DR. HEINTZ TAMÁS
DR. HEINTZ TAMÁS
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! 2000. október 31-én jelentette be a Vatikán, hogy II. János Pál pápa az újkor hajnalán élt vértanút, Morus Tamást a politikusok védőszentjévé avatta.
Érdekes, hogy milyen visszhangra lelt ez a bejelentés korabeli politikustársaink körében. Volt, aki egyszerűen viccnek nevezte, többeknek még véleménye se volt, mások jó döntésnek vélték. Egy képviselő szerint nagyon jó, hogy a pápa szívén viseli a politikusok sorsát, szerinte azonban a magyar politikusokat még a védőszentek sem menthetik meg. Nem volt igaza. Vizsgáljuk hát meg, ki volt ez az ember, ki volt ez az ember az örökkévalóságból!
Morus Tamás 1478. február 7-én született Londonban. Apja bíró volt, aki szorgalmazta gyermeke taníttatását. Oxfordban és londoni egyetemen tanult. 23 évesen már ügyvédként dolgozott. 26 esztendősen tagja lett a parlament alsóházának. Rendkívül kedvelt közéleti politikai személyiségnek tartották.
Nehezen döntött magánéletéről, és sokáig a szerzetesi élet vonzotta. Végül elismerve, hogy nincs hivatása az egyházi szolgálatra, megházasodott, és négy gyermeke született. Az egyre fejlődő családban gyakori vendég volt Rotterdami Erasmus, Hans Holbein, aki a leghíresebb Morus-portrét is festette, Fisher János rochesteri püspök, későbbi vértanú is. A család mélyen vallásos életet élt, amely valódi szeretetcselekedetekkel párosult, támogatták a rászorulókat, befogadták a szállást kérő vándorokat.
Morus Tamás politikai munkássága mellett jelentős írói tevékenységet is kifejtett. Utópia című művét az egész világon ismerik. Nyilvánvaló tisztelete jeléül számos dalát ma népdalként éneklik Angliában.
Írói munkásságának magyar vonatkozása is van. Már a Towerben, kivégzése előtt írta Erősítő párbeszéd balsors idején című művét, amely két magyar nemesember, Antal és Vince párbeszéde. Nem tudjuk pontosan, hogy a halálára készülő Morus Tamás miért választott írásának magyarországi helyszínt. Egy biztos, még lordkancellárként, vezető angol politikusként pontosan látta, mi történik az akkor ismert világban, mi történik Közép-Európában, Magyarországon. Keserű végkövetkeztetése írásának, hogy a Nyugatnak se ereje, se kedve a törököt kiűzni, amely immáron rabigába hajtja Hungáriát, Transsylvaniát. Milyen időszerű, történelmünkben többször megismétlődő áthallás ez így fél évezred távolából!
Morus Tamás politikai pályafutása töretlenül ívelt felfelé egészen addig, amíg az uralkodó, VIII. Henrik, a világi hatalom döntés elé nem állította: vagy elismeri mindenek felett állónak a világi hatalmat, vagy kitart hite mellett, és elbukik.
(9.30)
Morus az utóbbit választotta, soha nem adva fel a reményt, hogy nem kell végigmennie ezen az úton, de 1535. július 6-án lesújtott a hóhér bárdja, beteljesedett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban olyan ember áll előttünk, akinek életszentsége, kitartása, áldozata példa lehet nekünk 500 év elteltével itt, a magyar parlamentben? Ha belegondolunk abba, hogy hivatásunk végzése lehetetlen biztos családi háttér, szeretteink támogatása nélkül, akkor megértjük, miért szerette, gondozta, óvta védőszentünk ezt a legkisebb közösséget. Számos földi karrier semmisült már meg az otthon biztonságának híján. Hivatásunk feladatára tekintve pedig nyilvánvaló: olyan földi hatalomnak, a pénz hatalmának mondunk mostanában nemet, amely leigázni szándékozik a világot, Európát s Magyarországot egyaránt. Két út lehetséges számunkra: vagy kollaboránsként, mentve az irhánkat behódolunk, s akkor veszett minden, vagy kitartunk a legfelsőbb hatalom és a szeretet parancsa mellett, amelyet Morus Tamás is követett az utolsó pillanatig, s akkor van remény, és lesz jövő. Megerősíthet hitünkben, hogy jó úton járunk, mert ez az ország Szent István Magyarországa, azé az országé, ahol 7 millió társunk vallja magát kereszténynek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a néhány gondolatot azért mondtam el itt, az ország Házában, mert remélem, hogy meghallgatásra talál politikustársaim és a hallgatóság szívében. Hiszem, hogy lesz szándék, akarat és értelem a befogadásához. Morus Tamás szavaival élve: “Kérem az Urat, hogy lehelje szent lelkét a hallgató, az olvasó szívébe, mely belülről taníthatja és mely nélkül igen keveset ér bármi, amit embernek mondhat a világ mégolyan eszes embere is.”
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
