GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az 1. és 4. pontok között a véleményalkotás tekintetében a következő gondolatokat szeretném elmondani. Az államtitkár úrnak nem mondok újságot azzal, ha azt mondom, hogy a munkavállalókat vagy épp az álláskeresőket, de a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülőket érintően egy kiszolgáltatottabb helyzet életre hívása történik. Alá is tudom természetesen támasztani mindazzal, hogy miért is mondom ezt a gondolatomat. Egyszerűen azért, mert ha belegondolunk abba, hogy az állam által történő kifizetések összege bizonyos értelemben és helyzetekben csökken akár a naptári napok számának a bevezetésével, vagyis azzal, hogy ha két fogalmat egymás mellé helyezek, az egyik az átlagkereset fogalma, a másik meg a távolléti díj fogalma, akkor nyilván az államtitkár úr előtt is teljesen világos, hogy ezek a fogalmak nem egyszerű átvezetési tartalommal bírnak, hanem ezek mögött kőkeményen forintok megváltoztatási szándékai húzódnak meg, hiszen az átlagkereset egy egyéves időtartam sokfajta tényezőjét figyelembe vevő számításán alapul, míg egy távolléti díj egy rövidebb futamidő, és nem ugyanezen tételek, hanem ennek egy részét magában hordozó tételek számításba vétele alapján képződik.
Ilyen értelemben arról beszélni, hogy itt formai átvezetésről van szó, ez némi cinizmussal történhet csakis meg. Nem, nem formai átvezetésről van szó, hanem az átlagkereset helyébe a távolléti díj fogalomrendszerének bevezetése azt hozza, hogy kereset- és jövedelemszerzési pozíciók romlását hordozza magában. Gondolják végig egyébként azt a helyzetet, amikor nagyon sok korábbi időszakban megkötött kollektív szerződés történt. Ezek a kollektív szerződések az átlagkeresethez igazították nagyon sok esetben a szerződés tárgyiasult formáját. Ha most itt e törvény keretei között az átlagkeresetet a távolléti díj fogalomrendszerével helyettesítjük be, akkor hogyan és miképpen kell majd értelmezni a későbbi időszakban adott esetben a kollektív szerződés keretei között korábban meghozott egyezségeket vagy elfogadott egyezségeket? Hát nem lesz egy egyszerű történet, de legyen ez az aktuális kormány problematikája, viszont ha csak az lenne, akkor nem is lenne ez gond, a probléma ott van, hogy ezt követően az egyes ember problémájává válik, akkor és amikor az előbbi levezetésből fakadóan, mivel az átlagkereset és a távolléti díj nem ugyanazt a tartalmat képviseli, ez a két fogalom pénzügyi tartalom tekintetében és másképp köszön vissza, ezért az emberek is elszenvedőivé válnak a történetnek. Ez az egyik legnagyobb probléma, ami gyakorlatilag felvetődik.
A másik, ami már a korábbi viták kapcsán is hangot kapott, ez a rokkantsági ellátásban és az álláskeresési nyilvántartásban való disszonancia. Ez arról szól, hogy aki úgymond munkára “nem képes”, egy másik regiszterben lesz nyilvántartva és nem az álláskeresési nyilvántartási rendszerben, ezáltal statisztikailag majd ki lehet mutatni azt, hogy csökken a munkanélküliek száma, bár a kormány jelen időszakbéli, mai napi prognózisaiból nem ez tűnik ki, de mégis életre lehet hívni ezt a helyzetet, miközben nem történik semmi, csak egy másik nyilvántartási rendszer alanyaivá fognak válni ezek az emberek. Ez megint a külvilág és a talán mélyebb szakmai rálátással nem bírók becsapását jelenti. Összességében még az sem lenne baj, ha más statisztikai nyilvántartási rendszerek alanyaivá válik valaki, hogyha mindenfajta egyéb lehetőségtől ezen keresztül nem esne el, de ez a kockázat és ez a veszély is benne van mindebben.
Még egy megjegyzést szeretnék tenni, ez pedig az, hogy az azonnali hatályú felmondások gyakorlatilag most már e formainak nevezett törvénytervezet keretei között gyakorlatilag mindenkire érvényesíthetővé válnak. Ez a mai kormány munkaügyi biztonsága, ami gyakorlatilag ezt az időszakot, az elmúlt két és fél évet is jellemezte.
Egyetlenegy záró gondolat, ez pedig arról szól, hogy a filmipari statisztikák az egyszerűsített foglalkoztatás rendszeréből kikerülnek. Érdekes módon ma sem tudjuk, hogy miért, miért pont ők, de egyébként ez a precedens gyakorlatilag olyan helyzetet teremt, amely a későbbiekben bármely ágazat számára hivatkozási alap lehet. Érthetetlen, szerintem nem is elfogadható.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
