DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a Költségvetési Tanács elnökét, Kovács Árpád urat és Domokos László urat, az Állami Számvevőszék elnökét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2013. évi magyar költségvetés az elmúlt két és fél év - most már mindjárt két és fél év - sikeres költségvetési konszolidációjára épül. Azért alkothattunk meg egy már Magyarország emelkedését jelző és eredményező költségvetést 2013-ra, mert Magyarország polgárai végrehajtották azt a manapság igen ritka fegyvertényt, hogy nagyon rövid idő alatt egy nagyon elrontott költségvetési, államháztartási, állampénzügyi helyzetet szanáltak, konszolidáltak, stabilizáltak. Szép siker, azonban így egymás között és talán a nézők százezrei, milliói előtt valljuk be egymásnak, szerénységre kell hogy intsen bennünket az, hogy bár sikeres költségvetési konszolidációt hajtottunk végre, még nem nyertük meg a növekedést és a jelentős munkahelybővülést.
Már olyan költségvetést terjeszthetünk a tisztelt Ház elé, amely a következő évre több mint 100 ezer új munkahelyet hoz létre, segíti a vállalkozásokat abban, hogy több mint 100 ezer új munkahelyet létrehozva megőrizzék a több mint 3,8 millió most létező munkahelyet, már segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő, de ezzel az eredménnyel is még szerény helyzetünk lesz itt, Európában, az Európai Unióban és a régióban. Ha 2002 után nem történik az, ami történt a magyar gazdaságpolitikában, akkor most Lengyelország és Csehország sikeres, biztos és a mai magyar gazdasági helyzetnél erősebb pozíciója lenne a miénk.
(8.10)
Azért is int bennünket szerénységre a jelenlegi magyar pozíció, mert Magyarország az elmúlt száz évben már kétszer hajtott végre sikeres költségvetési konszolidációt, a vége azonban nem egészen úgy alakult, ahogy szerette volna Magyarország a költségvetési konszolidációk elején. Emlékezzünk arra, hogy 1925-27 között Magyarország példátlanul rövid idő alatt, két és fél-három év alatt egy sikeres stabilizációt, pénzügyi stabilizációt - most úgy mondanánk, államháztartási konszolidációt - hajtott végre. Igen ám, csak később beütött a nagy világgazdasági válság. Most is nagyon sokat kell azért tennünk, hogy az eurózóna elhúzódó, hosszú, akár évtizedes válságára megtaláljuk a magyar válaszokat. Nem engedhetjük majd meg, hogy egy sikeres, az állam pénzügyeit rendbe tevő konszolidációt követően ne nyerjük meg a növekedést és a munkahelyteremtést azért, mert szomszédunk, barátaink, családunk - az Európai Unió, ezen belül az eurózóna - egy elhúzódó válságban nem találja meg a saját válaszait arra, hogy hogyan lesz növekedés és munkahelybővülés.
Azért is int bennünket szerénységre - annak ellenére, hogy nagyon szép sikert értünk el 2010 közepétől mostanáig az állam pénzügyeinek konszolidációjában, annak ellenére, hogy száz év alatt harmadszor sikerült Magyarországnak egy stabil, konszolidált állami pénzügyi helyzetet megteremteni, nos ennek ellenére azért is kell szerénynek lenni -, mert nagyon-nagyon nehéz lesz a következő években a növekedést, a munkahelybővülést, a beruházási fordulatot, a beruházásráta emelésének trendfordulóját, a tudástőke felhalmozását Európában megoldani. Nehéz lesz, mert Európa egésze bajban van. Az Európai Unió, de különösen az eurózóna egyelőre nem találja a választ, hogy hogyan versenyezhet Kelet-Ázsiával, sőt Észak-Amerikával, hogyan versenyezhet a feltörekvő országokkal Brazíliától Törökországig, Kínától Koreáig. Nekünk tehát egy olyan kontinens olyan gazdasági integrációjában kell megtalálnunk a saját válaszainkat, amely bajban van. Mi innen kell hogy eredményeket érjünk el, innen kell építenünk a 2010 közepétől sikeresen végrehajtott költségvetési konszolidációra, és innen kell megnyernünk a saját magyar növekedésünket és foglalkoztatási fordulatunkat.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy azzal folytassam, hogy a 2013. évi költségvetést már nagyon korán terjesztjük a Ház elé, és nagyon korán kértük - nem ősszel, már itt, júniusban -, hogy tárgyaljuk, és kérjük, hogy nagyon korán, július első felében szavazza meg, természetesen a szükséges módosításokkal a tisztelt Ház Magyarország 2013. évi költségvetését. Ez feszített munkát igényelt mindenkitől, a kormánytól is. Külön köszönöm az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács nagyon intenzív és áldozatos munkáját, mert rájuk is meglehetősen nagy munkát terhelt ez a gyors költségvetési munka.
Erre azért volt szükség, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, mert Magyarországnak bizonyítania kellett az Európai Unió Bizottsága és az Európai Unió pénzügyminiszterei felé, hogy rendben lezárta a költségvetési konszolidációt. Ezt a bizonyítványt rólunk június 22-én az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin tanácsa kiállította. Ez a bizonyítvány jó; mondhatnám, hogy jeles, de inkább csak jó. Ez azt jelenti, hogy elismerték, hogy Magyarország 2010 közepétől 2012 közepéig és ’12 végéig, hiszen a 2012. évre mondták ki, hogy valóban tartható a bruttó hazai termékhez mért 2,5 százalékos hiányunk, szóval elismerték, hogy Magyarország sikeres költségvetési konszolidációt hajtott végre. Ez az elismerés azonban csak annak birtokában történhetett, hogy már rendelkeztek a 2013. évi költségvetés sarokszámaival, azzal a tíz pillérrel, amire épül Magyarország jövő évi költségvetése.
Ezt a bizonyítványt kiállították, ez egy elismerés, ami egyben kötelez bennünket arra, hogy tartsuk magunkat a 2013. évi költségvetés alapszámaihoz, sarokszámaihoz és ahhoz a költségvetési konszolidációs eredményhez, amelyet elismert a világ, amelyért nagyon sokat küzdöttünk, és ami nagyon nagy érték ezekben a hónapokban, években, sőt évtizedben az Európai Unióban.
Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett költségvetés 2013-ra 2,2 százalékos bruttó hazai termékhez mért hiánnyal számol. Ez jóval alatta marad a 3 százalékos úgynevezett elvárt deficitszintnek, és ez egy strukturális hiányszám, egy nagyon-nagyon jó szám, egy nagyon sok munkát és nagyon sok jó döntést, az Országgyűlés, a kormányzat és az üzleti szektor részéről nagyon sok jó döntést igénylő szám. Ahhoz, hogy ezt elérjük, túl a költségvetésen, a következő évben mindennap jó döntéseket kell hoznunk az országban, úgy Békés megyében, mint Kecskeméten, úgy egy kisvállalkozónál, mint egy nagy globális cégcsoport hazai leányvállalatánál, és persze nekünk is itt a költségvetésben.
A költségvetés tehát nekünk a jövő évi emelkedés kereteit adja meg, és ezek a keretek épülnek a 2010 közepétől végrehajtott sikeres konszolidációra. Ez a 2,2 százalékos hiányszám azt is jelenti, hogy ugyanakkor a költségvetés elsődleges többletet mutat. 2 százalékos többletet mutatna a költségvetésünk, így csupán a kamatkiadásoktól megtisztított elsődleges többlet mutat 2 százalékos pozitív számot akkor, ha nem lennénk kénytelenek a bruttó hazai termékhez mért több mint 4 százalékos állami, államadósság utáni kamatot fizetni.
Az államadósság - és ezt nem szükséges képviselőtársaimnak ecsetelnem - Magyarország legnagyobb terhe. A magyar családoknak és vállalkozásoknak megvan a saját adósságuk, de azon túl még van az egész országnak egy hatalmas államadóssága. Ezt már az örökölt 81,5 százalékos szintről - de ha a mai árfolyamon nézném, akkor 84-85 százalék volt, szóval a hivatalos 81,5 százalékos szintről - sikerült már erre az évre 78 százalékra lehoznunk, és a következő évben a beterjesztett költségvetés számai és folyamatai szerint 76 százalékra csökkenhet Magyarország államadósságszintje. Ez óriási eredmény lesz. Meg kell önöknek mondanom, hogy erre legfeljebb nyolc ország lesz képes az Európai Unióban, mi az első egyharmadban leszünk. A költségvetési deficitünk esetében is a legjobb egyharmadban leszünk, miközben 2004, tehát az Európai Unióba történő belépésünk és 2007 vége között Magyarország mindig vagy a legrosszabb pozíciót foglalta el az Európai Unióban a költségvetési hiány szempontjából vagy a második legrosszabbat. Tehát a csökkenő deficit csökkenő államadósságszintet jelent, mégpedig jelentős csökkenést, 78-ról 76 százalékra, és ez áll szemben például az eurózóna 90 százalékra növekvő deficitszintjével.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy azzal folytassam, hogy a 2013. évi költségvetés biztató számai mögött strukturális, szerkezeti megújulás áll. Magyarország a Széll Kálmán-terv 1. és 2. programmal egy olyan szerkezeti megújulásba fogott, amely szinte példátlan, példa nélküli az Európai Unióban.
(8.20)
Van, ahol szeretnék, de nem tudják, mert nincs meg hozzá a politikai erejük, van, ahol nem is szeretnék és nem is tudnák, van, ahol fordítva van; nagyon kevés kormány, gazdaság, ország, társadalom, üzleti szektor vállalkozik olyan szerkezeti megújulásokra, amelyekre Magyarország vállalkozik 2010 közepe óta, már két éve. A jövő évi költségvetés azért lehet lényegében az élet minden területén az emelkedés költségvetése, mert mögötte tartós javulás áll az államnál, az önkormányzatoknál, az üzleti szektornál és a családoknál. A családoknál ott áll az a javulás, hogy a végtörlesztéssel és az árfolyamgát II. programjával 700-800 ezer, talán 900 ezer családnak is lehetősége lesz, hogy jelentősen csökkentse a korábban helytelenül felvett devizahitelek súlyát. Az önkormányzatok esetében szintén szerkezeti megújulást jelent, hogy teljes mértékben átalakul a nemzeti köznevelés rendszere, átalakul az egészségügy rendszere; minden önkormányzati rendszer megújul.
Azt kell tehát önöknek mondanom, hogy azért tartom kiszámíthatónak, stabilnak és elérhetőnek a következő év költségvetési alapszámait, mert mögöttük és alattuk megújult ország áll. Egy olyan megújult Magyarország, amely fent a központi államnál, lent a decentralizált államnál, az önkormányzatoknál, a munka világában, az üzleti szektorban, az adórendszerben - és még hosszan sorolhatnám - megindult egy eredményesebb, hatékonyabb világ felé. Nem vagyunk a végén. Itt is érdemes szerénynek lennünk, az elején vagyunk. Majdnem mindenben az elején vagyunk, de elindultunk. Van, ahol már öles léptekkel, kicsit előrébb tartunk, az arányos egykulcsos adórendszer például már hozza az első eredményeket, aztán 5 százalékkal nőtt a születésszám Magyarországon az első négy hónapban; 5 százalékkal, áprilisban pedig 10 százalékkal! 60 milliárd forinttal több lett a költségvetés bevétele az arányos adórendszer révén. Tehát nem vagyunk a végén, de elindult Magyarország teljes megújulása.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés arra épít, hogy már jelentősen bővül a foglalkoztatottak száma Magyarországon, több mint százezer új munkahelyet várunk, és az első szakaszban, 2010 közepétől mostanáig létrejött 80 ezer új munkahellyel 2013 végére közel 200 ezerrel lesz több munkahely Magyarországon, mint volt az új kormányzati ciklus kezdetén. Nagyon szép eredmény lesz, de nagyon sokat kell még tennünk. Ezért is tartom nagyon jó elgondolásnak a Fidesz-KDNP-frakciószövetség legutóbbi javaslatait. Megteszünk mindent, hogy megtaláljuk azokat a pénzügyi eszközöket és forrásokat, amelyek egy jelentős adócsökkentés - ezen belül az élőmunkát terhelő adócsökkentés - felé viszik a magyar pénzügyi rendszert, persze úgy, hogy megőrizzük a 2,2 százalékos bruttó hazai termékhez mért hiányszámot. Megőrizzük, mert ez az érdekünk, megőrizzük, mert ezzel leszünk a legjobb egyharmadban, megőrizzük, mert nem tehetjük meg, hogy nem őrizzük meg, hiszen az örökölt államadósság terhe továbbra is a nyakunkon és a vállunkon van.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy azt is elmondjam, hogy a jövő évi költségvetés sarokszámai azt is jelzik, hogy a jövő évben az idei évhez képest újból jelentősen bővülhetnek a reálkeresetek és a fogyasztás. A jövő évi költségvetés azzal számol, hogy a magyar társadalom valamennyi rétegénél, a fizikai munkásoktól a mérnökökön át minden aktív korcsoportban és foglalkoztatási csoportban jelentős reálbér-, reálkereset-, reáljövedelem- és fogyasztásbővülés történik.
A 2013. évi költségvetés nagyon nagy mértékben épít arra a költségvetési konszolidáción belüli konszolidációra, amit a nyugdíjrendszerben hajtottunk végre. Nem politikai szlogen, hogy megvédtük a nyugdíjakat. Nem politikai szlogen, hogy a nyugdíjrendszert a saját két lábára állítottuk, mert azt tettük, hogy a nyugdíjkifizetések mögé biztos, stabil forrásokat állítottunk. Újból meg kell mondanunk egymásnak, teljesen őszintén és egyenesen, hogy amíg a magán-nyugdíjpénztári rendszer kötelezően élt Magyarországon, addig nem voltak biztonságban az állami nyugdíjban. A költségvetésen minden évben a bruttó hazai termékhez mérten 1,3 és 2 százalék közötti - évenként különböző arányban - rést, lyukat, sőt hatalmas lyukat ütött a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer. Amíg az a lyuk ott volt, addig nem volt biztonságban az állami nyugdíjrendszer, nem volt biztonságban 3 millió nyugdíjas pénze. Mindig attól függött, hogy a költségvetés olyan állapotban lesz-e, hogy pótolja a kieső 360-400 milliárd forintot. Most már nem a költségvetés pillanatnyi helyzetétől, az adóbevételektől, hanem a nyugdíjrendszer zárásától, ennek a lyuknak a betömésétől vált biztonságossá Magyarországon a nyugdíjasok élete. A nyugdíjasok számára a mindenkori inflációval emeljük a nyugdíjakat, a jövő évi költségvetésben 4,2 százalékos inflációval számolunk, és ennek mértékével emeljük a nyugdíjakat biztonságosan, kiszámíthatóan, stabilan. Stabilan, mert a költségvetési konszolidáció keretében stabilizáltuk a nyugdíjrendszert.
A következő évi költségvetésünk nagyon-nagyon jelentősen épít, sőt serkenti és épít az önkormányzati rendszer megújítására. Elég, ha felsorolom, hogy a jövő évi költségvetésben az önkormányzat igazgatási rendszerét hatékonyabbá tevő eszközöket működtetünk, például a hitelezés esetében vagy pedig a járási rendszer bevezetésével. Hasonlóan a felsőoktatási rendszer teljes megújulása is érinti mind a központi, mind a decentralizált államot. Alapvetően érinti az önkormányzatokat a közoktatási-köznevelési rendszer átalakítása. Teljes mértékben érinti az önkormányzatokat a szociális ellátások rászorultságot előtérbe helyező rendszere. Valójában a központi állam, az állami pénzügyek megújítása és konszolidációja után a jövő év az önkormányzati rendszer megújulása felé viszi Magyarországot, és azt gondolom, hogy helyesen. Az állam most már mind a két szintjén, a központi állam és a decentralizált állam szintjén megújítja magát, és egy megújult, hatékonyabb, karcsúbb, gyorsabb, s nagyon reméljük, hogy kisebb bürokráciát hozó állam segít az üzleti szektornak, a családoknak, a beruházóknak abban, hogy jobban működjenek. Ha az állam jobban működik, kevesebből többet nyújt, kevesebb költségvetési forrásból jobb minőségű közszolgáltatásokat nyújt, abból Magyarország versenyképességi előnyre tehet szert.
A jövő évi költségvetés azért is lehet az emelkedés költségvetése, tisztelt elnök úr, mert az elmúlt két-két és fél évben nőtt Magyarország versenyképessége; nőtt, de lassan. Most már 45.-ek vagyunk a világ versenyképességi rangsorában, de voltunk 25.-ek 2000-ben, és voltunk 28-29.-ek 2001-2002-ben, amikor az egész térség egy kicsit hátrébb szorult. Javulunk, de még nem vagyunk ott, ahol voltunk, húsz helyezéssel még hátrább vagyunk, mint voltunk 2000-ben.
(8.30)
De azért lehet már a jövő év az emelkedés költségvetése és az emelkedés éve és az emelkedő gazdaság éve Magyarország számára, mert az elmúlt két évben, két és fél évben Magyarország - most már 2012 végéig mondom - javította a versenyképességét.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A következő évben beruházási fordulatot várunk. Igen alacsony, elfogadhatatlanul alacsony Magyarországon a beruházási ráta, ezzel a 17,5 százalék körüli értékkel a visegrádi országcsoportban az utolsó helyen kullogunk, ez elfogadhatatlan. Csak beruházásokból lehet tartós növekedés; kell még hozzá nagyon sok minden, de az biztos, hogy beruházás kell hozzá, úgyhogy a jövő évi költségvetésünk egy beruházási fordulatra épít, és egy beruházási fordulathoz is ad pénzt. Azzal számolunk, hogy a következő évben az idei mintegy 1400-1600 milliárd forintos uniós fejlesztési forráson túl jövő évben már 2000 milliárd forintnyi fejlesztési forrást tudunk az Új Széchenyi-terv programjai mögé állítani. Ez egy nagyon-nagyon jelentős forrásbővülés, és azt gondolom, hogy az egészségügyben, oktatásban és alapvetően az üzleti szektorban és az önkormányzatoknál ez a forrásbővülés, a fejlesztési, beruházási források bővülése az élet minden területén majd jelentkezik; jelentkezik a jobb minőségű szolgáltatásokban, a több munkahelyben és az ország egészében a gyorsabb növekedésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés másik nagyon fontos karaktere, hogy a magyar gazdaság képes legyen végrehajtani azokat a foglalkoztatáshoz kötődő fordulatokat, amelyeket 2010 óta, az elmúlt hónapokban végrehajtottunk. A jövő évi költségvetésben azzal számolunk, hogy már 300 ezer - 300 ezer! - ember vehet részt a közmunka, a Start-munka, a közfoglalkoztatás világában.
Vannak olyan hangok, amelyek ezt lebecsülik; lebecsülik azt, hogy valaki 47 ezer forintot kaphat egy közmunkahelyen. (Tóbiás József: 60 ezer is lehetett volna!) Lehetett volna 100 ezer is meg 200 ezer is, most ez éppen 47 ezer, és ez éppen hogy lényegesen magasabb, mint ha valaki szociális munkanélküli ellátásban részesül. Igen, nagyon jelentős Magyarország foglalkoztatáspolitikájában a közmunka szerepe - helyesen; helyesen, mert a közmunka világa, amelyre a költségvetés pont annyi pénzt irányoz elő, amennyit a belügyminiszter úr kért, és 300 ezer közmunkás nyolc órában és 12 hónapban való foglalkoztatását lehetővé teszi, szóval a közmunka… (Kiss Péter: Nem lehetséges ennyi embert foglalkoztatni ennyi pénzből!) Javaslom, hogy legyünk optimisták, és nézzük meg, hogy ez már sikerült; még nem 300 ezer embernél, hanem ebben az évben mintegy 200 ezer embernél, és ez már megjelenik a foglalkoztatási statisztikáinkban.
A világ sok mindenben már figyel Magyarországra, figyel így meg figyel úgy, figyel úgy is, hogy mi történik az adórendszerrel, mi történik a bankrendszerrel, mi történik a pénzügyi tranzakciós illetékkel, a bankadóval, de figyel ránk a közfoglalkoztatás esetében is. Ha önök megnézik, hogy az Európai Unióban, Angliától Németországig vagy a déli eurózóna államaiban milyen közmunkaprogramokban gondolkodnak, akkor rálelnek néhány leleményes magyar megoldásra. Nem csupán a bankadót vezették be - mi vezettük be először, aztán már 14 ország van a bankadó világában -, hanem a magyar közmunkarendszert is sokan fogják bevezetni, és azt gondolom, hogy ez helyes.
A közmunkából persze tovább kell menni. A közmunka világában nem arra számítunk, hogy valaki ott marad élete hátralévő részében, hanem arra számítunk, hogy végre munkához jutott, megízleli újból a munka ízeit és rendjét, megízleli azt, hogy tud keresni ahelyett, hogy valaki eltartaná, munkanélküli-segélyen élne; megízlelik a vállalkozók is, hogy együtt lehet működni a közmunkában az állammal, megízlelik az önkormányzatok, és utána továbbmegy, és az üzleti szektorban a közmunka után már saját jogán kap üzleti munkát.
Nagyon fontos változásokat hozhat a munka világában az - még csak a körvonalait látjuk -, ha sikerül forrásokat teremtenünk a Fidesz-KDNP-frakciószövetség élőmunkát terhelő adókat, járulékokat csökkentő javaslatához is, de ez még nincs benne ebben a költségvetésben, csak jelzem, hogy ez is nagyon fontos, mégpedig pozitív változásokat hozhat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy végezetül a lehető legnagyobb tisztelettel megköszönjem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács munkáját. A Költségvetési Tanács elsősorban, de az Állami Számvevőszék is kockázatokat jelzett a költségvetésben, amelyek kockázatokat kezelő javaslatokat is tettek. Ezek egy részét átvezettük már a költségvetésen, hiszen megemeltük az Országvédelmi Alap tartalékát; egyébként példátlan magas, 320 milliárd forintos tartalékkal terveztük a jövő évi költségvetést, ahogy ezt a tisztelt képviselőtársaim tudják, és megemeltük a növekedéskockázatokra való tekintettel ezt a tartalékot.
Mindkét intézmény tárgyalásra alkalmasnak találta a költségvetésünket, alapvető kifogásokat nem emeltek, és szeretném ezt részben megköszönni, részben pedig jelezni, hogy nagyon nagyra értékeljük mindkét intézménynek azt a szakmai, kizárólag szakmai munkáját, amit a költségvetéssel kapcsolatosan elvégeznek.
Tisztelt Ház! Összegezve csak egy mondatot szeretnék még mondani. Sikeres állami pénzügyi konszolidációra épül a jövő évi költségvetés, ezért lehet az emelkedés költségvetése, emelkedés a családoknál, emelkedés a munka világában, az üzleti szektorban, és emelkedés nekünk, magyaroknak az Európai Unióban, mert már végképp nem a válságzónában, hanem a válságon kívüli emelkedő világban találjuk Magyarországot 2013-ban.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
