DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke, a napirendi pont előadója: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Alaptörvényünk és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezései értelmében a Költségvetési Tanács véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről. A tanács a Magyarország kormánya által előterjesztett tervezetre észrevételeket tehet, figyelmeztethet a megvalósítási kockázatokra, a feltételrendszerbeli hiányosságra. Meggyőződésem szerint azonban legalább ennyire fontos az állam gazdálkodásának alkotmányossága érdekében kapott garanciális lehetőség, hogy a tanács a tervezettel kapcsolatban egyet nem értését nyilváníthatja ki akkor, ha annak megalapozottságára, illetve hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető aggályai vannak. E felelősség tudatában köszönöm meg a lehetőséget, hogy most a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat vitájához hozzászólva képviselhetem önök előtt a Költségvetési Tanács álláspontját.
A Költségvetési Tanács négy kérdéskör értékelése alapján alakította ki véleményét: elemezte a költségvetési törvényjavaslat tervezetének részét képező 2012. és 2013. évi makrogazdasági prognózist, vizsgálta a költségvetés bevételi oldalának megalapozottságát, értékelte a kiadási terv túllépésének veszélyét, s végül összevetette a tervezett hiánycélt és az adósságszabály teljesíthetőségét.
A tanács munkája során az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elemzéseire, továbbá a tanács elnöke által felkért szakértők véleményére támaszkodott, többször egyeztetett a költségvetési tervezést irányító munkatársakkal, értékelte a kért és kapott kiegészítő információkat. Mindezek alapján a rendelkezésre álló munkaanyagokat, elemzéseket integrálva a Költségvetési Tanács 2012. június 8-án tartott ülésén egyhangú döntéssel a Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről az alábbi - e helyen csak tartalmilag összefoglalt - véleményt alakította ki.
Nevezetesen: a tanácsnak nem volt olyan alapvető ellenvetése, amely indokolta volna egyet nem értő vélemény kinyilvánítását a tervezet megalapozottságára, hitelességére és végrehajthatóságára, vagyis benyújthatóságára nézve; a tanács a törvénytervezet részét képező makrogazdasági prognózissal kapcsolatban azonban kockázatokat azonosított. Ebből következően javasolta a kormánynak, hogy ezek csökkentése érdekében készítsen olyan alternatív makrogazdasági prognózist, amely figyelembe veszi a gazdasági növekedés beindulását veszélyeztető rizikófaktorokat, az előrejelzés eredményeinek megfelelően pedig - változatlan hiánycél mellett - gondoskodjon az Országvédelmi Alap előirányzatának a kockázatok arányában történő felemeléséről, illetve a költségvetési kockázatok visszaszorítását eredményező intézkedések megtételéről.
A tanács az egyes bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságát nem tartotta elég szilárdnak. Némely felülről nyitott előirányzat esetében a tétel nagymértékű túllépését vetítette előre, ezért javasolta a kormánynak, hogy gondoskodjon azoknak a jogszabályoknak az időben történő elfogadásáról, amelyek a Széll Kálmán-terv 2.0 változatában szereplő bevételeket, illetve kiadási megtakarításokat biztosítják, továbbá vizsgálja felül a kockázatosnak ítélt, felülről nyitva hagyott kiadási előirányzatokat, és tegyen intézkedést a túllépés veszélyeinek csökkentésére. A tanács a megjelölt intézkedések maradéktalan végrehajtása esetén a tervezetben megjelölt hiánycél megvalósulását és az adósságszabály érvényesülését megvalósíthatónak tartotta, azzal, hogy ez utóbbiról a költségvetési törvényjavaslat végszavazás előtti folyamatában még külön értékelést fog készíteni.
(9.10)
Mint az összefoglalóból kitűnik, hogy bár a tanács alapvető kifogást nem emelt a törvénytervezettel kapcsolatban, ugyanakkor a további tervező munka segítése szándékával számos javaslatot fogalmazott meg véleményében. A tanács véleményére a kormány a 2013. évi központi költségvetési javaslatának 239-242. oldalán, illetve összefoglalóan levélben Matolcsy György miniszter úr útján válaszolt.
A kormány, mint a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban összefoglalja: “A makropálya megvalósíthatóságával kapcsolatos véleménykülönbség ellenére a tanács felvetéseit, javaslatait elfogadta, a megfogalmazott kockázati tényezők kezeléséről döntött.”
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény előírása, nevezetesen a vonatkozó, a Költségvetési Tanács “véleményt mond a törvény tervezetéről” megfogalmazás lehetővé teszi, hogy a tanács tagjai mérlegeljék, hogy a költségvetés tervezetéről mely esetben tartják szükségesnek további újabb testületi vélemény kialakítását, és mikor kívánnak úgy eljárni, hogy a változásokat értékelve, ha szükséges, fenntartásaikat is megfogalmazva eltekintsenek egy új dokumentum készítésétől.
A költségvetési törvényjavaslatot és a kormány válaszát megismerve a tanács tagjai jelen esetben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy új vélemény kialakításának nincs indokoltsága, mert a benyújtott törvényjavaslatban történt változások nem befolyásolják a tanács véleményében megfogalmazott általános értékelést. A tanács tagjai ugyanakkor szükségesnek tartották, hogy amikor a tanács elnöke összegzi a tanács véleményét az Országgyűlés számára, foglalja össze azokat a pontokat, ahol a tanács álláspontját figyelembe vették és azokat a területeket is, amelyekben a véleménykülönbség, a felmerülő kockázat indokolja, hogy a tanács tagjainak álláspontját a testület újólag kifejtse vagy megerősítse.
Kérem, engedjék meg, hogy amikor arról beszélek, hogy a Költségvetési Tanács véleményének, javaslatainak felhasználására is figyelemmel a tervezethez képest a törvényjavaslat átláthatóbb lett, mérséklődött a korábbi, a KT véleményében részletezett kockázati területek száma, hangsúlyosabban szóljak arról, amiben véleménykülönbség maradt fenn. Ezt azért is tartom fontosnak, mert a tanácsnak a költségvetés-tervezést irányító, illetve abban közreműködő kormányzati munkatársakkal megvalósított igen konstruktív együttműködését a költségvetés megalapozottsága javításának közös szándéka vezérelte.
Ebben a közegben pedig a nyilvánvaló felfogásbeli, értékelésbeli különbségek nyílt vállalása, a vélemények markáns kinyilvánítása, meggyőződésem, hogy nemcsak érték, hanem kötelesség is. Ezért tartom indokoltnak, hogy a magyar kormány felelősségének oszthatatlanságát, álláspontjának indokait messzemenően tiszteletben tartva megismételjem és indokoljam a tanács véleményének azon pontjait is, amelyek megvalósítása a tanács szerint 2013-ban növelné a költségvetés szilárdságát.
Tisztelt Országgyűlés! Előre kell bocsátanom, hogy ha a Költségvetési Tanács értékelésében csak önmagukban a költségvetés számaival foglalkozna, s mellőzné a kitekintést a tervezéshez figyelembe vett makrogazdasági alappálya megalapozottságára, nem lenne képes betölteni ebben az esetben, egy ilyen felfogású munkában az államháztartási stabilitás biztosítása elősegítésével kapcsolatos hivatását.
Ebből kiindulva, a tanács véleménye szerint annak ellenére, hogy a 2012-es gazdasági teljesítmény várhatóan alacsonyabb lesz, mint a 2012. évi tervezés alapjául vett prognózis, a 2,5 százalékos költségvetési hiánycél megítélésünk szerint tartható lesz. A megtett és még szükséges, ezek után végrehajtandó költségvetési kiigazítások, valamint a zárolt költségvetési tartalékok fel nem használása biztosíthatja ez évben a GDP-arányos hiánycél teljesítését.
A tanács azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében hozott intézkedések egy része ugyanakkor gyengíti a gazdaság dinamizálásának lehetőségét. Tulajdonképpen a 2012-es bázis a 2013. évre vonatkozó makrogazdasági növekedés esélyeihez is hozzájárul, illetve rontja vagy adott esetben javíthatja azt.
Ami a 2013. évre vonatkozó makrogazdasági prognózis teljesülésének kockázatait illeti, a nemzetközi szervezetek 2013-ra élénkülést várnak a világgazdaságban, és kedvezően ítélik meg a magyar export szempontjából meghatározó német gazdasági növekedés lehetőségét. A folyó fizetési mérleg egyenlege jelentős többletet mutat, és 2013-ban tovább emelkedve elérheti a GDP 4 százalékát. Ugyanakkor a nemzetközi környezetben fölbukkantak olyan momentumok - például az eurózóna-válság eseményei -, amelyek újabb kockázatokat jelentenek. Elmélyülésük a tervezők által felvázolt és a költségvetési javaslatban megerősített emelkedésnél jóval kisebb növekedést eredményezhet. Ez pedig nyilvánvalóan kihathat a költségvetés bevételi és kiadási oldalának realizálódására. Ennek a kockázatnak az orvoslásához megfelelő diagnózissal kell felkészülni, hiszen megfelelő biztonságú makrogazdasági alappálya nélkül a költségvetés teljesíthetősége is bizonytalanabbá válik.
A Költségvetési Tanács ebből kiindulva hívta fel a figyelmet arra is, hogy a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható. Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta pedig a legalacsonyabb. Ez komoly növekedési kockázatot jelent, és kedvezőtlenül hat vissza az ország GDP-arányos hiány- és adósságcsökkentési stratégiájára is.
A benyújtott törvényjavaslat a tanács több javaslatát figyelembe véve készült el, ugyanakkor tartalmaz olyan új elemeket is, amelyek a költségvetés teljesíthetőségével, a kormányzati hiánycél elérésével kapcsolatos kockázatot növelik. A törvényben kitűzöttnél magasabb hiányprognózis bekövetkezése kockázatának legfőbb oka, hogy a költségvetési törvényjavaslat a tanács megítélése szerint a jelenlegi ismeretek, vélemények többségéhez viszonyítva lényegesen kedvezőbb makrogazdasági folyamatokkal számol.
A tanács véleményére adott kormányzati magyarázatokat megköszönve és részben elfogadva ezért nincs indoka annak, hogy a tanács a kockázatokkal kapcsolatos jelzéseitől eltekintsen, várakozásain kedvező irányban változtasson. Minden előttünk ismert trend ugyanis arra mutat, hogy a GDP dinamikája 2012-ben és 2013-ban érdemben lehet alacsonyabb a törvényben feltételezettnél.
A törvényjavaslatban figyelembe vett makrogazdasági alappálya a tanács megítélése szerint részben olyan makrogazdasági feltételezésekre épül, amelyek nem mindenben tükrözik az elmúlt hónapok kedvezőtlen tendenciáit, sem az elmúlt hónapokban bejelentett, sem a törvényjavaslatban megjelenő költségvetési intézkedések esetleges kedvezőtlen makrogazdasági hatásait. A központi költségvetés bevételi oldalán - ennek kontextusában emelem ki - egyértelműen a hangsúly a forgalmi adókra, illetve a forgalomhoz köthető díjakra, illetékekre került.
A tanács felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusának színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő. Értékelésünk szerint a gazdasági reálfolyamatok alakulása mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetés bevételi oldalának várható megvalósulását egészében jelentős kockázatok kísérik.
(9.20)
Az alacsonyabb növekedési pálya, illetve a 2012-es folyamatok eltérő megítélése következtében számos fontos, elsősorban a bérjövedelemhez és a vállalatok nyereségéhez kapcsolódó adónem esetében a tervezettnél alacsonyabb bevétel kockázatával kell számolni.
További kockázatot generál, mint erről külön is szólok, hogy a lényegesen magasabb pénzügyi tranzakciós illetékbevétel makrogazdasági hatásvizsgálatáról nem állnak rendelkezésre információk. A törvényjavaslat jelentős mértékben épít egy új adótípusra, a tranzakciós adóra, aminek konkrét formája egyelőre nem ismert, és a kormány nem mutatott be az adóval kapcsolatos részletes hatástanulmányt.
A törvénytervezethez és a Széll Kálmán-tervben alátámasztottakhoz képest a törvényjavaslatban jelentősen megnövekedett, több mint duplájára nőtt a pénzügyi tranzakciós illetékből várt bevétel, miközben a pénzügyi szervezetek különadója 2013-ban még fele összegben fennmaradt. Az új adónemet szabályozó végleges törvényszöveg ismeretének hiányában jelenleg inkább technikai felvetésként lehet számolni azzal, hogy a tranzakciós illetékből származó bevételek elérik a tervezett 283 milliárd forintot. Ugyanakkor, mint erre Domokos László elnök úr rámutatott, ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül a gazdasági szereplők számottevő magatartásbeli változását is magával hozhatja.
Ezeknek a viselkedési változásoknak, mondjuk így, az adóellenőrzés eszközeivel, nem kis ráfordítással, csak részben van meg az ellensúlyozási lehetősége, és hosszabb távon alááshatják az illetékek alapját, kedvezőtlen hatást gyakorolnak a növekedésre, a pénzügyi stabilitásra és ezeken keresztül a fiskális folyamatokra. A tanács tagjainak hatáskörében készült újabb értékelések szerint a törvényjavaslat nem számol az adóintézkedés miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal, illetve az erre vonatkozó feltételezéseket nem mutatja be. Így aggályosnak tekinthető, hogy a tranzakciós illetékre alapozott többletbevétel nagy része már beépült a kiadási előirányzatokba, mielőtt a várható viselkedési és makrogazdasági következmények kellő megalapozottságú feltárására sor került volna.
A törvényjavaslatban szereplő tartalékokkal együtt a költségvetési hiány meghaladja a kormányzati célértéket. A nagyobb hiányt jelentős részben az általunk valószínűnek tartott és a költségvetési törvényjavaslatban szereplő makrogazdasági pálya különbözősége, a 2012-es költségvetési folyamatok eltérő megítélése és kisebb részben a kormányzati intézkedések eltérő becsült hatása magyarázza. Hangsúlyoznom kell ugyanakkor, hogy noha a kormány és a Költségvetési Tanács között, mint erről most hosszasabban beszéltem, a makrogazdasági prognózissal kapcsolatban fennmaradt a véleménykülönbség, a 2013. évi költségvetés stabilitása erősödéseként, mondhatjuk: a tanács figyelemfelhívásának elfogadásaként, igen fontos fejlemény, hogy a beterjesztett költségvetésben a kormány megemelte az Országvédelmi Alapot, azaz az úgynevezett szabad tartalékok mértékét. A kormány közlése szerint az Országvédelmi Alap előirányzata összesen 0,9 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedésre is fedezetet biztosít. Itt meg kell azonban jegyeznem, hogy a jelentős tartalékemelés ellenére annak mértéke még így is aggályos lehet, nem mindenben arányos az érzékelt kockázatokkal.
A tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben egy, a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv költségvetési hatásaira. Hozzáteszem, ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tartalékok további emelésére tennénk javaslatot.
Véleményünk szerint a várhatóan alacsony gazdasági növekedés kockázata, a hiánycél tartása érdekében szükségessé válhat a szabad tartalékok kényszerű törlése, sőt az sem zárható ki, hogy a GDP 2,2 százalékára kitűzött hiánycél eléréséhez még ebben az esetben is további, kismértékű hiánycsökkentő lépések válhatnak szükségessé. A gazdasági kilátások esetleges további romlására és más, váratlan hatások költségvetési kockázataira pedig ebben az esetben nem marad tartalék a költségvetésben.
Tisztelt Országgyűlés! A konvergenciaprogramnak megfelelően a költségvetési törvényjavaslat a költségvetés kiadási oldalán további csökkentéseket irányoz elő. A kiadások szerkezetének változása követi a Széll Kálmán-terv 2.0-ban foglaltakat. Ezen megtakarítások mellett a folyamatban lévő, az önkormányzati feladatellátást érintő, alapvető szerkezeti átalakításokat és a finanszírozást is nagymértékben befolyásolni fogják. A Költségvetési Tanács a tervezés jelenlegi szakaszában a rendelkezésre álló információk alapján, illetve a szerkezeti reformok számos kérdésének nyitottsága miatt nem tudott hitelt érdemlő képet kapni arról, hogy az egyes költségvetési fejezetek, címek, előirányzatok szintje lehetővé teszi-e a rövidebb és a hosszabb távú közfeladat-ellátás megfelelőségét. E kérdések megválaszolatlanságában rejlő kockázatokra a tanács szükségesnek tartotta és tartja ma is felhívni a figyelmet.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Összefoglalóan elmondható, hogy a Költségvetési Tanács ismertetett észrevételeinek, javaslatainak jelentős része figyelembevételre került a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban. Több kiadási előirányzat, illetve az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelése bizonyítja, hogy a szándék erőteljes volt, és a makrogazdasági pálya tekintetében pedig érzékenységvizsgálatot végzett a Nemzetgazdasági Minisztérium. Úgy gondolom, hogy a Költségvetési Tanács által megfogalmazott aggályok feloldására, a még nyitott kérdések zárására a költségvetési vitával párhuzamosan jó lehetőségek nyílnak. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásának megtörténte és a júniusban megkezdett vita, a korai kezdés és a 2012-es év teljesülésével kapcsolatos bizonytalanságok vállalása azt a nyilvánvaló szándékot tükrözi, hogy a költségvetés megvalósításának szabályozási és intézményi feltételei a költségvetés folyamatával együtt fognak formálódni, annak érdekében, hogy kiérlelt, kiérleltebb megoldás szülessen.
A kritikai megjegyzések mellett el kell mondanom, hogy a benyújtott költségvetési javaslat a tervezethez képest számos kedvező változást mutat. A kiadási előirányzatok - hangsúlyozom: kiadási előirányzatok - megalapozottsága a tervezetben foglaltakhoz képest javult. A tanácsnak korábban a véleményében aggodalmát kellett kifejezni abban a tekintetben, hogy a tervezés adott szakaszában még olyan felülről nyitott kiadási előirányzatok voltak, amelyek esetében a kapott háttérszámítások, illetve a mögöttük meghúzódó folyamatok várhatóan a kiadások túllépését valószínűsítették.
A benyújtott törvényjavaslatban a költségvetési szervek és fejezetek nettó kiadásai az önkormányzatoktól történő feladatátcsoportosítások hatásától szűrve reálértékben jelentős mértékben emelkedtek a 2012. évi várható értékükhöz képest, elfogadva azt a tényt, hogy az elmúlt években erőteljesen leszorított kiadási szint volt, és ez középtávon nem tartható fenn.
A javaslatban foglalt kiadási előirányzatok összességében teljesíthetőek, bár egyes részterületeken, így az egészségügy területén jelentősebb feszültségek kialakulhatnak. Kedvező az is, hogy a felülről nyitott előirányzatokkal kapcsolatos kifogások kezelését a korábbiaknál jobban fedi le a tartalék megemelt összege.
A korábbi állapothoz képest előrelépést jelent a T/7677. számú törvényjavaslat elfogadása a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról, amely többek között foglalkozik az Áht. és az önkormányzatokról szóló törvény módosításával is.
Törvénymódosító indítványt nyújtottak be a változatlan, nettó alapú nyugdíjszámításra vonatkozóan, ahol a zárószavazásra július 2-án kerül sor. Az új adónemek közül a távközlési adóról szóló törvényt kihirdették, míg a pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló jogszabályok elfogadása folyamatban van.
(9.30)
Remélhető, hogy a megfelelő háttérszámítások publikálva lesznek, és remélhető az is, hogy a továbbiakban az elektronikus útdíj bevezetéséhez szükséges törvény és kormányrendelet megalkotásra kerül, valamint a kiadási oldalt érintően a szociálpolitikai menetdíj-támogatás végrehajtását szabályozó kormányrendelet is megszületik.
A Költségvetési Tanácsnak a költségvetés elfogadásának jelen szakaszában még nem kell ellenőriznie az alaptörvényben foglalt adósságszabály teljesülését, de a vétójog súlya miatt fontos, hogy a tanács már most vizsgálja meg az adósság alakulását. Értékelésünk szerint az adósság 2013-ban kismértékben csökkenhet, tehát várhatóan eleget tesz az adósságszabály előírásának. A tanács tagjainak megítélése szerint 2013-ban a költségvetés eredményszemléletű, úgynevezett ESA-hiánya a központi szabad tartalékok teljes törlését feltételezve a kormányzati hiánycél közelében alakulhat, így a 2012. év sikeres zárását feltételezve jövőre az egymást követő harmadik év lesz az, ahol teljesülhet a maastrichti hiánykritérium 3 százalékos GDP-arányos hiánykövetelménye. A meghozott intézkedések eredményeként a költségvetés hiánya várhatóan alacsony lesz, és a konvergenciaprogram intézkedései, amint erről ma bőven esett szó, meggyőzték az Európai Bizottságot arról, hogy a hiány tartósan 3 százalék alatt maradhat.
A tervezett hiánycél és az adósságszabály teljesíthetősége tekintetében a kormány gazdaságstratégiai céljai, a kicsi, hatékony állam kialakítása, az alacsony hiány és a csökkenő adósság, a foglalkoztatottság és a versenyképesség javítása vitathatatlanul, mindenki által egyetértéssel jó irányba mutatnak.
Jóllehet a Költségvetési Tanács által azonosított makrogazdasági kitekintéssel kapcsolatos, alternatív prognózisra indító kockázatokat a tervezők nem tették magukévá, a törvényjavaslat azt is jelzi, hogy a kormány igyekszik felkészülni egy kedvezőtlenebb, rosszabb, rossz alternatívaként megjelenő növekedési pálya esetleges bekövetkezésére is. E szándékot a Költségvetési Tanács csak erősíteni tudja, hangsúlyozva, hogy a 2013. évi hiány- és adósságcsökkentési célok elérése feltételezi a Széll Kálmán-terv 2.0 változatában meghirdetett intézkedések maradéktalan megvalósítását. A tanács ebben az összefüggésben értékeli a kormány arra irányuló elkötelezettségét, hogy amennyiben a Széll Kálmán-terv 2.0-ban meghirdetett deficitpálya megvalósulása a nemzetközi gazdasági és pénzügyi folyamatok miatt veszélybe kerülne, a rendelkezésre álló tartalékokon túlmenően meghozza mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel elérhető a kitűzött költségvetési hiánycél. A Költségvetési Tanács osztja azt a véleményt, hogy a nemzetközi szervezetekkel egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás kedvező hatást gyakorolhat a ma rossz befektetői bizalomra, és így a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásaival is remélhetőleg lehet számolni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr, Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Megköszönöm önöknek, hogy elmondhattam a véleményemet a Költségvetési Tanács nevében. Szeretném megköszönni a tanács tagjainak, a kormány illetékeseinek a kiváló együttműködést, segítőkészséget, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Bank munkatársainak és mindazoknak a közgazdászoknak a segítséget, akik véleményükkel, munkájukkal támogattak bennünket.
Végül megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: a tett törvényi változtatások, az Országgyűlés hivatali szervezetéhez történő kapcsolódás a Költségvetési Tanács szervezetét illetően fokozatosan növelik azokat a képességeket, amelyekkel a Költségvetési Tanács jobban tudja az önök munkáját segíteni, előmozdítani azoknak a feltételeknek a kialakítását, amelyek Magyarország költségvetési stabilitását szolgálják.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps.)
