HORVÁTH ISTVÁN
HORVÁTH ISTVÁN
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Gőgös Képviselőtársam! Nem tartom azt szerencsésnek, ha egy szakmai kérdésbe bevisszük a politika szelét, és gyakorlatilag démonizáljuk a magyar borászati ágazatot. Annak a hozzászólásnak, amit szakmainak kezdett a képviselőtársam, egy egyértelmű politikai kommüniké lett a végéből, amikor az a célja az MSZP-nek is, hogy egymásnak ugrassza az ágazat minden egyes szereplőjét.
Szeretném megkérdezni a tisztelt képviselő urat, hogy az itt lévő törvényjavaslatnak melyik pontja az, amelyik csökkenti a szőlőterületek számát (Gőgös Zoltán: A hatása.), melyik pontja az, amelyik nem szolgálja a kis borászatok jövőjét, mitől nem fog ma működni a magyar szőlészet, borászat, ha ezt a hegyközségi törvényt elfogadjuk.
A tények szerintem önmagukért beszélnek. 1995, tehát a korábbi törvény hatálybalépése óta, amikor közel 100 ezer hektáron foglalkoztak szőlővel, eltelt 15 év, ma 60 ezer hektáron foglalkoznak szőlővel, tehát 40 százalékkal csökkent a szőlőterületek száma. 1995-ben 320 hegyközség volt Magyarországon, ma 120 hegyközség van Magyarországon. Ez is mutatja azt, hogy ez a törvényjavaslat, ami igazából nem a régi módosítása, hanem egy új hegyközségi törvény, igenis időszerű volt, igenis az utolsó pillanatban jött létre, és igenis ez szolgálja a magyar szőlészeti és borászati ágazat jelenét és jövőjét, hiszen a korábbi, amit ön annyira védett, nem védte meg a szőlőterületeket, mert az 40 százalékkal csökkent.
Ha a kis szőlészetekről beszélünk, ami, azt gondolom, az egésznek az alapja, és nem gondolnám, hogy itt piramis van, hanem azt gondolom, hogy egy ágazati horizont van, maga a törvény az 1000 négyzetméter alatt lévő területeket nem kötelezi semmiféle hegyközségi kötelezettségre, de ezt a két percem lejártával majd a következőben fogom elmondani. Tehát én azt gondolom, hogy ha valami, akkor a mostani törvény az ágazat jövőjét szolgálja. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
