DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Cser-Palkovics képviselőtársamnak szeretnék annyit mondani, hogy ismerem a parlament szabályait, nyilván itt is meg lehet vitatni mindent. Javasolom, hogy legközelebb a digitális átállás albizottságát is próbáljuk meg majd ebben a teremben létrehozni, vagy legalábbis megbeszélni, mert akkor mondanék egy példát arra vonatkozóan, hogy jelentős fejlesztésekkel, nagyon komoly beruházásokkal, nagyon helyes cél érdekében a hatóság ezen a területen az elmúlt időszakban felgyorsította a tevékenységét. Ez nagyon pozitív, de gondolom, nem ártott volna esetleg a bizottsággal előtte megbeszélni, hogy mit fognak csinálni, mert, mivel nem beszéltük meg, fennállhat az a veszély is, hogy botor ellenzékiként még azt gondolom, hogy bizonyos magáncégeknek és magánérdekeknek megfelelően akarják szétosztani ezeket az eszközrendszereket. Nem teszem, csak mondom, hogy megtehetné. Tehát van annak sok oka, amiért én azt kérem, és ezek az okok elsősorban a szakmához kötődnek, ahhoz a szakmai érdekintegrációhoz, amely rendkívüli fontosságú lenne mind a hatóság, mind a szakterület témáját illetően, és amelyet hiányolok, és hiányolom ezt vezérszónokként a Magyar Szocialista Párt képviseletében is, hiányolom azért, mert ezen a területen az én megítélésem szerint ez a szuperhatóság nincs jó helyzetben, és nincs megfelelő szakmai helyzetben.
Szeretném elmondani azt is egyébként önöknek, hogy természetesen mi nem tartjuk jónak ezt a szerkezetet az elmúlt időszak munkájában, különösen nem tartjuk jónak a hatóságnak az infokommunikáció területén kifejtett tevékenységét. Én természetesen nem kívánom a hatóság médiatevékenységét minősíteni, de az infokommunikáció ezzel az új szuperhatósággal egyáltalán nem járt jól. Nem járt jól, azért, mert semmit nem kapott, presztízst nem kapott, tekintélyt nem kapott, együttműködési lehetőséget nem kapott, megszólalási lehetőséget nem kapott, ilyen értelemben tehát az infokommunikáció területén ez a konvergencia sok pozitívumot nem hozott.
Attól pedig csak óvnám magunkat - ez ugyan nincs a jelentésben, de az elnök asszony utalt rá -, hogy a bizonyos hálózatsemlegesség-vita keretei egyébként még inkább közel hozhatják egymáshoz a média és az infokommunikáció konvergenciáját. No, ettől azért óvnám magunkat - az elnök asszony nem is arra utalt, hogy ezt ő maga tervbe venné -, hogy ezen a területen gyakoroljuk legelőször a konvergenciát, és próbáljunk az internetről tartalmakat eltávolítani. Ahogyan látom a Btk.-t, egyébként erre is van irány ilyen lopakodó alkotmányozással, mi ennek ellene vagyunk.
Miért nem tartjuk alkalmasnak a Hírközlési Hatóság 2011. évi beszámolóját? Elsősorban azért, mert szerintem szép az, amit az elnök asszony elmondott, és direkt nem a beszámolóval foglalkozom. A beszámoló fönt van a neten, azt mindenki láthatja, tapasztalhatja, van benne sok szakmai érdekesség, nyilván érdemi beszámoló arról a munkáról, amit elvégeztek, nincs benne az, amit nem végeztek, nem is várható el a hatóságtól, de itt azért utalnék egy-két dologra. Azt mondta az elnök asszony, hogy betartja és betartatja a jogszabályokat. Én ezt egy hatóság szempontjából valóban példaértékűnek tartom, de az a helyzet, hogy 2011-ben ez nem volt igaz. A hatóság bizonyos értelemben maga írta önmagára a jogszabályokat. Az, hogy ezt megtehette, nem a hatóság bűne, ez a jelenlegi kormánykoalíció bűne, amelyik ezt engedte. Ilyen nem nagyon van a világban egyébként, hogy a hatóság maga ír jogszabályokat, ezt a produkciót sikerült 2011-ben a magyar parlamentnek előállítania. Egészen bizonyos, végigmehetünk egyébként részleteiben, kik terjesztették be azokat a szabályokat, amelyek a hatóságot ebbe a szuperhatósági helyzetbe hozták, és még kiemeltebben kezelték. Képviselőtársaink voltak, de azt azért nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy mondjuk, a legjobb esetben is nem konzultáltak a hatóság vezetőivel. Olyan cáfolatot soha nem hallottunk, hogy a hatóság vagy a hatóság elnöke tiltakozott volna egy ilyen beterjesztés ellen, hogy ők nem tudják ellátni ezt a feladatot.
Nem vártam volna el a tiltakozást, csak jelzem, hogy ennek eredményeként azt látjuk az első, az elmúlt évben, hogy ez a hatóság, elnök asszony, nemcsak végrehajtja - akkor így mondom, hogy csak -, akkor nemcsak végrehajtja a jogszabályokat, nem azt állítom egyébként, hogy a meglévő jogszabályokat nem hajtja végre, hanem teremti a jogszabályokat. Ez ebből a beszámolóból persze nem derül ki, no de miért derülne ki? Én sem gondolom, hogy magának a hatóságnak kellene ezt beleírnia, de tényszerűen nem vitatható. Öt olyan módosító csomag volt, képviselőtársaim, nem a 2011-es évben, de azóta, amelyeknél ez egyértelműen megfogalmazódik, tehát megfigyelhető, arról van szó, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem végrehajtja a jogszabályokat, hanem teremti őket. Ez a vita Navracsics miniszter úrral kezdődött, és azóta folyamatosan tart. Márpedig ez azt jelenti, hogy ha egy igazgatási rendszerben egy hatóság nem a végrehajtásban vesz részt, hanem a jogszabályok megteremtésében, akkor ezt mi nem tartjuk jónak. És az a helyzet, elnök asszony, ezt meg kell állapítanom, még akár dicsérőleg is mondhatom, mert ez a hatóság tekintélyét jeleníti meg, hogy erre is képes, hogy létrehozza azt, hogy maga irányítja a kormánytöbbséget, de mi ezt nem tartjuk jónak, és nem is gondolom, hogy ez a módszer követhető, még akkor sem, ha adott esetben elképzelhető, hogy önöket jó célok vezetik. Még ebben az esetben is azt mondom, hogy ez a jogállamban akkor sem járható út.
A másik: a szakhatóság egyfajta konszenzusra törekszik a szakmával, és a szakmai hatékonyság keretei között fogalmazza meg önmagát. Az infokommunikáció területén ez 2011-ben nem fedi egész precízen a valóságot. Ezek az egyeztetések a szakmával, a szakmai szereplőkkel nem voltak maradéktalanok, és nem tartjuk egyébként teljes egészében olyannak, amelyben azt lehetne mondani, hogy egy olyan hatóság, amelyik folyamatos konzultációt folytat a szakmával, és ennek a szakmának az érdekeit érvényesíti.
(18.30)
A beszámoló nyilván nem beszél erről, mert nem közvetlenül a hatóság kérdése, de ebben az évben ezt a szektort egy jelentős különadó terhelte, nem kicsi különadó, nagyon jelentős különadó. Ha azt mondjuk, hogy a hatóságnak az infokom piac a részterülete, akkor ez a részterületet mégiscsak érintette egy nagyon-nagyon jelentős forráskivonással. Akkor is azt állítottuk egyébként, hogy ez a forráskivonás az ügyfeleknél fog landolni. Ez megtörtént, még akkor is, hogyha talán azon kevés pozitívumok egyike, amelyet a hatóságról el lehet mondani, hogy fogyasztóvédelmi és fogyasztói szerződésbiztonság területén 2011-ben is eredményeket ért el ez a hatóság; ezt egészen komolyan mondom, hogy ez szerintünk támogatandó. Egy ilyen erős hatóságnak, ha van valami értelme, akkor talán pont ez, hogy akár egy oligopol piacon, akár csak egyáltalán bármilyen piacon az állampolgárok, a fogyasztók érdekeiben járjon el.
E tekintetben nem mondom, hogy nagyon eredményesek voltak, de mindenképpen látszik az, hogy ebbe az irányba megy a hatóság, van erőfeszítése, nem összebújni akar - idézőjelben - a szakmával, nem a szakma lobbierejét viszi be a politikába, hanem ebben van egy erős pozíció, amelyet ez a hatóság elfoglalt. Ebben, azt kell mondanom, hogy kalapot le, ilyen értelemben továbbra is támogatni tudjuk azt, hogy a hatóság menjen ebbe az irányba, hiszen ez a piaci erő egy nagyon erős erő. Ez egy nagyon jól szervezett piaci erő, ismeri a saját maga érdekeit, és az állampolgárok ebben erőteljesen kiszolgáltatottak, bonyolultak a szerződéses viszonyok - erről beszéltünk -, ennek átláthatósága világosan kezd alakulni, tehát ez a rész tulajdonképpen rendben van. Tehát ha azt mondta volna elnök asszony, hogy a fogyasztókkal való kommunikáció és érdekvédelem, azt én aláírom, de hogy a szakmával való erős konzultáció és együttműködés, ezt nem annyira.
Vegyük azt, hogy versenyképességi probléma, amelyik Magyarországon egy tényleg létező probléma. Valóban az a helyzet Magyarországon, hogy az informatikai és az infokommunikációs területen három nagyon jelentős piaci szereplő van, és mindenki azt mondja, hogy itt ezt a versenyt lehetne növelni. Most induljunk ki abból, hogy 2011-ben mi történt, nőtt a verseny, vagy csökkent. Az a véleményem, hogy ez a verseny egyáltalán nem nőtt. Volt egy olyan helyzet, amelyben egyébként a szakmával letárgyaltan a hatóság megörökölt egy kiírandó tendert, és ezt a tendert kiírta.
Nem kifogásoltuk, hogy abba az irányba írja ki - erről sok vita volt egyébként -, egy olyan prioritással, hogy legyen Magyarországon egy új szolgáltató, ezt senki nem vitatta. Ehhez képest mára azt látjuk, hogy ez a tender megbukott, magyarázhatjuk ezt sokféleképpen, de a lényeg az, hogy abban az értelemben, hogy Magyarországon a piaci verseny növekedjen, ezen a területen semmilyen eredmény nincs. Mondhatni, hogy most várunk a bíróságra, és még fél évet, csak jelzem, hogy ezen a területen nem nekem kellene elégedetlenkednem különben, hanem kormánypárti képviselőtársaimnak. Nem mi akartunk állami mobilt, mi egy versenyzőt szerettünk volna, a piacon ez nem jött létre, volt egy olyan szereplő, aki nem tudott elég hitelességet felmutatni. Lehet, hogy intenzívebben kellett volna adott esetben piacot moderálni, vagy piaci társat keresni, ezt nem tudom, nem a hatóság feladata, ez inkább a kormánynak lett volna a feladata, hogy egy érdemi piaci szereplőt hozzon erre a háromszereplős versenyre. De ha maga nem tette, hanem helyette államit akart javasolni, akkor miért nem sikerült ezt az államit kihozni rendesen, már bocsánatot kérek!?
Ha valaki elolvassa, tisztelt képviselőtársaim, és nincs ebben a beszámolóban - azt értem, persze, hogy miért nincs ez beleírva -, de akkor nézzük meg, hogy mi volt ebben a pályázatban, a) tétel, és mit mondott a bíróság, b) tétel. Én azt sem mondom, hogy a bíróságnak mindenben igaza van, majd jön még ebben egy másodfok, majd ki fog derülni, hogy itt mi a mondás, de azért, amiket leír, azt legalább szakmailag meg kéne beszélni. Ez az, amit én javasoltam. Ebben a Házban is javasoltam, most elnök asszonynak is javaslom. Az elfogadhatatlan, hogy a hatóság semmit nem mond arról, hogy mi van ezzel a tenderrel. Nekem Mátrai alelnök úrral semmilyen személyes vitám nincsen, de mégiscsak az a helyzet, hogy lefolytatott egy pályázatot, amelyik tiszta bukás, amelyről egyébként a bíróság sok elemében kimutatta, hogy szakmailag nem megfelelő. Nem azt mondtam, hogy a bíróságnak igaza van, szakmailag nem megfelelő prioritásokkal. Szakmaiságot, mondjuk, ott lehet előállítani, hogy két kormányrendelet, ha egymásnak ellentmondó, akkor legalább kellett volna szólni a kormánynak, hogy az egyiket szüntesse meg, csak mondok egy példát. A kiírónak ez feladata, nem a bűne, de azért szólni kellett volna. Van benne még egy csomó ilyen nagyon egyszerű és világos hiba. Akkor hogy lehet azt mondani, hogy nincs egy vizsgálat erről a kérdésről? Valaki csak felelős azért, ami ezen a területen történt, de ezek szerint nincs, ezt én elfogadhatatlannak tartom.
Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy a hatóság ezen döntése eredményeként 30-40 milliárd forint hiányzik a büdzséből, jelen pillanatban ez a tényszerű helyzet, a hatóság büdzséjéből is, egy; kettő: egyáltalán semmilyen verseny nincs. Van egy nagyon jelentős probléma abban az értelemben, hogy fogalmam nincs, hogy ha a bíróság - és ezért jelzem azt, hogy kellene konzultálni -, ha a bíróság ne adj’ isten, azt mondja, hogy tényleg igaza volt a bírósági első foknak, tehát, ha a Kúria helybenhagyja, akkor fogalmam nincs, hogy X mobilszolgáltató hogyan fogja fönntartani azokat a szolgáltatásait, amelyeket egyébként én pozitívnak tartok, hogy létezik. Hozzáteszem, nem kifogásolom, nem állok itt föl, hogy a hatóság miért nem szerez érvényt az elsőfokú bíróságnak, és miért nem kapcsoltatja le azt a frekvenciát, amit most nem le kell hogy lekapcsoltasson, mert egyelőre ott van, jelen pillanatban az a menekülési útvonal, és én ezt elfogadom, hogy legyen ez egy menekülési útvonal, hogy majd a Kúria fog erről dönteni. De mi lesz akkor, ha egyáltalán a Kúria esetleg mégis így dönt? Lekapcsolják? Miért nem beszélünk ezekről a nagyon egyértelmű és nagyon komoly felelősséget megjelenítő kérdésekről? Lehet mondani, hogy nem a beszámoló része, mert nincs beleírva? De a tevékenység része, mert ennek eredményeként jött létre, tisztelt képviselőtársaim.
Azt gondolom ugyanakkor, hogy születtek nagyon komoly szakmai hibák is, az egyik ilyen hiba a következő. Hogy a hatóságnál született vagy a kormánynál, ezt nem tudom megítélni, de ha valódi frekvenciagazdálkodással dolgozik valaki, és az a helyzet, hogy látjuk, mi történik a 800-as, 900-as frekvenciasávban, és akarunk egy állami szereplőt, akkor meg szeretném kérdezni - tudom, képviselőtársaim számára nem biztos, hogy világos -, hogy miért nem a 450? Miért nem vizsgálja a hatóság azt, hogy nem piaci, hanem technológiai versenyzőt állítunk be egy olyan szerepre, ahol bizony ez a jelenlegi három mobilszolgáltató kénytelen lenne egy másik technológiai platformon versenyezni, akár egy államival, akár egy másik piacival. Miért nem vizsgáljuk azt a kérdést a frekvenciagazdálkodás szempontjából, ha ilyen helyzetbe kerültünk, hogy oligopol piacunk van, hogy mi a válaszunk erre? Én ezt hiányolom, semmi ilyet nem látok 2011-ben.
Továbbmegyek, derogációt kértünk - ez már nem a 2011-et érinti, csak jelzem -, és most is kérünk egy halasztást arra vonatkozóan, hogy ne adjunk ki új frekvenciákat a piac számára. De kérem tisztelettel, ha versenyt szeretnénk támogatni, elnök asszony, akkor a versenyt csak olyan szereplőkkel vívhatjuk, amely szereplők hozzájutnak bizonyos technológiákhoz, ha ezeket a technológiákat ők birtokolják, ha hozzájutnak, de ezekhez a vagyonelemekhez egyelőre nem tudnak hozzájutni. Ebben én csak a hatóságot tehetem felelőssé - idézőjelben -, merthogy a piac nem tudja ezeket a frekvenciákat igénybe venni, és ha nem tudja, akkor nem tud új, modern szolgáltatást sem adni, nemhogy a továbbit, hanem jelen pillanatban még a jelenlegit sem. Úgy látom, hogy a hatóságnak a spektrumpolitikája, amely effektíve egy vagyoni kérdés, nincs a helyzet magaslatán. Tehát nem tudom pozitívnak ítélni a 2011-et sem, mert a spektrumgazdálkodás az egyik kulcskérdés egy ilyen hatóság működésében, amelyről sem szakmai egyeztetés nincs, se civil egyeztetés nincs, se háttéregyeztetés nincs, tehát semmilyen formája nincs annak, tisztelt Ház, hogy lényegében egy valódi frekvenciagazdálkodás folytatódjék Magyarországon.
(18.40)
Hozzáteszem azt is, nincs könnyű helyzetben a hatóság a tekintetben, ezért is jelzem valamennyiünk számára, hogy nem elegendő a hatóság elmúlt időszakbeli anyagának a vizsgálatánál önmagában a hatóságot megítélni, mert például a piaci szereplőkkel kapcsolatosan nagyon nehéz helyzet alakult ki mindenki számára, elsősorban amiatt, amit jeleztem is, hogy ez egy szuperhatóság.
Az egyik oldalról egyeztetnie kellene a három szereplővel. Így van? Fontos lenne, minimum. A másik oldalról versenyfelügyeli őket. Lényegében ellenjavallt például ezen szereplőknek egymással beszélgetni. Tehát nem tud kialakulni normális szakmai kapcsolat sem, mert neki, akinek szervezni kellene a szakmai együttműködést például a piaci szereplők között, a másik oldalról meg azt kell ellenőriznie, hogy ezek egyébként nem is beszélhetnek egymással, mert ha beszélnek bizonyos kérdésekben, az jogszabályilag is tiltott. Tehát nincsenek meg azok a moderálási fórumok, amelyek keretei között tehát ezt a 2011-es tevékenységet minősíteni lehetne.
Elnök asszony, szerettem volna, de nem tudok megkerülni egy témát, mert ellenzéki képviselőként nem tehetem. Azon túl, hogy ez a véleményünk a szakmai kérdések tekintetében, és nem fogjuk elfogadni természetesen ezt a beszámolót, nem tartjuk azt sem jónak, nyilván abból a szolidaritásból adódóan, hogy ott elvégezték emberek a megfelelő munkát, hogy még a parlamenti vita előtt egy ilyen jelentős jutalmat osszon szét a hatóság saját munkatársai között. Ezt azért sem tartjuk jónak, mert ez is egyfajta arrogancia a piac és a társadalom felé.
Nem vitatom ennek a jogszerűségét, de muszáj asztalra tenni azt, hogy rossz irányba megy a szakma és a hatóság, ha elhiszi, hogy mindent lehet Magyarországon, és minden rendben van úgy, ahogy van, mert elég sok hatalmunk van, elég sok befolyásunk van, és ennek eredményeként tulajdonképpen akkor döntsük el magunk, hogy mi történik Magyarországon. Ez nem jó irány.
Magyarországon az infokommunikációs piac 2011-ben nagyon szűkös körülmények között kellett hogy dolgozzon, igazán nem lehet azt mondani, hogy itt aztán bővülés lett volna. (Az elnök csenget.) Ez ugyanígy igaz az igazgatásra. Ezért, elnök asszony, azt kell önnek mondanom, hogy nem volt indokolt a jutalom, és különösen nem volt indokolt a jutalom Mátrai Gábor számára (Az elnök csenget.), akinek a felelősségét az én megítélésem szerint önnek meg kell állapítania.
Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr.
