TÓTH CSABA
TÓTH CSABA
TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mikro-, kis- és közepes vállalkozások kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen a működő összes vállalkozás legnagyobb részét ez a szektor képviseli. Ezen vállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak majd’ háromnegyedének biztosítanak munkát. A bruttó hozzáadott értéknek több mint a felét állítják elő. Annak érdekében, hogy a kkv-k szerepe a gazdaságban erősödjön, szükséges a működési feltételek javulását elősegítő kormányzati intézkedéseket meghozni.
A kormány a 2013-as költségvetésében fontos célkitűzésként jelöli meg, hogy Magyarország a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává váljon, a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható legyen. Cél a vállalkozásokat terhelő bürokratikus terhek radikális csökkentése, tisztességes, vállalkozásokat támogató, versenyképes üzleti környezet kialakítása, a vállalkozók adminisztrációs költségeinek csökkentése.
Ha az elhúzódó gazdasági válságot, amely Európát különösen érinti, számításba is vesszük, a kormányzati ciklus félidős mérlege akkor is az, hogy az ország a lehetősége alatt teljesített, ennek fő oka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük, a kkv-szektor az átlagnál is jobban.
Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. A kormányprogram ígéretet tett arra, hogy az adminisztráció csökkentése mellett kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat is. Sőt nem maradt meg az általánosság szintjén, részletezte, miként kívánja ezt a kabinet megvalósítani. Idézem: a jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát. A vállalkozásokat érintő előírások módosításának feltételeit megszigorítja, egy előírás megváltoztatását a több évre előre megtervezett felülvizsgálatot megelőzően csak kivételes esetben teszi lehetővé. Megerősíti a vállalkozók képviselőinek szerepét a szabályozás kialakításában, erős jogosítványokat biztosítva nekik a jogalkotás folyamatában. Általánossá teszi a jogszabályok módosításaihoz való alkalmazkodás türelmi idejét - írták.
Azonban ennek épp az ellenkezője történt: elsősorban egyéni képviselői indítványokra alapozott, előkészítetlen és hatásvizsgálat nélküli, kiszámíthatatlan jogalkotás jellemezte ezt a két évet, a vállalkozók képviselőinek szerepét pedig nem erősítették, hanem gyengítették.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez fűződő gazdasági fejezet alaptétele az volt: olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új adózó munkahely jöjjön létre, és ezeket a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. A kormányprogramban nem szerepelt, de helyet kapott benne két dokumentum: közös nyilatkozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével kötött megállapodás. Ezek érintik az adók kérdését: szükség van adócsökkentésre, és a konkrét cél az, hogy a vállalkozások adóterhelése négy, a lakosságé pedig hat év alatt régiós versenytársaink átlaga alá csökkenjen.
Két év után az átlagos adóterhelés átmeneti csökkenés után ismét a 2010-es szinten van. A kormányváltáskor 58 adó volt, majd a 10 kisadó kivezetésével 48 adónem lett. Tavaly év végén a törvénykezési hajrában ez 54-re bővült. A Széll Kálmán-terv 2.0 nyomán az adónemek száma hárommal nőtt - távközlési és biztosítási adó, valamint tranzakciós illeték - és öttel csökkent, így 2013. január 1-jétől 52 adónem lesz a magyar adórendszerben. Kevesebb adónem, nagyobb teher, így lehetne összefoglalni.
Többletterheket hoztak és a piacot sem bővítették a 2010 második felétől és a 2011 januárjától hatályos szabályozóváltozások. Nem élénkítette a keresletet a személyi jövedelemadózásban a 290 ezer forint fölötti jövedelműekhez és a gyermekes családokhoz került 500 milliárd körüli összeg sem, a pluszpénzeket nem költötték el belföldön. Az egykulcsos szja a többség számára bérkorrekció nélkül jövedelemcsökkenést hozott.
(14.50)
A kkv-körnek a gyakorlatban semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztése. Vagy nem voltak nyereségesek, vagy már addig is 10 százalékkal adóztak, mert nyereségük korábban sem haladta meg az 50 millió forintot.
Az adóterhelés összességében nem csökkent, csak átcsoportosítás történt, de a magyar vállalkozások zömét kitevő és a dolgozók döntő hányadát foglalkoztató kkv-k helyzete nem javult. A felső szja-kulcs megszűnése és az alsó kulcs 1 százalékpontos mérséklése csak a magas jövedelmek terheit csökkentette, ez a kkv-körben nem jellemző. A minimálbér és a garantált bérminimum nőtt, és az addig adómentes minimálbér is 16 százalékkal adózni kezdett. Mindez a kkv-knál a bérterhek növekedését jelentette. A változások nemhogy munkahelyteremtésre nem ösztönözték őket, hanem egyre vonzóbbakká váltak számukra a kreatív megoldások. Amire a szakemberek korábban figyelmeztettek, bekövetkezett. A banki különadó visszavetette a hitelezést, hátráltatta a gazdaság növekedését, ami megint csak elsősorban a hitelhez amúgy is nehezen jutó kkv-kat érintette negatívan.
Jelenleg a magyar gazdaság recesszióban van. Ami tény: 2012 első negyedévében a magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazítva 1,5 százalékkal csökkent. Az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalék volt a zsugorodás. Ráadásul a KSH által felülvizsgált adatok szerint már tavaly a második negyedévtől stagnált a gazdaság az előző negyedévhez képest, vagyis a mostani visszaesés hosszú stagnálás után következett be.
A rossz növekedési kilátások az elsősorban a belföldi piacra termelő szolgáltató kkv-k számára lesújtóak, mivel a 2012-es szabályozóváltozások megint csak ezeket érintették a leginkább hátrányosan. Foglalkoztatási költségeik tetemesen nőttek, az állami kompenzáció ellenére is. A minimálbért és a garantált bérminimumot kötelezően közel 20, illetve 15 százalékkal minden munkaadónak meg kellett emelnie. A 218 ezer forint alatt keresők esetében pedig ahhoz, hogy a munkavállalók nominálbére az egyébként rekordmagasságú infláció mellett szinten maradjon, irracionális mértékű béremelést kellett végrehajtaniuk. Ráadásul az elvárt béremeléshez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez minden érintettnél emelni kellett úgy, hogy az első 5 százalékot a vállalkozásoknak kellett finanszírozniuk. Az áfatörvény-változások, a kulcs 27 százalékra és az áfa-visszatérítés határidejének 75 napra emelése is rontották a vállalkozások pénzügyi helyzetét.
A Széll Kálmán-terv 2.0 három fejezete is említi az egyszerű állam programot. Az első részben a “kiemelt célkitűzések a kormányzati program második felére” című fejezetben, a második részben a makrogazdasági kitekintésben és az üzleti környezet javítása alpontban. A már a Széll Kálmán-terv első változatában megjelenő tíz beavatkozási területen összesen 114 intézkedést tartalmazó program célja, hogy az elmúlt években a vállalkozásokat terhelő, drámaian magas bürokratikus és adminisztrációs kötelezettségek, amelyek a GDP 10,5 százalékára tehetők, szemben az európai 3,8 százalékos átlaggal, csökkenjenek. Az egyszerű állam program mintegy 500 milliárd forinttal kívánja csökkenteni a vállalkozások ilyen terheit, amely egy átlagos cég számára évente 500 ezer forint tehercsökkenést jelenthet.
Többek között az adózáshoz kapcsolódó adminisztráció csökkentése, a hatósági működés egyszerűsítése, a beruházások engedélyezésének gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tétele és a foglalkoztatás adminisztrációs terhének mérséklése szerepel a programban. Ezen túlmenően cél az adatszolgáltatási párhuzamosságok felszámolása, a hivatalok és eljárásaik elburjánzásának megállítása, a bizalmatlanságra és büntetésre ösztönző intézményi mechanizmusok felszámolása. A teljes program időhorizontja 2013 végéig nyúlik, de az intézkedések több mint felének a megvalósulását 2012-re ígéri és ígérte a kormány annak érdekében, hogy a felszabaduló forrásokat a vállalkozások beruházásokra, fejlesztésekre, munkaerő-felvételre fordíthassák.
A spórolás azonban nem csak a vállalkozói oldalt érinti, hiszen a nemzetközi elemzések alapján 20 forintnyi adminisztratív költséggel előállított adatszolgáltatás állami ellenőrzéséhez, illetve regisztrációjához egy forint költségvetési kiadás párosul. Így könnyen kiszámolható, hogy a kormány által tervezett 500 milliárdos csökkentés 25 milliárdos állami kiadáscsökkentést hordozhat magában.
Az első Széll Kálmán-tervben meghirdetett bürokráciacsökkentés kapcsán tavaly nyár végén készült egy felmérés, eszerint a megkérdezett cégvezetők az első intézkedéscsomag hatásaiból semmit nem tapasztaltak, és csupán a mikrovállalkozások 21 százaléka, a kisvállalkozások 17, a középvállalatoknak pedig 8 százaléka várt pozitív hatást az addig megismert intézkedésektől.
A 2012. év elején hatályba lépő adótörvények sem az egyszerűsítés irányába hatnak. Többek között a kötelező bérkompenzáció révén is amiatt, hogy a cégeknek teljes áfaanalitikájukat be kell nyújtaniuk az adóhatóság részére az esedékes áfabevallásukhoz csatolva, jelentősen bonyolultabbá vált a munkáltatókra háruló papírmunka. A Vállalkozók Országos Szövetsége is felhívta a figyelmet arra, hogy az új adókkal immár több adónem van, mint a kisadók 2010-es kivezetése előtt, így nő a vállalkozások adminisztrációs terhe. Az adó- és járulékterhek, valamint az adminisztráció együttes 10 százalékos csökkentése vállalkozásonként egy munkahely finanszírozását tenné lehetővé a legalább 10 főt foglalkoztató kisvállalkozásoknál. Az adminisztrációs teher az EU átlagának több mint a duplája Magyarországon, a második helyen Görögország áll.
Az Adótanácsadók Országos Egyesületének számításai szerint a kötelező bevallások rubrikaszáma, a kért adatok mennyisége 2005-től napjainkig megduplázódott. Az egyesület szerint a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését előíró múlt év végi kormányhatározat végrehajtása elakadt. A teljes adminisztrációs költség a GDP 10,5 százalékát adja, de a kisvállalkozások fajlagosan 18-szor többet költenek erre, mint a nagy cégek.
A múlt évben az evakörbe tartozó vállalkozások 172,3 milliárd forint evát fizettek be az adóhivatalnak, ami a módosított előirányzat 96 százaléka. Az evakulcs 2012-ben a korábbi 30 helyett 37 százalékra emelkedett, miközben az eva választhatósági összeghatára évi 25 millióról 30 millió forintra változott. A parlament által 2012-re elfogadott evabevételi előirányzat 203,5 milliárd forint volt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint az említett változás nyomán a korábbi 96 ezerről 76 ezerre csökkent az evakörbe tartozó egyéni és társas vállalkozások száma.
A 2013-as költségvetés tervezetében még szerepel az egyszerűsített vállalkozási adó. Az idei 225 milliárd forintos evabevétel után jövőre 178 milliárd forinttal számol a kormány. A jelentős csökkenés mögött az állhat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban már most látják, hogy nem fog összejönni az idei, jelentősen megemelt terv, miután számos vállalkozás hagyta el az eva körét. Balog Ádám, adóügyekért felelős államtitkár március elején azt nyilatkozta, hogy a kormány már dolgozik a kis- és középvállalkozói szektorhoz kapcsolódó adóztatás egyszerűsítésén, a cél, hogy segítséget nyújtsanak a kis cégeknek, és levegyék a túlzott adminisztrációs terhet a vállukról.
Folyamatosan dolgozunk a 2013-as költségvetésen, adópolitikában a kkv-szektor adózásának egyszerűsítésével foglalkozunk nagy erőkkel - mondta az államtitkár. Azonban májusban minden korábbinál több, összesen 2203 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ezzel nemcsak az egy hónapon belül bedőlő cégek rekordja dőlt meg, de minden eddiginél hamarabb, már június első napjaiban elértük a tízezredik, éven belüli felszámolást. A válság előtti évben, azaz 2007-ben egész évben nem számoltak föl ennyi céget Magyarországon. Májusban példa nélküli módon kevesebb új céget alapítottak, mint amennyivel szemben felszámolás indult. Csupán 1926 új céget jegyeztek be, szemben az elmúlt 12 hónap 4200-as havi átlagával.
A válság kirobbanása után a banki hitelezés visszaszorult, ezzel párhuzamosan felerősödött a szállítói hitelezés. Az egyre hosszabb fizetési határidejű számlák kibocsátói hitelezik a vevőket, ám ellentétben a hitelintézetekkel, többnyire nincsenek megfelelően felkészülve a hitelezésből fakadó kockázatok kezelésére. Szakértők szerint e folyamatok mentén a már korábban is szinte hungarikumként számon tartott nagymérvű lánctartozás tovább terebélyesedett, és ez bizony sokszor vezet felszámoláshoz.
A 2013-as költségvetési tervezet bevételi oldalán olyan tételek jelennek meg, amelyek egyértelműen növelik a vállalkozások terheit. Ilyen a brutális tranzakciós illeték, a távközlési és a biztosítási adó. Emellett feltehetően tovább emelkedik majd a minimálbér és az inflációhoz köthető bruttó bér, amelynek mértékét elsősorban a szakszervezeteknek és a kormánynak kell meghatározni a munkaadók bevonásával. Az már most is látszik, hogy a vállalkozások számára a jelenlegi 93 ezer forintos minimálbér is igen megterhelő.
Idekapcsolódik a bérkompenzáció kérdése is, amelynek jelei nem láthatók a költségvetésben, noha az idén a versenyszférában 792 ezer munkavállalónál került sor a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 15-19 százalékos emelésére. Emellett az elvárt béremelést is vállalta a vállalkozások többsége, amelynek nyomán a kormány 105 milliárd forintos bérkompenzációt adott, a jövő évi költségvetésben azonban nyoma nincs a bérkompenzációnak. A vállalkozások már régóta várják, hogy gazdasági ösztönzőkkel rukkoljon elő a kormány, amivel a növekedést be lehet indítani, azonban hiányzik a kis- és középvállalati szektor célzott támogatása.
(15.00)
A hangzatos ígéretek mellett a következő évi költségvetés nem teszi lehetővé a célkitűzések megvalósítását. Elkeserítő a helyzet a kis- és középvállalkozások állapotát tekintve. Se piac, se tőke, se hitel, se hit, se remény.
Ez a költségvetés nem támogatható. Ezzel egyet lehet tenni: visszavonni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
