DR. BUDAI GYULA
DR. BUDAI GYULA
DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, tegnap este is néhány órát itt végigültem, és hallgattam az általános vita során elhangzó érveket, és nem igazán azok a dolgok kerültek napvilágra, amik lényegében az egész alkotmánymódosítást, az alaptörvény módosítását indokolttá teszik.
Azt gondolom, hogy Turi képviselőtársammal sok mindenben egyetértek abban, amit elmondott - nemcsak itt, a parlamentben, hanem a parlamenten kívül is mi már ezt sokszor megvitattuk egymással -, de azt gondolom, az, hogy bizonyos részei a földforgalmi törvénynek sarkalatosak vagy kétharmados többséget igényelnek, pontosan azt igazolja, hogy kell hogy legyen a törvényben egy olyan konkrét irányvonal, ami egy kiszámíthatóságot, egy biztonságot, egy tervezhetőséget ad azoknak a gazdálkodóknak vagy gazdaságoknak, akikre ez az egész jogszabályi környezet vonatkozik. Valóban, abban is sok igazság van, amit a képviselőtársam elmondott. Ezzel, megmondom őszintén, én is mint a - nem is a zsebszerződéseket, hanem - jogellenes szerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság elnöke szembesültem, hogy valóban nincs egy olyan földnyilvántartás ma Magyarországon, és ha van, akkor nem tudunk hozzájutni, ahol meg tudnák mondani az adott hatóságok, a földhivatalok, hogy egy magánszemélynek, egy gazdasági társaságnak - mert vannak ilyen gazdasági társaságok, ugye, ’94-ben volt néhány hónap, amikor a gazdasági társaságok meg tudták szerezni a termőföld tulajdonjogát - mekkora földterület van a használatában, a tulajdonában.
Amikor ez a helyzet kristálytiszta lenne, akkor el lehetne kezdeni gondolkozni, hogy milyen jogszabályokat tegyünk ezek mögé a dolgok mögé. Sajnos, most abban a helyzetben vagyunk, ahogy a tárcaközi bizottság végzi a munkáját, most szeretnénk az ingatlan-nyilvántartásról törvényt módosítani, mert adatvédelmi szempontok alapján nem tudjuk behatárolni azt a kört, amely ilyen jogellenes szerződéssel szerzett tulajdont, mert nincs bejegyezve a földhivatalba. Be van jegyezve használat, haszonélvezet, opció és bármilyen jogcím, amely alapján ma ezt a földterületet tulajdonolja a valóságban, de egyébként csak használója annak a területnek.
Azt gondolom, hogy a kiszámíthatóság, a biztonság, az állandóság az alapvető üzenete ennek az egész dolognak. Nagyon sokszor lefolytattuk ezt a vitát a jobbikos képviselőtársaimmal azzal kapcsolatban, hogy a termőföld bekerült a tőke szabad áramlásába, és hogy akkor ezt módosítani kéne meg felül kéne vizsgálni. Én még mindig azon az állásponton vagyok, hogy belső hatályos jogszabályokkal, azt gondolom, ha ezek jól vannak összerakva, akkor teljes mértékben meg lehet akadályozni, hogy külföldiek termőföld tulajdonjogát megszerezzék. Azt gondolom, hogy ezen dolgozunk.
Ebben a kérdésben már a Jobbik Magyarországnak is nyújtottam kezet. A kéznyújtás olyannyira nem sikerült, hogy Magyar Zoltán arra nem vette a fáradságot, hogy egy kihelyezett bizottsági ülésre Mosonmagyaróvárra eljöjjön - abba a városba egyébként, ahol ő él -, és elmondja, hogy mik azok a nagyon fontos dolgok, amiket a Jobbik fontosnak tart, hogy fölszámoljuk az ilyen jogellenes szerződéseket.
A képviselő asszonynak azt tudom mondani, aki azt mondta, hogy el kell menni a helyszínre, és meg kell nézni, hogy valójában mi a helyzet ott: képviselő asszony, én voltam az Őrségben, elmentem, megnéztem, hogy melyek azok a területek, amelyek ilyen jogellenes szerződéssel érintettek, és mi megtettük azokat az intézkedéseket, amelyekről nem nagyon tesznek említést. 1000 hektár területet a magyar állam kisajátított, illetőleg első körben vételt ajánlott azoknak az osztrák gazdálkodóknak, illetőleg két gazdasági társaságnak az Őrségben, amikről egyébként önök is tudnak. Miután nem voltak hajlandóak a vételi ajánlatot elfogadni, a magyar állam élt azzal a jogával, hogy ezeket a területeket, amelyek védett területeknek minősülnek, és amelyeket ezek a gazdasági társaságok vagy természetes személyek jogellenesen szereztek meg, kisajátította. Azt gondolom, hogy a kormány erre több mint egymilliárd forintot biztosított. Azt is elismerem, hogy sokkal több pénz kéne erre, sokkal nagyobb területet - közel 100 ezer hektár nagyságú területet - kéne így visszaszerezni, de azt gondolom, hogy a következő költségvetési év számait ismerve, a kormány megint egy jelentős forrást biztosított arra, hogy a nemzeti parkok területén ezeket a zsebszerződéssel érintett területeket visszavásároljuk.
Tehát lehet kritikát megfogalmazni, lehet nagyon hangzatos, politikai kommunikációban jól hangzó dolgokat elmondani, de valóban az kéne, amit Pócs képviselőtársam mondott, hogy a tetteknek meg a szavaknak valahol végre találkozni kéne a jobbikos képviselőtársaimmal. Én továbbra is nyitott vagyok, Magyar Zoltánt ezek után is, amikor az Őrségben fogjuk a bizottsági ülést tartani, meg fogom hívni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy esetleg akkor a Jobbik rendelkezik-e már olyan konkrét javaslatokkal, hogy milyen irányba menjünk el.
Azt gondolom, hogy 2014. május 1-jére a belső jogi környezettel meg lehet teremteni annak a lehetőségét, hogy a külföldiek… (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Bocsánatot kérek, képviselő asszony, én nagyon nyugodtan, türelmesen végighallgattam önt. (Magyar Zoltán: Ez a baj. - Szilágyi György: Ez a baj. Vitatkozni kellett volna. - Az elnök csenget.) Én akkor tudom elmondani a véleményemet, képviselő úr, amikor szót kapok, ellentétben önnel, aki akkor is elmondja, amikor nem kap szót. (Novák Előd közbeszól.)
