PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy ellenzéki képviselő nyilván abból a szempontból vizsgálja a költségvetést, hogy mi teljesül a kormányzat ígéreteiből és mi nem. Én most három területről szeretnék szólni: az első a turizmus, a második a sport, a harmadik pedig a családtámogatások és a szociális szféra.
Ha a turizmust nézzük, akkor a kormányprogramban és az előzetes nyilatkozatokban is az szerepelt, hogy kiemelt ágazat a turizmus, stratégiai ágazat, amelynek nagyon jelentős szerepe van a munkahelyteremtésben, a foglalkoztatáspolitikában és természetesen a területfejlesztésben, valamint az ország arculatának erősítésében. Gyönyörű szavak, mindez úgy igaz, ahogyan most elismételtem. Mit tükröz ebből a költségvetés? A költségvetés azt tükrözi, hogy a turisztikai célra rendelkezésre álló összeg ebben az évben is tovább csökken, mint ahogyan 2010 óta folyamatosan. Ne tévesszen meg senkit az a tény, hogy ebbe beletették a Forma-1 rendezésének, közvetítésének a költségeit is, ezért most 12,3 milliárd forint, de ha azt levesszük belőle, amely majdnem 7 milliárd forint, akkor bizony azt tapasztaljuk, hogy néhány milliárd forint jut arra, amivel a kormány igazán segíteni tudja a turizmust, ez pedig az országmarketing. Az országmarketing, hiszen versenytársaink, a horvátok, a szlovének, az osztrákok ezen a területen messze elhúznak mellettünk, és kiváló turisztikai szolgáltatásaink, turisztikai vonzerőnk bemutatására évről évre kevesebb jut. Itt tehát azt tapasztaljuk, hogy a kormány szembemegy a korábbi ígéreteivel. Ha ehhez még hozzátesszük azt a tényt, hogy ebben a költségvetésben már nem szerepel a minden 1 forint beszedett idegenforgalmi adóhoz nyújtott 1 forint 50 fillér támogatás, hiszen ezt pedig betették abba az alapba, amely a települési önkormányzatok működésének támogatását jelenti, akkor azt is aggályosnak tarthatjuk, amiért korábban nagyon sokszor együtt szóltunk, kormánypárt és ellenzék, hogy hogyan lehetne azt elérni, hogy az idegenforgalmi célra beszedett adót lehetőleg ugyanilyen célokra fordítsák az önkormányzatok. No, ezentúl ez most már nem okoz gondot, mert megszűnt az idegenforgalmi adóhoz adott 1 forint plusz 50 fillér, tehát ezzel nem kell bíbelődnie a költségvetésnek. Itt tehát azt tapasztaljuk, hogy ezen a területen sem teljesül az, amit a kormányzat ígért azon a szűk mezsgyén, amivel a turizmust a költségvetésből támogatni tudná.
No, nézzük a sportot! A sportnál meg lehet állapítani, hogy teljesítette a kormány az ígéreteit. Ne legyünk igazságtalanok, sportra lényegesen több fordítódik, mint a korábbi években, bár igaz, hogy a mi véleményünk szerint ebben az időszakban, amikor nagyon nagy szükség van a kisjövedelmű emberek támogatására, azoknak a támogatására, akik önerejükből nem képesek segíteni a gondjaikon, akkor nem biztos, hogy ez a legfontosabb cél, hogy Debrecenben, Budapesten újabb stadionokat építsünk vagy felújítsunk, mert ezeknek a tízmilliárdoknak lenne bizony máshol is helye. S bár szinte minden területen emelkedett a sporttámogatás összege, két területen érthetetlen módon nem, ez pedig az utánpótlás-nevelés, a másik pedig a szabadidősport, amelyre ugyanúgy ráfér ez a támogatás, sőt még jobban, mint a többi területekre, hiszen nincsen komoly versenysport akkor, hogyha nincs megfelelő utánpótlás-nevelés és nincs megfelelő szabadidősport. Erre nagyobb figyelmet fordítanánk, már csak azért is, mert bár elmondhatjuk, hogy több fordítódik sportra, és persze a mi értékrendünkben más területre fordítanánk többet, azt is tudjuk, hogy a társaságiadó-kedvezményből több mint 26 milliárd forint jött be az elmúlt egy év alatt, de azt is látjuk, hogy itt aztán erőteljesen a miniszterelnök úr kedvenc sportja, a foci felé lejt a pálya, ezen belül is Felcsút felé, hiszen a futball támogatására több mint 22 milliárd jut a taokedvezményből, 3-4 milliárd forint Felcsútra gurul, a többi pedig a többi négy látvány-csapatsportághoz kerül.
Miért baj ez? Első látásra azt lehet mondani, hogy nem baj, mert jó, hogy ennyit kap a sport. Az azonban baj, hogy az aránytalanságokat szül, hogy a legtöbbet a foci kapja, és aránytalanságokat szül, hogy nemcsak öt látvány-csapatsportág van. (Tállai András felé:) Ön is akar stadiont, Tállai államtitkár úr? Mert látom, rám mosolygott és bólogatott. Mert biztos, hogyha a miniszterelnöknél lobbizik, megkapja. Elnézést kérek, csak szeretném tovább folytatni; nyomjon gombot, ha majd szólni akar, akkor biztosan ön is megkapja a szót. Tehát azt gondolom, hogy ez önmagában véve azért is baj, mert aránytalanságokat szül a sportágazaton belül, hiszen az öt látvány-csapatsportág kiemelt támogatást kap, de más sportágak is vannak, például a hagyományos olimpiai versenysportágaink, amelyek viszont ehhez képest, mivel nem szerepelnek a taokedvezmények listáján, kevesebb támogatást kaphatnak.
És végezetül, mielőtt rátérnék a családtámogatásra és a szociális szférára, azt gondolom, hogy bizonyára fontos a stadionépítés, bizonyára fontos a stadionrekonstrukció. Mi ezt annak idején azért nem tettük, mert más fontosabb területekre kellett fordítani a pénzt. A gazdasági válság időszakában érthetetlennek tartom, hogy most a kormány ezt fontosabbnak tartja, mint a családtámogatást vagy a szociálpolitikai támogatást, holott ezekre a területekre ugyanúgy ráférnének a tízmilliárd forintok.
Hogyan alakul a családtámogatás? A családi adókedvezményből jövőre legalább 180 milliárdos adókiesést terveznek, miközben a minden gyermekhez eljutó családi pótlékra csupán 354 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy az igazságtalan adókedvezmény, amely szerint minél magasabb a jövedelme valakinek, annál több kedvezményt kaphat, tehát egyre nagyobb mértékeket ölt, miközben az alanyi jogon járó családi pótlék ellátásösszege nem változik, illetve csökken. Az idei költségvetésben, ahogyan látjuk, létrejött a Nemzeti Szociálpolitikai Alap, idetartoznak a családtámogatás ellátásai is, és láthatjuk, hogy a családi pótlék, a gyes, gyed kiadásai, előirányzatai csökkennek az idei évhez képest. Nem világos, hogy ez miként lehetséges, ha a kormány szerint bejött az adókedvezmény születésszám-emelő hatása. Az ellátások kiadásainak csökkenése összefügghet azzal is, és összefügg is azzal, hogy nem emelték az ellátásokat, illetve a gyes, gyed esetén az ellátás viszonyítási alapját jelentő nyugdíjminimumot. Nem tudjuk, mi lesz a bölcsődék normatívájával, mennyi lesz majd. Azt tudjuk, hogy 2012-től bevezették a bölcsődei gondozási díjat, amellyel újabb terheket raktak a családok vállára, mindezt csökkenő értékű családtámogatások mellett. A nyári gyermekétkeztetésre továbbra is csak 2,4 milliárd forintot szánnak, mint ahogyan előttem már az ellenzéki képviselők említették, amely már idén is az eddigieknél kevesebb gyermek ellátására elegendő a megváltozott feltételek miatt.
No, és a szociális területtel mi a helyzet? A szociális területnél az tapasztalható, hogy a terület költségvetése szinte áttekinthetetlen vagy legalábbis összehasonlíthatatlan az idei évivel. Semmit nem tudunk a költségvetésből a Lét-alap nevű segélyezési koncepcióról, amely a költségvetésben ugyan megjelenik, de bővebbet nem tudunk arról. A pályázati úton támogatott szociális szolgáltatások, amelyekre igen nagy szükség van, így például a támogató szolgálatok, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatására, erre 5,9 milliárd forint áll rendelkezésre. Annyi ez egyébként, mint amennyi az idén volt; ahhoz képest, hogy tavaly még 7,2 milliárd forintos keret volt ennél kevesebb szolgáltatás támogatására, ez egyáltalán nem kedvező.
A benyújtott költségvetés ezen a területen egy dologra jó: ne lehessen összevetni az előző évekkel semmit sem; vagy átnevezik, vagy átteszik a sorokat egyik tárcától a másikhoz, a szociális szolgáltatások normatívái eltűntek, így tehát nem is lehet összehasonlítani azokat az idei vagy a korábbi összegekkel. Ez sem véletlen, hiszen az előző ciklusban azt fújta a Fidesz, hogy miért nincs normatívaemelés. No, most majd nem lehet nyomon követni, hogy lesz-e normatívaemelés, vagy nem.
Összességében azt lehet mondani, hogy a jövő évi költségvetés majd’ minden kisebb, alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoport számára hátrányos. A gyermekesek, fogyatékosok helyzetén alapvetően ront az, hogy a juttatásaik nem őrzik meg az értéküket, sőt már jóval 10 százalék felett lehet az utóbbi évek értékvesztése, hiszen a számos ellátás alapját jelentő nyugdíjminimum sem növekedett 2008 óta. Sajnálatos módon ezt a válság miatt mi sem tudtuk emelni.
Így tehát a Magyar Szocialista Párt számára ez a költségvetés elfogadhatatlan, ősszel alternatív költségvetési javaslatot nyújtunk be. (Tállai András: Ősszel?) Kérem, támogassák, szükség van rá, hiszen ez a költségvetés drágább államot jelent majd, 460 milliárd forint adókivetést, amelyből 46 ezer forint jut minden magyar emberre, és nem gazdasági fellendülést, nem gazdasági növekedést, hanem jó esetben stagnálást, rossz esetben visszaesést jelent majd, amely minden magyar embert, minden magyar családot hátrányosan érint.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
