BALÁZS JÓZSEF
BALÁZS JÓZSEF
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a hozzászólásom elején Gőgös Zoltánnak a szavaira válaszoljak, aki azt mondta, hogy több tízezer szereplőt kell meghallgatni. Gőgös Képviselő Úr! Én azok közé tartozom, akik a mátrai borvidéken szinte minden hegyközségi vezetőt, minden hegybírót és több száz termelőt ismerek. (Gőgös Zoltán: Nem merik elmondani, mert kirúgod őket! - Babák Mihály: Gőgös! Ne légy gőgös!)
Miért volt szükség a hegyközségi törvény újraszabására? Mondjuk már ki, aki tényleg a hegyközségek életében dolgozott, benne volt - én 1995 óta voltam hegyközségi tag több hegyközség területén is -, meg kell nézni, hogy a termelők, a borászok hogyan viszonyultak a hegyközségek működéséhez; mikor a hegyközségi tagok 1-2-3-5 százaléka ment el, és tudnék még alacsonyabb számokat is mondani.
Mit vártak el az akkori törvényalkotóktól? Azt gondolom, hogy alapvetően a termelők úgy élték meg a hegyközségi törvény működését, a hegyközség működését, hogy valakihez el kell menniük többletpapírokért, többletpapírokat kell tőlük kérni, és ezért pedig nekik nem túl sokat - hiszen a járulékokra nem jellemző, nem egy nagyon nagy költség -, de azért jelentős összegeket kell fizetni ezért.
Azt gondolom, az új hegyközségi törvény afelé indult el, hogy valóban a magyar hegyközségek működése során a magyar szőlőtermelés egy megújított, átalakult és a kor kihívásaihoz igazodó szervezetrendszere alakuljon ki, amely figyelembe veszi az ágazatban dolgozó, élő, termelő szereplők véleményét.
Azzal a vitával kapcsolatban, hogy a szavazati elv milyen mértékben befolyásolja a hegyközségek életét, engedjék meg, hogy néhány példát mondjak. A mátrai borvidéken nagyon sok hegyközség területén a 2 hektár alatti termelők száma 95-98 százalék egy-egy hegyközség területén. Az ő tulajdonukban, az ő használatukban van a terület 80-85 százaléka. Valamennyi mátrai borvidéki, 12 hegyközség területén ezek a számok az igazak. Tehát aki attól félti a hegyközségek működését, hogy néhány nagytermelő majd nagyon nagy befolyást fog szerezni, azt gondolom, hogy a mátrai borvidéken ezek a számok ezt nem adják vissza, épp ellenkezőleg, én azt gondolom, hogy a termelők valóságos jogokat kapnak arra, hogy itt sokkal nagyobb szavuk legyen, és akinek nagyobb területe van, azért nagyobb beleszólása is lesz. Tehát a felelősség és a tehervállalás mellett én inkább azt gondolom, hogy az új hegyközségi törvény alapvetően a korábbi érdektelenségi viszonyokat váltja föl egy érdekeltségi viszonyrendszerré. És ez szerintem mindenképpen helyes.
Többen is javasolták, több módosító is keletkezett arról, hogy 500 hektár vagy mennyi legyen a legkisebb területe egy-egy hegyközségnek. Van, aki ezt lejjebb akarja vinni, van, aki följebb. Én amellett törnék lándzsát, hogy 500 hektár legyen a minimális terület. Tényleg a gyakorlatból egy példa: nagyon sok olyan borász van, mondjuk, a mátrai borvidéken, aki mind a 12 hegyközséggel kapcsolatban áll, és akinek különböző papírokért 12 helyre kell elmennie, 12 helyről kell beszereznie először a szőlőszármazásit, utána a borszármazásit. Azt gondolom, a praktikum is amellett szól, hogy 500 hektár legyen a legkisebb terület. Szerintem ez egy ésszerű területhatár.
Én is külön örülök Szabó Zsolt képviselőtársam módosító indítványainak. Szerencsés dolog az, hogy mondjuk, életszerűbbé válna a törvény, talán szerencsésebb lenne, ha nem a nemzeti hegyközségi tanács főtitkára, hanem a Borvidéki Tanács titkára; tehát közelebbről tudna, gyorsabban tudna reagálni egy-egy élethelyzetből adódó probléma megoldására, amikor is a hegybíró tevékenységével kapcsolatban valamilyen adminisztratív összeférhetetlenségi akadály keletkezik.
(15.40)
Azon vitatkozhatunk, hogy a járulékbevételek tekintetében megszabjunk-e különböző korlátokat. Vannak olyan vélekedések, amelyek azt mondják, hogy mindenképpen meg kell egyfajta határokat szabni, hogy mennyiben részesüljön a Borvidéki Tanács és mennyiben a nemzeti tanács. Én azt hiszem, hogy ha abból indulunk ki, hogy ez viszont egy alulról fölfelé épülő szervezet, akkor lehet ezt a megoldást választani, hiszen a különböző szervezetek alulról építkezve tudják ezt meghatározni. Tehát nem hiszem, hogy ebben az ügyben az épülő, az alulról szerveződő szervezetekkel szemben lenne, mondjuk, meghatározva járulék, de lehet ezt szabályozni.
Külön örülök dr. Nyitrai Zsolt képviselőtársam javaslatának, amelyik egy, a szakmában régóta meglévő problémára igyekszik pontot tenni. Amennyiben külföldről, más országból kerül be bor és továbbfeldolgozás céljára, akkor az is kerüljön be a járulékfizetés rendszerébe. Ez egy nagyon régi probléma, amelyet a szakma forszíroz.
És azt hiszem, látható az is, ellenzéki képviselőtársaim, hogy nem volt a szakmával egyeztetés - volt egyeztetés. Például ez is a szakma által, a borászok által régóta várt kedvező változás. Gondoljunk bele, hogy bár nem ez adja a magyar és a külföldi bor versenyben való előnyét vagy hátrányát, nem ez fordítja meg, de akkor azt a terméket előállító is hegyközségi járulékot fog fizetni.
Azt gondolom, hogy a sok-sok módosító között én kiemelném, hogy azért mindenki látja azt a problémát, hogy ez az ágazat akkor tud életképes maradni, akkor tud fejlődni, akkor tud továbbfejlődni, hogyha ez a borász-szőlész együttműködés továbbra is fennmarad. És azokat a módosítókat, amelyek arról szólnak, hogy a különböző borvidéki és a nemzeti hegyközségi tanácsban az együttműködés még erősebb legyen, mind támogatni tudom, hiszen ez az ágazat akkor tud a jelenlegi helyzetéből továbbfejlődni, amennyiben a szőlészek és a borászok együttműködnek, és akkor lehet az ágazat fejlődése zökkenőmentes.
Én azt gondolom, hogy a módosító indítványok elfogadásával egy korszerű és új hegyközségi törvény tud létrejönni, és én bízom benne, hogy az új hegyközségek sokkal jobban fognak működni, mint az eddigi működésük során; sokkal több tag lesz érdekelt abban, hogy részt vegyen a közgyűléseken; sokkal több tag fogja magáénak érezni azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hozni. Ebben bízom.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
