TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Valóban egy sajátos részletes vita ez, hiszen az ellenzék két pártja nemhogy módosító javaslatot nem nyújtott be a törvényjavaslathoz, tehát nem fejti ki az alternatív véleményét, hanem a vitában sem vesz részt, hiszen egyetlen képviselőjük sincs jelen, kivéve a jegyző urat, aki ott fenn ül, ő az MSZP képviselője.
Lényegében csak kormánypárti módosítók érkeztek, Szilágyi György jobbikos képviselő részéről pedig ellenzéki javaslatok. Az az érdekessége a képviselő úr felszólalásának, hogy az nem sokban tért el attól, amit az általános vitában elmondott. Én nagyra értékelem, hogy ugyanazokat a kérdéseket kezdte el felvetni, illetve súlyozni.
(21.20)
Arra vonatkozó javaslatát, hogy ne ingyenes tulajdona kerüljenek a Duna partvonalán lévő ingatlanok, hanem tulajdonba, törvény erejénél fogva 50 évig elidegenítési tilalom álljon fenn, ezt a módosítását sem és az összes többit sem tudta elfogadni a kormány. Azért nem, mert úgy látjuk, hogy az a cél, az egységes városképnek és szabályozásnak a megteremtése a használatba adással is meg fog valósulni, különösen úgy, hogy elfogadtuk azt a módosító javaslatot, hogy meg kell állapodni a főváros és a kerület között, és csak akkor kerül az ingatlanra, majd bejegyezve.
Az ön további módosító javaslatai, a pontosító módosító javaslatok a közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok tekintetében, mi úgy látjuk, hogy a törvény most is eléri azt a célját, amit meghatároz szabályozásként e tekintetben, tehát nem szükséges az ön módosító javaslata.
Az alapvető politikai kérdés, hogy a polgármesterek jogállásáról, illetve az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt most, ciklus közben módosítjuk-e és hatályba lépteti-e az Országgyűlés. Azt hiszem, ezt kifejtettem legutóbb is, hogy a többség politikai döntése az, hogy erre a következő választásokon kerüljön sor mind az országgyűlési választások, mind az önkormányzati választások tekintetében.
Az épített környezet átalakítását most nem említette, idejött, azt megbeszéltük, tehát hogy megvan az a paragrafus, amit módosít. A vízi közlekedéssel kapcsolatos módosító javaslataival kapcsolatban szintén úgy gondolom, az eredeti törvényjavaslat eléri azt a célját, amit ön az úszó létesítmények külön kiemelésével próbál meghatározni.
Nagyon fontos viszont a 11. módosító javaslat, hiszen önök Hegedűs Lorántnéval azt kezdeményezik, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényből vegyük ki a 16. § (6) bekezdését, amely az önkormányzatokat adatszolgáltatásokra kötelezi azon beruházások tekintetében, ahol az állami szervek felelőssége megjelenik a beruházás befejezését illetően. Megmondom őszintén, nem nagyon értem, hogy ezt miért kell kezdeményezni, hiszen ahhoz, hogy az állam megfelelően el tudjon számolni ezeknek a beruházásoknak a megvalósításával, azért volt szükség, mert az élet hozta a törvény elfogadását követően, hogy ezekre az adatszolgáltatásokra szükség van, hogy az európai uniós elszámolásokat pontosan és precízen meg tudja tenni a kormány.
Ami pedig a kéményseprőtörvény módosítására érkezett három javaslatot illeti, megmondom őszintén, hogy ezeket talán meg lehet fontolni. Mindenesetre én nagyra értékelem azt, hogy ön nyilván a lakók érdekét, az épület használójának és a tulajdonosának az érdekeit próbálja itt figyelembe venni mindhárom módosítással, egyrészt azzal, hogy 30 napon belül megismétlődjék ez a bizonyos értesítés az első időponttól számítva, de különösen érdekes az a módosító javaslat, hogy két óra intervallumban ezt a munkát - ha jól értem - el is kell végezni, és amennyiben ez nem sikerül, akkor még kötbért is fizessen a szolgáltató. Én azt gondolom, hogy értékelendő az, hogy ön a lakosság érdekét védi ilyen szempontból, azonban úgy gondolom, a törvényalkotónak az is felelőssége, hogy a szolgáltatók milyen jogi környezetben tudják ezt a munkájukat elvégezni. Ha ezt a szabályozási rendszert kialakítjuk, akkor azért azzal számolni kell valószínűleg, hogy ez többe fog kerülni a szolgáltatónak, és azt, amivel többe kerül, nyilvánvalóan rá fogja terhelni majd ugyanúgy a lakosságra. Ezek a módosító javaslatok, úgy gondolom, hogyha ezt pontosan, precízen be kell tartani a szolgáltatónak - márpedig azért kerülne törvénybe -, az igen komoly többletköltséget tudna okozni, ami véleményem szerint most nem vállalható, és a kormánynak is ez a véleménye.
Szeretném önnek megköszönni a módosító javaslatait, a felszólalását, az igyekvő tevékenységét, amit - szemben a másik két ellenzéki párttal, az MSZP-vel és az LMP-vel - ön megtett, és megírta a módosító javaslatokat, és érvelt is mellettük. Azonban azt szeretném megjegyezni, hogy alapvető politikai kérdésekben továbbra sem tudunk megállapodni. Ugyan Nagy Gábor Tamás képviselő, polgármester úr most nincs itt, de egyetértve az ő álláspontjával, azt gondolom, hogy a fővárosra vonatkozó új önkormányzati törvény és más egyéb szabályozások sokkal tisztább viszonyokat teremtenek mind a vagyongazdálkodás, mind a szabályozás, építési szabályozás terén, és úgy gondoljuk, hogy ha ezek a törvények hatályba lépnek, akkor sokkal tisztább viszonyok lesznek a fővárosban, aminek segítenie kell a főváros és természetesen egységesen a kerületek fejlődését.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Ezennel a részletes vitában adott válaszaimat befejezem, abban a reményben, hogy ezt a hét törvényjavaslatot az Országgyűlés a következő ülésén kétharmados többséggel el fogja tudni fogadni.
Köszönöm szépen a vitában való részvételt. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
