DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kora reggeli órákban elhangzott kritikákat és jellemzéseket követően elmondható, hogy a 2013. év tervezett költségvetését az elhangzott kritikák ellenére a teljesíthetőség és a stabilitás jelzői illetik meg.
(15.40)
Elhangzott a kritika két irányban is, mind az Unió irányában, mind itthoni vonatkozásban. Az Európai Unió irányában nyilvánvalóan ez a költségvetés a hiánycél tartásával, az államadósság csökkenésével, országunkon belül pedig a gazdasági növekedés remélt eredményével próbál hozzájárulni jövőnkhöz és boldogulásunkhoz. Azért nagyon fontos, hogy erről beszéljünk az egészségügyi ágazat oldaláról, mert nyugodtan meg lehet kérdezni, hogy az egészségügy mivel tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A legfontosabb dologgal, az élő munkaerővel, az egészséges emberrel, mert enélkül gazdaságot és országot építeni nem lehet.
Nyilvánvaló, hogy ahhoz, ami felvetődik a tervezetben, mi, az egészségügyben dolgozók két módon tudunk hozzájárulni. A 25 év alatti korosztály esetében vagy ehhez a korosztályhoz közel nyilvánvalóan munkahelyteremtéssel, mert nyugodt és jó szívvel merem mondani, hogy minden egészségügyi végzettséggel, orvosi, ápolási és egyéb területeken mindenféle végzettséggel - hál' istennek, az ápolás területén is van már egyetemi végzettség - az egészségügyben mindig lehet munkát találni. Az 55 év feletti munkaerő esetében, nyilvánvalóan a mi esetünkben elsősorban a munkahely megtartása az, ami nagyon fontos és szóba jön, bár örülnének, ha ebben a korcsoportban is tudnánk új munkahelyeket teremteni.
Az államadósságot folyamatosan újratermelő alrendszerek szisztematikus megújításának figyelembevételével készült a jövő évi költségvetés. A kritikákból az egészségügyet illetően sajnos nem hangzik el egy nagyon fontos tétel. Nem fogok időt és évszámokat mondani, de nagyon jól tudjuk a teremben mindannyian, hogy mennyire hiányzik az a számításaink szerint biztosan tetten érhető 250 milliárd forintos összeg, amit folyamatában kivontak az egészségügyi kasszából. Ha az nem került volna kivonásra, akkor nagyon sok olyan problémával nem kellene most szembenéznünk, mint amivel sajnos szembe kell nézni a mindennapokban.
Az egészségügy területén olyan átalakítások zajlanak, amelyek a hatékonyság növelését, jobb ellátást céloznak, miközben hosszú távon próbálják fenntarthatóvá tenni az egészségügy finanszírozását. Az ellátórendszer átalakítása a tudatos, hosszú távú tervezési politika eredményeként, a Semmelweis-tervben meghatározott prioritások figyelembevételével halad előre folyamatosan. Már ez évben komoly fejlesztések indultak el és valósultak meg, illetve a jövőben is lehet számítani azokra a pályázati konstrukciókra, amelyek a kórházi, járóbeteg-, sürgősségi ellátás infrastruktúrájának fejlesztésében garantálják a Semmelweis-terv által szükségesnek tartott átalakítást, hogy ez hatékonyan valósuljon meg.
Ezen a területen nélkülözhetetlen és bárki véleményével ellentétben elképzelhetetlen az Unió jelenléte (sic!), hiszen az európai uniós pályázatok azok, amelyek az alapját képezik és egyben letéteményesei ennek a fejlődésnek. A 2013. évi intézményi és fejezeti kezelésű előirányzati feladatok végrehajtásának ezek biztosítják a hátterét.
Mindenki tudhatja és láthatja az országban, hogy szinte nincs ma olyan egészségügyi intézmény Magyarországon, amelyben valamilyen fejlesztés napjainkban, az elmúlt időszakban, az elmúlt két évben is akár és a jövőben is ne folyna, ne valósulna meg folyamatosan.
Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évre tervezett költségvetésének célja a struktúraátalakítás következtében létrejött és az új struktúrának megfelelő finanszírozáshoz szükséges fedezet megteremtése. A struktúraátalakítással összefüggésben fokozatos áttérés valósul meg a bázisfinanszírozásról az új helyzetben a feladatalapú finanszírozásra. Az egészségügyi alap költségvetését a 2012. évhez hasonlóan - nagyon korrekt módon - kismértékű hiánnyal tervezték, hiszen a bevételi és a kiadási oldal között 25 milliárd forint hiánnyal van tervezve a 2013-as költségvetés.
A gyógyító-megelőző ellátások tartalmazzák a szerkezeti változásokat, a szintre hozásokat, a többletkapacitás-befogadás forrásainak igényeit és a fejlesztéseket. A 2013. évi finanszírozásra szánt összeg e tekintetben 8,5 milliárd forinttal több a 2012. évinél. A tervezett előirányzat összege tartalmaz többletkapacitások befogadására is 4,5 milliárd forintot és fejlesztésekre 740 millió forintot. Lehetne mondani, hogy a fejlesztési összeg nagyon kevés, de ezt nem konkrétan, nominálisan kell értelmezni, hanem olyan formában, hogy ezek képezhetik ezeknek a pályázatoknak azt az önrészét, hogy mintegy 10 százalékos önrész biztosításával ez az összeg meg tudja sokszorozni értelmesen önmagát.
Az összevont szakellátás feladatait és összegszerűségét tekintve is kiemelkedő helyet foglal el, előirányzata 2013-ban 4,3 milliárd forinttal több a 2012. évi eredeti előirányzat összegénél. Ezek az összegek kiolvashatók a költségvetés számaiból. Ismétlésképpen mondanám el, hogy ez az előirányzat tartalmazza az ágazati bérfejlesztés fedezetéül szolgáló bérfejlesztés folytatólagos biztosítását szolgáló 30,5 milliárd forint összeget is. Tudatában vagyunk, hogy milyen nehéz az egészségügyi dolgozók anyagi helyzete, ezért áldozatos munkájuk és a rájuk nehezedő felelősség elismerését célzó intézkedésekre törekszünk valamennyi, a rendelkezésünkre álló eszköz hatékony felhasználásával.
Az előző évhez hasonlóan folytatódik a szakképzési rendszer működésének a támogatása is. Jelentős összeg van biztosítva a légi mentés eszközparkbérlési lehetőségére - ez nyilvánvalóan nem kerül megvásárlásra -, valamint az oltóanyag biztosításával összefüggő kiadásokra. A mentés előirányzata mintegy 500 millió forint többletforrást tartalmaz a 2012. évhez képest.
A 2013. évben az uniós források lehetőséget biztosítanak a szakmapolitikailag kiemelt jelentőséggel bíró népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok támogatására is. Az áttörést eredményező uniós fejlesztési források több projektre vannak széttagolva. A projektek puzzle-darabok, ha ezek mind megvalósulnak, akkor megújult intézményrendszer jön létre ezen a területen. A cél az, hogy a népegészségügyi rendszert revitalizáljuk, alkalmassá tegyük arra, hogy napjaink legfontosabb kihívásainak megfeleljen. A legfőbb cselekvési irányok a következők: az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása, az egészségműveltség fejlesztése, az életmódprogramok társadalom széles rétegeiben történő megvalósítása, valamint a népegészségügyi termékadónak, a nemdohányzók védelmének és bizonyos értelemben az alkohol jövedéki adójának bevételeiből származó összegeket is lehetőleg erre a területre kell összpontosítani, ami eddig múlt időben meg is történt, mert ezek a pénzek itt hasznosulnak a legjobban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Célunk egy olyan fenntartható rendszer létrehozása, amely mind az állam, mind az egészségügyi dolgozók és főleg a rászoruló betegek számára garanciákat képes nyújtani. Ennek szellemében fogjuk munkánkat a jövőben végezni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
