DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, az összefoglalt kisebbségi vélemény ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megjegyezzem, hogy rendkívül sajnálom, hogy a miniszter úr, Matolcsy miniszter úr már nincs itt. Nincs nagyon jogom vitatni azt, hogy vajon milyen fontos elfoglaltsága lehet lényegesebb számára, mint itt jelen lenni az ország költségvetésének, a jövő évi költségvetésének a tárgyalásánál. Zárójelben megjegyzem azt is, a magyar kormányt összesen egy, azaz egy tag képviseli, Cséfalvay államtitkár úr, egyetlen miniszter sincs jelen, és talán az államtitkár úr is jobb elfoglaltságot keresne magának, hogyha nem lenne hivatalból kötelessége itt lenni.
Aztán még azt is hadd tegyem hozzá, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormánypárti oldalon az a hallatlan passzivitás, ami a költségvetés készítését kísérte, az itt is tetten érhető: fölfelé kerekítve sincs húsz képviselője a kormányszövetségnek. Ez nyilván azt jelenti, hogy önök már eldöntötték, ezt a költségvetést el fogják fogadni tokkal-vonóval, nincs itt jelentősége már a vitának, ami rendkívül szomorú, mert más, boldogabb országokban ilyen alkalmakkor nemhogy a miniszter jelen van a vitán és érdemben reagál, hanem még a miniszterelnök is horribile dictu megtiszteli jelenlétével a parlamentet, megtiszteli jelenlétével az Országgyűlés költségvetését. Ezzel szemben más fontosabb elfoglaltságuk van, mint a jövő év legfontosabb problémájáról beszélni. Ez nagyon szomorú. Ez más országokban nem így van, tisztelt képviselőtársaim, tessék körülnézni Európában!
Elnök Úr! A kisebbségi véleményemben a Jobbik-frakció tagjainak a bizottságokban elhangzott véleményét integráltam, és ezt fogom ismertetni négy síkon, négy aspektusból.
Az első sík a politika síkja. Megjelentek olyan vélemények a frakciótársaim részéről a különböző bizottságokban, hogy ez a költségvetés nem Magyarországnak szól, nem a magyar állampolgároknak, nem a magyar adófizetőknek, nem a magyar választópolgároknak szól ez a költségvetés, ahogy itt a miniszter úr is volt szíves interpretálni az expozéjában, ez a költségvetés az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak, az IMF-nek, az Ecofinnek, az európai pénzügyminiszterek tanácsának szól, annak akar eleget tenni, hogy az előttünk álló, a kormány előtt álló tárgyalások elindulhassanak, és Magyarország rögzítse azokat a sarokszámokat a költségvetésében, amik nélkül a tárgyalásokat az IMF nem hajlandó elkezdeni sem. Ezt lássuk világosan!
Én ezzel magyarázom azt az óriási passzivitást, ami itt jelen van ebben a Házban, ezzel magyarázom azt a bágyadt, mindenféle lelkesítő hangulattól mentes miniszteri expozét, ami itt imamalomként hangoztatta a sikerpropagandát. Nincs igazán tűz, nincs igazán hit sem, úgy látom, a magyar kormányban ahhoz, hogy egy tisztességes költségvetést készítsen. Túlóráztatja a parlamentet, a rendkívüli ülésszakban, amire még nem volt példa az elmúlt két évtizedben, a rendkívüli ülésszakban csináltat költségvetést a parlamenttel. De, mint mondtam, ez nem Magyarországnak szól, a nemzetközi pénzvilágnak szól ez a költségvetés.
Tisztelt Elnök Úr! Gazdaságpolitikai síkon is megjelentek képviselői vélemények a bizottsági vitákban, többek között az, hogy a magyar kormánynak a jelenlegi időszakban a legfontosabb gazdaságpolitikai célja a hiány elérése. Ez egy fetisizált mutató. Elhangzott, hogy miért pont 2,2, miért nem 2,7 mondjuk. Azt, hogy 3 alatt legyen, azt érti az ember, de hogy miért kell ennyire pápábbnak lenni a pápánál, ennyire alámenni a 3 százaléknak, az már nehezebben érthető. Van itt mindenféle 6-os csomag és másféle csomagok az Unió részéről, ezt ismerjük, de a magyar adófizetők szempontjából ez egyáltalán nem egyértelmű. Ugyanis, ha az mondjuk, 2,7 lenne és nem 2,2, akkor van egy 0,5 százaléknyi különbség, ez a GDP-re vetítve körülbelül olyan 120 milliárd forint, és akkor már az a feszültség, ami itt jelen van Országvédelmi Alap és más nézőpontból, az már kisebb lehetne.
Megjelentek olyan vélemények a gazdaságpolitikai kérdések között, mint a beruházási hányad csökkenése. A Széll Kálmán 2.0 programban is szerepel az, hogy igen, 20 százalék alá ment a GDP-n belül a beruházási hányad, az a jövőt veszélyezteti, tudjuk, hogy az építőipari beruházások, építőipari megrendelések mértéke is rendkívül szerény, ami azt jelenti, hogy a megalapozása a következő éveknek is igencsak illuzórikussá válik.
(10.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió 27 tagországa között az öt legnagyobb GDP-növekedést mutató tagország éppen az új tagországok közül kerül ki. Ezekhez képest ott kullogunk a sereghajtók között 1,6 százalékkal, amire azt mondják a szakértők, hogy ez is túlságosan optimista. Ez sincs alátámasztva. Közvetve ezt a kormány is bevallja, amikor Országvédelmi Alapot növel a Költségvetési Tanács ajánlására, mert ki tudja, lesz-e ebből 1,6 százalék.
Tisztelt Képviselőtársaim! A legnagyobb vesztese ennek a gazdaságpolitikának, talán mondhatom így, a magyar egészségügy. A magyar egészségügy rendkívül szomorú helyzetbe kerül ezekkel az intézkedésekkel, amik itt előttünk állnak és már részben megtörténtek. A gyógyszerkassza radikális csökkentése azt jelenti, hogy a betegek tovább növekvő hányada nem fogja tudni kiváltani a gyógyszerét. A szakértők már most is mintegy 20 százalékra becsülik azoknak a gyógyszerellátásra szoruló embereknek a számát, akik nem tudják megvenni a gyógyszert, mert nincs rá pénzük, hogy egészen egyszerűen fejezzem ki magam. Ez a helyzet tovább fog romlani, hiszen a gyógyszerkasszából horribilis összegeket vesz ki a kormány neoliberális gazdaságpolitikája, mert ez egy neoliberális gazdaságpolitika. Lássuk be világosan, hogy az egyik oldalon vannak a nyertesek, a lineáris vagy az egységes adó, ahogy önök mondják, ennek következtében az adófizetők mintegy 20 százaléka jól járt, a 80 százaléka nem járt jól vagy vesztett. A lakosság élethelyzete pauperizálódik, az egyik oldalon vannak az oligarchák és a gazdagodó 20 százaléknyi réteg, a másik oldalon a szegények és a gazdagok közötti ellentét erősödik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ágazatpolitikai kérdések után még néhány olyan problémát szeretnék megemlíteni, ami végigkíséri ennek a Fidesz-KDNP-koalíciónak most már a harmadik költségvetését, hiszen ez már a harmadik, amit önök ideterjesztettek, és azok az alapvető költségvetési jogi elvi kérdések nyomokban sem fedezhetők fel ebben a költségvetésben. Miért nem tudnak önök egy olyan tisztességes költségvetést csinálni, ami összehasonlítható adatokat tartalmaz? Tessék kinyitni ezt a költségvetést - ilyen kis vékonydongájú költségvetésről van szó; a német költségvetés körülbelül hatszor ilyen vastag. Megvan ennek az oka: ott tudják, hogy kell csinálni a költségvetést. A 2013-as költségvetést egy oszlopban teszik önök ide elénk. Ez semmihez nem hasonlítható. Igaz, hogy itt van egy másik, vastag kötet, ha majd valaki ráér átböngészni, mint jómagam, ebben talál óriási energiabefektetéssel bizonyos információkat, de ennek benne kellene lennie magában a költségvetésben, méghozzá publikálni kellene, hogy eligazodjon benne az átlag, normális észjárású adófizető, és az is tudja, hogy hova fordítják a pénzét, és milyen programot kínál az országnak a tisztelt kormány.
Olyan aránytalanságok vannak ebben a költségvetésben, hogy az egyik oldalon az egyik részről bemutat egy 9 milliós tételt - most nem mondom a nevét, majd elmondom egy másik hozzászólásomban - egy olyan intézményre, amiről az ember nem tudja, hogy micsoda. Én speciel tudom, mert szakmailag is ismerem véletlenül, de most nem a neve a lényeg. A másik oldalon egy 68 milliárdos kiadást - itt viszont kimondom a nevét, mert fontos intézményről van szó -, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságról van szó, 68 milliárd oda van csapva egy tételben -, no comment. Hogy ez micsoda? Ebben lehet böngészni hozzá valamit. Mellesleg ezt a tételt 10 százalékkal növelik. Az egyik szent tehene a tisztelt kormányszövetségnek ez az intézmény, a sajtófőnökség, vagyis a médiafőnökség. 10 százalékkal nő a költségvetés, hogy miért, azt nem tudjuk meg. Olyan elvi, költségvetési jogi problémákkal küszködik ez a költségvetés, hogy nem részletez lényeges kiadási tételeket.
Elnök úr, abbahagyom a kisebbségi vélemény ismertetését. Lesz még módom a vezérszónoklatban visszatérni ezekre a problémákra. Nagyjából ezek azok az okok, amelyek miatt a Jobbik frakciója elutasítja ezt a költségvetést. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
