akár Gyurcsány Ferencnek, akár Orbán Viktornak, az úgymond könnyített eljárásban tud beruházni.
Ezzel a törvénnyel nemcsak az a baj, hogy egyébként a korrupciós nyomást megengedhetetlenül növeli a mindenkori kormányzati apparátuson. Ennek a törvénynek, tehát a Fidesz által is megszavazott kiemelt beruházási törvénynek köszönhetjük egyébként a Sukoró-ügyet, mielőtt még az itt nem lévő Budai Gyula annyira elbüszkélkedne vele, hogy milyen messze járnak már az ügy fölgöngyölítésében. Hanem más probléma is van ezzel a fajta fejlesztéspolitikai módszerrel. Ha mindenki a kormányzati oldalon, a mindenkori kormányzat oldaláról tisztességesen és becsületesen játszik úgymond, akkor is az a kérdés, hogy olyan országot akarunk-e, ahol vannak kiemelt meg kevésbé kiemelt beruházások. Folytatni akarjuk-e az elmúlt húsz évnek azt az elhibázott gazdaság- és fejlesztéspolitikáját, amikor a mindenkori kormányzat az ország külföldi tőkevonzó képességét helyezte mindennek elé, illetve a saját udvari beszállítóit kedvezményezte? Hiszen félreértés ne essék, ha valakiket kiemeltté nyilvánítunk - tipikusan ezek multicégek, illetve különböző hazai oligarchák -, akkor másvalakik viszont versenyhátrányt fognak szenvedni.
Az LMP egy olyan országot akar, egy olyan gazdaság- és fejlesztéspolitikát akar, ahol nincsenek egyenlőbbek az egyenlőknél. Olyan gazdaság- és fejlesztéspolitikát és egy olyan Magyarországot akarunk, ahol az állam elsősorban a helyi gazdaságot segíti, húsz év, sőt lassan negyed század után elsősorban a hazai kis- és középvállalkozói szektort, a családi gazdaságokat segíti és próbálja meg helyzetbe hozni. Ez a törvény ezzel a törekvéssel homlokegyenest szembemegy. Mi ezért kezdeményeztük már Jávor Benedek képviselőtársammal 2010 nyarán is ennek a törvénynek a hatályon kívül helyezését, és ezért támogattuk pár hónappal ezelőtt azt a jobbikos kezdeményezést, amelyik szintén ezt a törvényt kívánta hatályon kívül helyezni.
Hiszen mi történt pár hónappal ezelőtt? Ezzel a kiemelt beruházási törvénnyel az igazi probléma az, hogy bizonyos kiemelt cégek, befektetők számára - és hogy ki lesz ilyen kiemelt befektető, arról ugye, Gyurcsány Ferenc óta tudjuk, a mindenkori kormány nem köteles számot adni - könnyített hatósági eljárásokat adományoz a kormány. Úgy, mint régen a középkorban a regálé jogot. Rövidebb idő alatt lehet végigfuttatni a különböző engedélyezési eljárásokat. De nemcsak erről van szó, a rövidebb eljárás azt jelenti, hogy az állampolgári közösségek, azok a közösségek, akiknek az életvilágát adott esetben egy-egy ilyen beruházás feldúlja, sokkal kevesebb joggal rendelkeznek, sokkal kevesebb idejük van arra, hogy egyáltalán felkészüljenek arra, hogy egy ilyen eljárásba beavatkozzanak.
Ehhez képest pár hónappal ezelőtt a kormány, akkor éppen a Belügyminisztérium egy olyan javaslatot terjesztett elő, amelyik a különböző környezethatósági eljárásoknál az eljárási határidőt drasztikusan lerövidíti. A dologban az volt az igazán nagy szemtelenség, hogy a Kolontár-jelentés tárgyalása után került sor itt a Házban a kiemelt beruházási törvény módosítására. Azért gondolkodjunk már el egy kicsit! Ha holnap valaki akar egy Kolontár-szerű vörösiszap-tározót építeni ebben az országban, akkor erre önök azt mondják, hogy megteheti rövidebb határidő alatt. A kormány számára a 2010. október 4-ei tragédia Kolontáron azt üzente, hogy bátran lehet rövidebb hatósági határidőket szabni az ilyen jellegű monstrum beruházások számára, ha azokat a kormány valamilyen rejtélyes indokból - hiszen nem terheli indokolási kötelezettség - kiemeltté nyilvánítja.
Tehát önök tovább könnyítettek azoknak, akiket önök kedvezményezni akarnak, multicégeknek, oligarcháknak, és most itt van egy látszólag nagyon apró módosító javaslat, amelyik azt mondja, hogy ha valaki meg akarja támadni egy ilyen kiemelt beruházási ügyben a hatósági határozatot, akkor kizárólag 3 napon belül elektronikus úton továbbíthatja a keresetlevelét a bírósághoz.
Nyilvánvaló, erre önök azt mondják, hogy ez egy technikai egyszerűsítés. Természetesen a bírósági eljárás gyorsításáról van szó, ez is az ügyfelek kényelmét szolgálná. Természetesen nem erről van szó. Az egész kiemelt beruházási törvény, ahogy az imént elmondtam, már 2006-ban részben azt a célt szolgálta, hogy a mindenféle zavaró állampolgári közösségeket, zöldmozgalmakat, környezetvédő csoportokat eltakarítsák az útból, amikor ilyen megaberuházásokat akarnak megvalósítani. Az, hogy előírják az elektronikus utat az ilyen állampolgári közösségek számára, akiknek nincs pénzük nagy külföldi ügyvédi irodákat igénybe venni, szemben a nagybefektetőkkel, azzal gyakorlatilag lehetetlenné kívánják tenni azt, hogy ezek az állampolgári közösségek hatékonyan beavatkozzanak ezekbe az eljárásokba, azokba az eljárásokba, amik adott esetben a földjüket, az ivóvizüket, a természetes környezetüket veszélyeztetik.
Ez a szabály azt jelenti, hogy az egyszerű állampolgárok és állampolgári közösségek még kevésbé tudnak hatékonyan megálljt parancsolni annak, hogy különböző, a mindenkori kormányzatok által kedvezményezett oligarchák, multi nagybefektetők földúlják az életvilágukat. Erről van itt szó, ezért szégyenletes ez a módosító javaslat, és valójában az egész kiemelt beruházási törvénynek az azonnali hatályon kívül helyezésére lenne szükség.
Köszönöm.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem