DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 2. pontjához szeretnék hozzászólni mindenekelőtt, amely érinti egyúttal a 4. pontot is, de alapvetően a 2. ponttal kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani, illetve érvelni a mellett a módosító indítvány mellett, amelyet én nyújtottam be az alaptörvény módosításához.
Talán onnan érdemes elkezdeni, hogy amikor nagy lelkesedéssel nekiálltunk egy teljesen új alaptörvény megalkotásának, akkor a tárcánál és különböző műhelyeket bevonva megfogalmazódtak azok az elképzelések, amelyeknek megítélésünk szerint a saját területünkről szerepelnie kellene az alaptörvényben. Jó néhány elem, hadd mondjam el, be is került ezek közül. Ilyen volt például a GMO-ügy, amit nagyon fontosnak tartottunk, és ahol egy kifejezett háttérbirkózás zajlott a tekintetben, hogy az a multinacionális érdekkör, amely ezt be akarja hozni, és helyi csatlósai vajon ki tudják-e irtani az alaptörvényből a GMO-ügyet vagy sem. Az utolsó pillanatban, a zárószavazásnál dőlt el, hogy bekerült, és ez nagy öröm volt számunkra. Maga a P) cikk is számos olyan elemet tartalmaz, amit fontosnak gondolunk, és ami valóban megalapozhatja a természeti erőforrásaink megvédését és nemzeti hatáskörben tartását. Ugyanakkor abban a fázisban jó néhány dolgot nem sikerült behozni az alaptörvénybe. Mi akkor úgy gondoltuk, hogy ha valóban végiggondoljuk, hogy milyen sarkalatos ügyek vannak az agrárium területén, négy törvény az, ami egy néppárti agrár-, vidékpolitikának a jogi alappilléreit adja.
(Móring József Attilát a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)
Ez elsősorban a földtörvény, bevallom, szélesebben értelmezve, mint a jelenlegi úgynevezett földforgalmi törvény, ugyanis itt nemcsak a föld forgalmáról van szó, bár értem én, hogy bizonyos befektetői körök számára elsősorban a forgalom a lényeges kérdés, de a föld esetében mint természeti erőforrás esetében nemcsak a forgalomról kell hogy szóljon egy földtörvény, hanem a használat mikéntjéről és a védelem, a megőrzés mikéntjéről kell hogy szóljon egy tisztességes, széles körű földtörvény. Ez volt a fejünkben.
Másrészt idetartozik, miután deklaráltuk, éveken keresztül deklaráltuk, egészen onnan, hogy az első Orbán-kormány fogalmazta meg először a családi gazdaságokkal kapcsolatos joganyagot… - és valóban előremutató, korszerű volt, amit a társadalom széles rétegei támogattak, hogy ebbe az irányba menjünk, szembe a szocialisták tőkés társaságokat támogató nagybirtokrendszerével, azzal a monokultúrás, primitív gazdasági formával, amire nem való a Kárpát-medence, itt nem tömegtermékeket kell néhány növénnyel előállítani. Szóval, valóban előremutató és korszerű volt, kezdve tehát az első Orbán-kormány erre vonatkozó intézkedéseivel, amit sajnos nem tudott végigvinni annak idején, mert 2002-ban az a baleset történt, ami aztán nyolc évig tartott, hogy egy elképesztő nyolc évet élt meg a magyar társadalom, és benne a magyar vidék és agrárium, egy szocialista-liberális kormányzást, ami katasztrofális következményekkel járt.
Jogosan várta és várja, gondolom, a szavazóközönség, Magyarország népe azt, és az én olvasatomban erre kaptunk felhatalmazást, hogy ezt a fajta családi gazdasági modellt és az ahhoz kapcsolódó szövetkezeti modellt mint európai alapmodellt vigyük tovább, ahogy ezt elkezdte az első Orbán-kormány.
(13.50)
Most ezért gondoltuk, hogy az alaptörvénybe a földtörvény mellett a családi gazdaságokról szóló törvényt kell sarkalatos törvényként beemelni. Ezért gondoltuk, hogy a szövetkezeti törvény maga egy ilyen, mint egy modell; nem egy vállalkozási forma a szövetkezet, hanem ez egy modell, egy szervezőerő, ami a kis mozaikokból építkező gazdaságszerkezetben versenyképessé teszi a kicsiket, mert amikor a piaccal kapcsolatba kerül, akkor produkálja azt a méretet, ami a versenyképességéhez kell. De jelzem, a szövetkezet nemcsak termelésszervezéssel foglalkozik, hanem számos egyéb dolgot is koordinál a közösségben, erősíti a helyi gazdaságot, a helyi társadalmat.
Ott van nekünk a klasszikus Hangya-modellünk, vagy ott van az európai szövetkezeti modell, ami hasonlóképpen működik. És létre lehet ezekből a szövetkezetekből hozni egy másodlagos szövetkezeti rendszert is, ami az egész országot meg tudja jeleníteni. Nézzétek meg a dánokat: a dánok a szövetkezeti modellre építették föl és a családi gazdaságokra a gazdaságokat, és nem lehet azt mondani, hogy versenyképtelen lenne a dán mezőgazdaság, egyáltalán nem.
Szóval, azt gondoltuk, hogy a földtörvény, a családi gazdasági törvény, a szövetkezeti törvény és az úgynevezett üzemszabályozási törvény a negyedik pillér, ami megmondja, hogy ki milyen térmértékkel és hány gazdaságot, milyen feltételekkel tarthat a kezében. Európában általában egy gazdaságról van szó, és korlátozott térmértékkel.
Tehát mi azt gondoltuk, hogy ha Európához csatlakozunk és a saját tradícióinkra akarunk építeni, akkor ez a négy alappillér, a jogi alappillérek azok, amikre ezt a fajta új modellünket fel tudjuk építeni, és jogfolytonosan továbbvisszük az első Orbán-kormány által elkezdett folyamatot. A nemzeti vidékstratégia ezt megfogalmazza. A birtokpolitikai irányelvek, amiket 2010-ben az NFA-törvénnyel kapcsolatban megfogalmaztunk, tartalmazzák; a kormányprogramunk tartalmazza. Sajnos, akkor nem került be első körben az alaptörvénybe, de egyetértve azzal, hogy ezek súlyos kérdések, súlyos joganyagok, azt gondoljuk változatlanul, hogy ezeknek az alaptörvényben helye van.
Magam is meglepetéssel tapasztaltam ezek után, hogy két elem ebből a négy alappillérből kikerült, és helyette valami elképesztő dolog került be. Egy teljesen más modellnek egy idegen eleme került be ide a földtörvénybe, ez pedig az integrált mezőgazdasági termelésszervezés. Kérem, éveken keresztül a néppárti politika mentén amellett érveltünk, hogy nem szabad nagy integrátorokat felülről rátelepíteni a magyar mezőgazdaságra és a vidékre, mert az lesz a profitcentrum, és kiszívja a forrásokat az alapegységektől. A szövetkezetnél meg visszaosztódik a teljes vertikum eredménye, így lehet 50 hektáron Franciaországban megélni. Ez egy teljesen más modell.
Én azt gondolom, és úgy feltételezem, hogy a nemzeti vidékstratégia kapcsán, amelyet márciusban fogadott el kormányhatározattal megerősítve és hozott nyilvánosságra a magyar kormány, ha azt akarjuk, hogy ezt a vidékstratégiát meg tudjuk valósítani, akkor nekünk vissza kell térni ahhoz a szerves folyamathoz, ami az első Orbán-kormány óta világosan megfogalmazódott, és amiben jogosan bíztak azok, akik ránk szavaztak. Én úgy fogalmazom meg ezt, ez az én feltételezésem persze, hogy a kétharmadban nagy szerepe volt annak, hogy ezt a fajta modellt mutattuk fel vidéken, és hittek az emberek abban, hogy ezt a modellt valósítjuk meg, amely alulról építkező, kis mozaikokból álló, a szövetkezetekre építő, korlátozott egyéni tulajdonlás, használat és üzemszabályozás keretei közötti, és családi gazdasági modellről beszéltünk.
Talán azért mondtam el ezt egy picit tágasabban, mert innen talán érthető, hogy miért gondolom azt, hogy ha az agrár-, vidékpolitika pilléreit valóban be akarjuk emelni az alaptörvényünkbe, nagyon helyesen, akkor miért nem az integrátorproblémát kell ide beemelni, hanem helyette miért a családi gazdasági és szövetkezeti modellt, mint egymással is összefüggő modellt.
Azt hiszem, hogy ezzel csak erősödhet az alaptörvény, hogyha egy ilyenfajta változás történik. Nagyon-nagyon rossz üzenete lenne, hadd mondjam, kedves képviselőtársaim, hogyha a családi gazdaságok és a szövetkezetek elképzelése helyett egy régiókra osztott ország, régiónként rátelepített tőkés társasági integrátor elképzelés bármilyen módon felmerülne. Én ettől óvnám magunkat, ez nem visz sehova. Ez kiüríti a vidéket, és kiszívja a forrásokat. És tönkremennek azok az alapegységek, amelyeket így fűzöl föl, ha nem maguk az alapegységek hozzák létre ezt a szervezőerőt, ami a szövetkezeti modell.
Ezért azt javaslom, és tisztelettel kérem, hogy támogassanak, és azért mondom, hogy a 4-eshez is kapcsolódik, mert Turi-Kovács Béla képviselőtársam a 4. sorszámú módosító indítványban ezt a részt ugyancsak megerősítette, hogy egy másfajta modell kell, és nem ez az integrátormodell kell. Tisztelettel kérem, hogy támogassák, támogassátok a 2. sorszámú módosító indítványomat, hogy tehát az integrált mezőgazdasági termelésszervezés helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó utalás kerüljön be az alaptörvényünkbe, mint ahogy az integrátorokra vonatkozó megjegyzés kapcsán, azt hiszem, Turi-Kovács képviselő úr el is fogja mondani az ő érveit is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok, valamint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)
