HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előbbiekben elhangzott az, hogy a köznevelés rendszere milyen módon fog megerősödni jövőre. Ez sajnálatos módon sem ebből a költségvetési zárószavazás előtti módosító indítványból nem derül ki, sem abból a helyzetből, amit most tapasztalnunk kell. Tudjuk, hogy 228 nagyváros, amelynek egyébként nem kellett volna lemondani a működtetésről a köznevelési intézmény tekintetében, lemondott, többek között olyan nagy múltú iskolavárosok, amelyek valóban történelmi múlttal rendelkeznek e tekintetben, vagy volt megyei jogú város is, amely lemondott erről. Ez nyilvánvalóan egy különleges meglepetést okozott az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Ezért is van az, hogy további 23,5 milliárdot vonnak el az önkormányzatoktól azért, hogy a köznevelési intézményeket működtetni tudják. Ez továbbcsorbítja sajnálatos módon az önkormányzatok költségvetését a jövő évre vonatkozóan.
De az, ami még biztosan megrendül, és semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy megerősödik a rendszer, az a közigazgatás hivatali része. Egy példát hadd mondjak: az építéshatóságok. Eddig nagyjából egy szinten voltak a jegyző alá besorolva a városi szintű önkormányzatoknál, most már három szinten lesznek, három helyre is be lesz sorolva csak az elsőfokú hatóság tekintetében. Így például a jegyzők, a közös önkormányzati hivataloknál a járási hivatalok, vagy önkormányzati hivatalok esetében polgármesterek is fognak majd építéshatósági feladatokat ellátni. Semmiképpen nem erősíti meg a rendszert ez a széttagozódás, máskülönben az meg végképp nem, hogy egyes építéshatósági kollégák mind a mai napig nem tudják, fogalmuk sincs, hogy egy: lesz a munkájuk jövőre, tehát két héten belül, kettő: hol lesz a munkájuk az előbb felsorolt három egységen belül. Ez semmiképpen (Az elnök csenget.) semmifajta rendszer-megerősítésre nem jó.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
