DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sok mindennel egyetértek, amit kormányoldalról hallhattunk, így Hadházy képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban is sok mindenről tudok egyetértőleg nyilatkozni, és az előttem szólókkal is.
A sport jelentősége, társadalmi szerepe nyilván egy olyan kérdés, amit hasonlóan látunk, és azt az összefüggést sem nehéz megérteni, hogy egy egészségesebb nemzet, egy egészségesebb ország, az egészségesebb lakosok kevesebb társadalombiztosítási ráfordítást, egészségügyi ráfordítást igényelnek, magyarán: egy lényegesen egészségesebb nemzet kevesebbet kell hogy költsön az egészségügyre. Itt vannak összefüggések, szerintem ezek értelmezhetők és fontosak. Talán ez is az oka annak, hogy az Országgyűlés a sport tekintetében az előző kormányzati ciklusban is többször fogadott el egyhangúlag kezdeményezéseket, stratégiai célokat, előterjesztéseket. Talán a sport az a terület, ahol fő vonalakban többször egyetértés volt a legnagyobb politikai viharok között is.
Mivel Hadházy képviselőtársam is széles kitekintésben vizsgálta az előterjesztést, magyarán, egy picit a két és fél évet is értékelte a felszólalásában, ez nekem is egyfajta lehetőség az általános vita során, így talán végig tudok menni azokon a kérdéseken, amiket ő is említett. A létesítmények fejlesztésének a szükségszerűsége vitathatatlan. A rendszerváltás után a sporttelepek tömegei romlottak le, mások persze megújultak. Összefoglalóan azt tudnám mondani az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy ezek a kérdések újragondolásra érdemesek, és nem volt jó irány az, amikor tavaly év végén egy más előterjesztéshez beadott zárószavazás előtti módosítóval ezeknek a fejlesztési lehetőségeit korlátozták. Aztán ezt belátták, és júniusban egy korrekció történt ezen a területen. Ki kell azt mondani, hogy a rendszerváltás előtti formában és nagyságban nem tarthatók fenn sportlétesítmények Magyarországon, mert ezek túl nagyok voltak, és a mai modern felfogás szerint az emberek részéről megnyilvánuló sportolási igény kielégítésére nem feltétlenül alkalmasak. Az tehát, hogy valamit változtatni kell és folyamatosan fejleszteni kell, igaz.
Megjegyzem, hogy az előző szocialista kormány is törekedett ebbe az irányba, meglehet, hogy nem komplex összefoglaló csomag keretében, hanem sok-sok apró helyi törekvés, a klubok igényeinek támogatásával. Én miskolci vagyok, erre sokat szoktam hivatkozni, és el tudom önnek mondani, hogy ott versenyuszoda épült ebben az időszakban, sportcsarnok újult meg, jégcsarnok épült, és egy eredményes jégkorongcsapat lehetőségét biztosította a városnak, amely azóta ezüstérmes volt a MOL Ligában. És azt tudom mondani, hogy a DVTK-stadionra is sok fejlesztési forrás jutott, ami persze sosem elég, tehát ebben is tovább kell haladni.
Azt tehát, hogy csak egyetlen drasztikus ugrás történt a kormányváltás után, én vitatnám, inkább csak egy komplex lehetőséggé állt össze az, ami fejlesztésként rendelkezésre áll. Itt alapvetően a taorendszer áll rendelkezésre öt látvány-csapatsportágban, illetve három beruházásról mondják önök azt, hogy az kiemelt kérdés az önök logikájában, a ferencvárosi stadion építése, a debreceni stadion építése és a nemzeti stadionunk felépítése. Nagyon konkrétan szeretnék ezekre határozott válaszokat adni.
Azt gondolom, hogy klubigényeket teljes mértékben költségvetési soron kiszolgálva, kompletten megfinanszírozva nem szerencsés támogatni. Ez a határozott véleményem, a kormányváltás előtt is ez volt és most is az, s ez nemigen fog megváltozni. Több jó példát is láthattunk, amely ezt nem igazolja. Most direkt nem kelet-magyarországi példát mondok, hogy ne mondhassák azt, hogy hazabeszélek, mert egyébként mi is komplexen több lábon álló fejlesztéseket csináltunk. Azt gondolom, hogy ami Győrben az ETO Park keretében történt, több lábon álló fejlesztés, több finanszírozási lábon is álló fejlesztés és fenntartható, mivel komplex kereskedelmi és egyéb idegenforgalmi célokat is szolgál, azt gondolom, ez egy olyan követendő fejlesztés, amely kevesebb állami forrást igényelt az adott helyzetben. Azt hiszem, hogy 10 milliárd fölött költeni klubigényekre nem elfogadható. Ez egyébként a klubok közötti versenybe való beleszólás is, és különösen ebben a szociális helyzetben mindenképpen irritáló.
Viszont az, hogy egy UEFA ötcsillagos minősítésű nemzeti stadionja legyen az országnak, közös célunk. Én a magam nevében, de a pártom nevében is tudom mondani, hogy ez egy középtávú közös cél kell legyen. Egy felépített stadion nyilván nem tart örökké, a korábbi nevén Népstadion, ma már Puskás Stadion nagyon régi, idestova 60 éves, és azt tudom mondani, hogy a fokozatos felújítások ellenére is látjuk azt, hogy évtizedekig már nem fogja tudni kiszolgálni sem a magyar atlétika, sem a magyar labdarúgás, sem a sport céljait, itt tehát kell egyfajta továbblépés.
Viszont azt állítom, hogy nem kell, hogy közvetlen és rövid távú célunk legyen ez a beruházás; megmondom, miért. Azt gondolom, egy ilyen volumenű beruházással minimum meg kellene várni azt, hogy növekedjen a gazdaság. Jelenleg nemhogy stagnálásról nem beszélhetünk, hanem recesszióról beszélünk, ami komoly probléma, mert kemény szociális típusú megszorításokat kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie, jelentős reálpozíció-romlás figyelhető meg az embereknél, kevesebbet keresnek. És azt tudom önöknek mondani, hogy bár én szeretném, hogy jó néhány év múlva legyen egy ilyen stadionja az országnak, ugyanakkor nem szeretném, ha ez kifejezetten egy antiszociális politika szimbólumává válna, mert szerintem sokkal fontosabb kérdés az, hogy egy megfelelő nemzeti stadionunk legyen. Ez ennél lényegesen fontosabb kérdés.
Egy bizottsági ülés keretében feltettem egy kérdést Vígh László kormánybiztos úrnak mintegy másfél éve, és ő válaszolt erre a kérdésre. A kérdés úgy hangzott, hogy ha a szociális helyzetre való tekintettel, előkészítve ezt a beruházást, de néhány évet tolva, az átmeneti évekre megfelelően alkalmassá tennénk a Puskás Ferenc Stadiont vagy annak felső karéját mérkőzések megrendezésére és a nézők elhelyezésére, akkor az mit jelentene. Ő azt mondta akkor - ez másfél éves adat, ha azóta változott, akkor azért változott, mert másfél éve tettem fel ezt a kérdést -, hogy 300 millió forintból meg lehetne erősíteni a felső karéjt statikailag úgy, hogy alkalmas legyen nézők befogadására. Ha emlékeznek rá, akkor a svédekkel játszottunk itthon egy nagyon fontos, döntő tétmérkőzést, és azért javasoltam, mert felmerülhetnek olyan nézői igények, hogy konkrétan el is lehetne adni azokat az ülőhelyeket, amiket ezáltal megnyerne a Puskás Stadion. Akkor nem jött össze ez a beruházás, ez a felújítás, nyilván arra való hivatkozással, hogy már készítik elő az új nemzeti stadiont. Aztán hallottunk sok mindent, hogy majd elbontják, mégse bontják el, atlétikai létesítményként megmarad, a felső karéjjal nem tudom, mi lesz, rájöttek arra, hogy 5 milliárd az elbontására egy ilyen költségvetési helyzetben irritáló és sok szempontból indokolatlan. Egy szó mint száz, ez a fajta részleges felújítás vagy statikai megerősítés azóta nem került az asztalra.
Én sportszerető emberként nagyon konkrétan mondom önöknek: szeretném, és a frakcióm is szeretné, hogy mivel folyamatosan elhalad az idő a Puskás Stadion mellett, legyen az országnak egy új stadionja, ami UEFA ötcsillagos minősítésű, de szerintünk erre legalább a gazdasági növekedés beindulásának idejéig várni kellene. Addig a Népstadion, a Puskás Stadion felújítható néhány százmillió forintból annyira, hogy ott a nézőket megfelelő módon el lehessen helyezni.
A taót említeném nagyon gyorsan, hiszen halad az időm. Ez csak öt sportágra vonatkozik. Én 2010 júliusában beadtam egy módosító indítványt, hogy vonatkozzon az olimpiai sportágakra is a társaságiadó-kedvezmény lehetősége, aztán akkor azt leszavazták. Azt mondták nekem, várjuk meg, hogy működik. Mondom, várjuk meg, szerintem nem jelentene jelentős túlterhelést, ha kiterjesztenénk, de várjuk meg. Azóta nem hallunk erről semmit. A sikeres olimpiai szereplés, ami mindannyiunk számára örömteli volt, néhány politikust arra indított, hogy azt mondja, igen, megoldjuk a kormányoldalon.
(12.50)
Aztán nem hallunk erről. Nyilván mondhatják azt, hogy majd többlettámogatás lesz költségvetési forrásból és egyéb forrásokból, azonban ez nem látszik, mert a társaságiadó-kedvezménynek még egy hatása volt, kiszorító hatással volt a sponzoringra. Az öt látvány-csapatsportágon kívül beszéljenek klubvezetőkkel, érdekeseket fognak önöknek mondani; még egyszer mondom, olyan klubvezetőkkel, akik nem az öt látvány-csapatsportágba tartozó sportágak tekintetében működnek. Itt valós igényeket, olimpiai sportágakat is kiszolgáló rendszerre lenne szükség, és át kellene ezt ilyen módon alakítani. Az alapötletet támogattuk egyébként, hiszen korábban a kultúra területén volt hasonló - a szocialista kormányok alatt - támogatási struktúra.
A valós igények tekintetében pedig egy plafon bevezetése is szükséges lehetne. Mondanám itt a felcsúti beruházást, amelynél jól látható, hogy csak a felcsúti stadionra az első körös taopénzekből több jutott, mint a labdarúgáson kívüli négy látvány-csapatsportág szakszövetségére és a NOB-ra közösen. Ezt ne mondják nekem, annyira indokolatlan dolog egy 1800 lelkes településre egy UEFA négycsillagos stadiont felépíteni, hogy ez megmagyarázhatatlan szerintem, de újabb források kerülnek ide is. Egy plafon, egy szélesebb terítés, tehát az olimpiai sportágak köre ezeket az irritáló dolgokat is kivette volna ebből a körből, és egy teljeskörűen támogatható, a társadalom támogatására is számító rendszer lehetett volna. Ezt a lehetőséget önök már elvesztették szerintem ebben a dologban, ha nem korrigálnak.
A sponzoring gyakorlata tekintetében a Ferencváros kapcsán jelentek meg hírek, a Szerencsejáték Zrt. és a HungaroControl adott ilyen módon támogatást. Azt mondom, az, hogy többségi állami tulajdonú cégek konkrét klubcsapatokat támogatnak, adott esetben úgy, hogy titkos maga az, hogy milyen módon adtak támogatást, ez is versenyellenes és visszás dolog. Ezt vissza kell hogy utasítsuk. Szerintem ez sem szolgálja a sport érdekeit.
A nézőszámok valóban csökkennek, ez elhangzott itt. A szurkolói kártya bevezetése nem fog ezen segíteni, sőt drasztikusan fog rontani. Én műbalhénak éreztem azt az előterjesztésüket, ami többek között ezt is bemutatta, bevezette. Azt szeretném, ha olyan módon lehetne a biztonságot garantálni - ami egyébként az elmúlt három évben nem nagyon volt veszélyben egy labdarúgó-mérkőzésen, tehát nem tudom, milyen társadalmi igényre reagáltak, de ha biztosra akarnak menni, akkor úgy garantálják a sportrendezvények biztonságát -, hogy ezt a fajta szurkolói kártyát, ami mélyen megosztja a magyar labdarúgás nézőit, a szurkolókat, nem vezetik be. Ezt nagyon konkrétan tudom mondani, már több mint ezer fővel csökkent egyik évről a másikra a nézőszám a labdarúgó NB I-ben. Egyébként ebben valószínűleg a szociális helyzet és sok minden benne van. A szurkolói kártya kötelezővé tétele drasztikusan csökkenteni fogja a nézőszámot, ezt most mondom, szerintem néhány helyen már-már nevetségessé fogja tenni. Ez nem lehet a közös érdekünk - csak azért mondom el -, nem lehet nézőellenes ebben a tekintetben a Magyar Országgyűlés. Mi semmiképpen nem leszünk azok.
A konkrét javaslatról annyit, hogy az újbóli gyors beterjesztést - ez a javaslat egyfajta módosítás, kiegészítés - azt mutatja, hogy az előző nem volt annyira jól előkészítve. Nyilván kapkodnak ebben a dologban, amit nem tartok feltétlenül szerencsésnek, sőt azt kell hogy mondjam, hogy egy higgadtabb előterjesztést, ha már megvárnánk azt, amíg nő ez a gazdaság, nagyobb lesz a GDP, és ebből megfelelő beruházásokat is lehet finanszírozni, akkor mindenképpen több idő is lenne erre az előkészítésre. Akkor nem lennének olyan visszásságok, amikre az LMP-s képviselőtársam is utalt. Tehát egy szélesebb platformra lehetne ezeket a döntéseket helyezni. Azt gondolom, az, hogy legyen egy modern nemzeti stadionunk, nem öt évre, nem tíz évre, hanem évtizedekre szól, mint ahogy a Puskás Ferenc Stadion felépítése is évtizedekre szólt. Én ezt támogatnám a magam részéről, egy ilyen megfontoltabb előkészítést.
Még egy dolgot tennék az asztalra, amiről jelenleg szó sincs, és szerintem ez hiba, a szélesebb körű kihasználást, a multifunkciós kihasználást és persze a sporton kívüli lehetőségeket is meg kell figyelni, vagy akár azt, hogy klubcsapatok hogyan tudják használni ezt a létesítményt. Azt feleslegesnek tartom - tudom, hogy vegyesek az érzelmeink a klubcsapatokat tekintve -, hogy mondjuk, a Ferencváros is kap egy modern stadiont, és egy nemzeti stadion is létrejön néhány kilométerre onnan. Ezt feleslegesnek érzem. Szerintem meg lehetne építeni egy komplex igényként néhány év múlva ezt a stadiont, ami mind a két igényt kiszolgálja. Szerintem nem nagyon lehet ez ellen érvelni, de tegyék meg, ha gondolják. Persze elfogult is lehet ebben a dologban néhány képviselőtársam, de már csak szurkolók vagyunk a lelkünk mélyén mindannyian.
Azt tudom mondani még egyszer, hogy komplexen kell ezt a stadiont vizsgálni, megfelelő gazdasági növekedés esetén megépíteni, megfelelőbben előkészíteni végre egy előterjesztést, és úgy elfogadni azt, hogy az többféle klubigényt és adott esetben a sporton kívüli kulturális igényeket is ki tudjon szolgálni (Az elnök csenget.) azért, hogy ne legyen támadási felület ezen a beruházáson.
Köszönöm szépen.
