HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő jogszabály, bár terjedelmét tekintve igencsak rövid, mert a mellékletekkel együtt is négy oldalt tesz ki, azonban tartalmában és céljában ennél sokkal gazdagabb és sokkal bővebb.
Országgyűlési képviselőtársaimmal azért nyújtottuk be ezt a jogszabályt, amely műfaját tekintve egy salátatörvény, hiszen több egyéb jogszabályt is módosít ezen előterjesztés keretében, hogy felgyorsítsuk az Istvánmezőre tervezett Budapesti Olimpiai Központ fejlesztését, egyértelműsítsük a beruházás helyrajzi számai tekintetében az ingatlant, meghatározzuk és egyértelműen definiáljuk az állam nevében eljáró szereplőt, aki a beruházás során az előkészítési munkát elvégzi.
Ha a jogszabályon végigfutunk, akkor az előbb említett négyoldalnyi szöveg a nemzeti vagyonról szóló törvényt, a sportról szóló törvényt, a kisajátításról szóló törvényt módosítja. Azonban amikor a sportról és infrastruktúráról beszélünk, akkor meg kell említenünk azokat az elmúlt időszakban történt fejlesztéseket, sportszakmai elképzeléseket, jogszabályokat, amelyek mind-mind a sport világát támogatták. Amikor épületekről, beruházásokról, köbméterekről, négyzetméterekről beszélünk, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a beruházások, ezek a négyzetméterek, ezek a köbméterek a sportolókat és a sportolókat néző mindannyiunkat kívánják jobb helyzetbe hozni.
Miért is kell jobb helyzetbe hozni azt a sportot, amely minden magyar ember számára fontos, hiszen egy nagyon sikeres olimpia után vagyunk, ahol magyarok milliói töltötték napjaikat, estéiket a sportolóknak, és elsősorban a magyar sportolóknak való szurkolással? Azért, mert az elmúlt időszakban ezek a sportinfrastruktúrák, amelyek szolgálják akár a versenysport vagy akár a szabadidősport tevékenységét, leromlottak, lepusztultak, elhanyagolódtak. Az állam, mint minden egyes szegmensben, ha a 2002-2010-es időszakra ránézünk, nem volt jó gazdája ezeknek a nemzeti tulajdonban lévő ingatlanoknak. Hagyta őket lepusztulni, nem fordított forrást a felújításra, sőt még az állagmegóvásra sem.
Ezért az új kormány 2010-ben, amikor újrafogalmazta a sportinfrastruktúra-koncepcióját, elhatározta, hogy egy egységes, egy nemzeti szinten szerveződő, erősen a sportot támogató, egységes koncepciót fogad el. Ennek egyik legfontosabb eleme, és ennek a jogszabálynak is a fő mozgatórugója az, hogy a Budapesti Olimpiai Központot hozza létre. Sokszor és sokan mondják el azt a kritikát, hogy minek kell futballstadiont építeni ebben a nehéz időszakban. Éppen ezért itt a helye, hogy egyértelműen definiáljuk: a Budapesti Olimpiai Központ nem csupán egy futballstadion. A Budapesti Olimpiai Központ, amely több lépcsőben magában foglalja természetesen a ma nagyon rossz állapotban lévő Puskás Ferenc Stadion rekonstrukcióját, egy új, 65 ezer férőhelyes, UEFA-minősítésű - ez ebből a szempontból a legmagasabb besorolású - futballstadiont, a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion 57 ezer fő befogadására képes nemzetközi atlétikai és ebből a szempontból többfunkciós intézményi létesítményét, 2016-2020 között a Budapesti Olimpiai Központ területére egy nemzetközi úszó- és vízilabdaverseny lebonyolítására alkalmas létesítményt is, természetesen a helyszínen lévő Gerevits Aladár Nemzeti Sportcsarnok korszerűsítését is, a Kisstadion felújítását is, egy új, 2500 fő befogadására alkalmas, multifunkcionális sportcsarnokot, egy fedett atlétikai bemelegítő pályát és edzőcsarnokot, és ezzel egységesen azt a területet, amit mi a jogszabályban is Istvánmező rehabilitációs programnak hívunk, egy új, megújult, Budapest és a nemzet számára is fontos sportinfrastruktúrát tud megteremteni.
(12.00)
Amikor a sportról beszélünk, és a sportinfrastruktúráról beszélünk, akkor fontos, hogy megemlítsük azokat a pozitív változásokat, amelyeket az új kormány eszközölt ezeken a területeken. Szeptembertől felmenő rendszerben, az általános iskolások tekintetében az 1-5. és a középiskolásoknál a 9. osztályban teremti meg a lehetőségét a mindennapos testnevelés intézményrendszerének. Pozitív, jó példákat, amelyek az elmúlt időszakban fellelhetőek voltak önkormányzati szinten, emelte a jogszabály, a jogalkotó országos szintre, és reméljük, hogy ehhez a programhoz újabb sportcsarnokok, újabb megépülő infrastruktúrák állnak majd rendelkezésre.
Az elmúlt időszakban nem csak ezekről az úgynevezett első számú vagy a nemzet számára is elsőrendűen fontos beruházásokról döntött a kormány. A társaságiadó-rendszer kedvezményrendszerének bevezetésével azt látjuk, és pontosan szeretném a számot idézni, hogy közel 55 milliárd forint értékben tudtunk beruházásokhoz, elsősorban az öt látványsportág tekintetében, számát tekintve több mint 2500 ilyen típusú infrastruktúrához tudtunk fejlesztési forrást becsatornázni. Itt már nemcsak a labdarúgás, hanem az öt látványsportág infrastruktúrája tud megépülni, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Vidéki képviselőként nagy öröm számomra, hogy ebből a 2500-ból több mint 1500 az a beruházásszám, amely vidéken, kisvárosokban, kistelepüléseken tudott megjelenni és megvalósulni.
Természetesen azt fogják mondani sokan, hogy miért csak a labdarúgás. Aki a sportot ismeri, és ránéz a sport térképére, azt látja, hogy az igazolt sportversenyzők tekintetében a labdarúgás több mint 50 százalékot tesz ki, éppen ezért természetesen ezek az infrastruktúrák azok, amelyek leginkább tömegesülni tudnak és meg tudnak valósulni. Engedjék meg nekem itt zárógondolatként, előterjesztői minőségemben olyan 12 pont rövid felolvasását, ami egyértelműen deklarálja, hogy a sport sokkal több, mint sport. Amikor a magyar kézilabda-válogatott az olimpiára készült, akkor a szövetségi kapitány a játékosokkal elfogadtatott egy, a csapatra érvényes 12 pontot. Ha ezt a 12 pontot felolvasom önöknek, akkor pontosan látni fogják, hogy a sport sokkal több, mint sport. Egyben pedagógia, pszichológia és minden egyéb, ami a mai nehéz társadalmi viszonyainkban az ember javát szolgálja. Engedjék meg nekem, hogy röviden, gyorsan ezeket felolvassam.
Az 1. pont így szól: A kialakuló konfliktusokat rögtön az elején, szemtől szembe, méltósággal zárd el, és tisztázd megnyugtatóan.
A 2. pont: A személyes győzni akarás és siker mellett a társaid sikere, eredményessége örömmel töltsön el.
A 3. pont: A munkád és az élet más területén is légy fegyelmezett és pontos.
A 4. pont: Mások háta mögött ne intrikálj, szemtől szembe vállald véleményedet és döntéseidet.
Az 5. pont: Tudj örülni a sikereknek és mértékkel megünnepelni azokat.
A 6. pont: Sem a mérkőzésen, sem az edzésen, valamint azon kívül egyetlen csapattársadat se hagyd magára nehézségei és problémái közepette.
A 7. pont: Minden olyan egyezséget, megállapodást teljesíts, amelyek kiállják a tisztesség, az erkölcs és a morál próbáját.
A 8. pont: Kötelezd el magad a folyamatos fejlődés, tanulás, képzés mellett, törekedj a kiválóságra.
A 9. pont: Légy felelősségteljes önmagaddal szemben, ne másokban keresd a hibát, ne próbáld magad kifogásokkal és magyarázkodással felmenteni.
A 10. pont: Légy megértő és lojális csapattársaiddal és vezetőiddel.
A 11. pont: A tiszta beszéd és a pozitív gondolkodás kedvezően befolyásolja a teljesítőképes tudáshoz nélkülözhetetlen állapotot.
A 12. pont: Ne feledd, hogy a csapat tagjaként minden pillanatban a magyar válogatottat és hazádat, Magyarországot képviseled.
Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
