SZALAI ANNAMÁRIA
SZALAI ANNAMÁRIA
SZALAI ANNAMÁRIA, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves jelen lévő Képviselő Urak és Hölgyek! A törvény erejénél fogva évről évre eljön az a nap, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolót nyújt be a parlamentnek. Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy a mostani beszámolónk a hatóságunk hírközlési területén a 2011 folyamán elvégzett munkába nyújt betekintést. A Médiatanács eredményeit kollégám, Kollarik Tamás tanácstag ismerteti majd önökkel egy önálló expozé keretében.
Tisztelt Ház! A parlamentnek való beszámolás kötelezettségében munkatársaim és én magam is mindig fontos lehetőséget látunk. Lehetőséget arra, hogy ne csak tételesen nyújtsunk áttekintést az elmúlt egy évben elvégzett munkánkról, hanem olyan beszámolót készítsünk önöknek, amely annak az értékvilágnak az alappilléreit is bemutatja, amelyek mindennapi kezdeményezéseink, döntéseink talpköveit jelentik.
Meggyőződésünk, hogy egy modern, XXI. századi állami hatóság akkor végzi jól munkáját, ha legalább három feltételnek megfelel. Az egyik feltétel az, hogy mindenben és minden körülmények között betartsa és betartassa azokat a jogszabályokat, amelyek tevékenységének és az általa felügyelt területnek a szabályozási környezetét adják. A másik feltétel az, hogy szakhatósági konszenzusra törekvő és magas színvonalú szakmai munkát végezzen, amelynek hátterét a lehető legszélesebb körű szakmai egyeztetések adják. A harmadik pedig az, hogy szakszerű, hatékony és jövőbe mutató megoldásokat nyújtson mindazokra a kérdésekre és problémákra, amelyekkel tevékenységi köréből adódóan kell foglalkoznia.
Ahhoz, hogy a lehető legjobban meg tudjunk felelni mindezeknek a feltételeknek, munkánkban három alapvető szempont érvényesítését tűztük ki célul. E három szempont három fontos alapértékként van jelen életünkben. Melyek ezek? Az egyik alapérték a versenyképesség, a másik az esélyegyenlőség, a harmadik pedig a partnerség fogalmában határozható meg.
Önök joggal kérdezhetik, miért is éppen ez a három szempont az, amit ki szeretnénk emelni. Miért pont a három érték, ez a három érték határozza meg tevékenységünket? Ezért, mielőtt az elvégzett munka részletes bemutatásába kezdenék, engedjék meg, hogy a három alapérték kérdéskörének hátterét is megvilágítsam egy-egy gondolat erejéig.
A versenyképesség mint indikáció azért kulcskérdés számunkra, mert meggyőződésünk, hogy az ország, azaz az itt élő emberek lehetőségei, az itt működő vállalkozások, de maga az állam versenyképessége is elválaszthatatlan a hírközlési piac versenyképességétől, a hatékony és mindenki számára elérhetővé váló infotechnológiák fejlődésétől.
(17.40)
Az esélyegyenlőség mint alapérték ezért is kapcsolódik közvetlenül a versenyképesség fogalmához, ami azt jelenti számunkra, hogy nem pusztán akkor látjuk el jól a munkánkat, ha a kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodva közelítünk a kérdésekhez, hanem ha a közjó előmozdítását is szolgáljuk. A közjó pedig egy modern állam életében nem a javak egyenlőségének utópiáján nyugszik, hanem a javakhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításában. A hírközlési piac vonatkozásában ez mindenekelőtt a kulturális és információs javakhoz való hozzáférés egyenlőségét jelenti, valamint a mind magasabb színvonalú hírközlési, infotechnológiai és távközlési szolgáltatásokhoz való minél szélesebb körű hozzáférés lehetőségének biztosítását. Számunkra tehát ezért fontos az esélyegyenlőség.
Ami pedig a harmadik kulcsértéket, a partnerséget illeti, hadd mondjam el önöknek, hogy ez azért is kiemelten fontos számunkra, mert a hírközlés rendkívül összetett, sokszereplős piac, mely egyszerre értelmezhető nemzeti és transznacionális keretekben. Márpedig ahhoz, hogy a magyar hírközlés versenyképessége hosszú távon biztosítható legyen, nekünk a sokszínűség összhangját kell biztosítanunk a nemzeti és transznacionális keretek között működő piaci szereplőkkel. Ez pedig csak partnerséggel, azaz állandó érdekharmonizációval és párbeszéddel tartható fönn, ez az indikáció ezért is kulcskérdés számunkra.
Biztos vagyok abban, önök is egyetértenek azzal, hogy ebben a partnerségben nem szabad, hogy az egyes szereplők érdekei váljanak meghatározóvá. A partnerség célja ezért számunkra is az, hogy a piac egészének biztonságos és perspektivikus működését, azaz azoknak a megoldásoknak a megtalálását szolgálja, amelyek a hírközlési piac fenntartható fejlődésének kereteit tartósan is biztosítják.
Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elmondottak tükrében lássuk tehát, mi mindent tettek a 2011. esztendő folyamán az NMHH-ban dolgozó szakemberek hazánk hírközlési piacának versenyképessége érdekében. A fejlesztés irányát és prioritásait az Európai Unió digitális menetrendjében meghatározott 14 cél jelöli ki. Ezekből kiolvasható, hogy a szektor versenyképességének növelését kimondottan a széles sávú szolgáltatások közvetítésére alkalmas újgenerációs hálózatok kiépítése jelenti. Ebből a hazai törekvések is levezethetők.
Lássuk tehát, hogy honnét indulunk. Hazánkban a mobil széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférésben 2008 óta 25 százalékos bővülés történt, az érték azonban még mindig alatta marad az EU-átlagnak, ahol mintegy 10 százalékkal több ember juthat hozzá ilyen szolgáltatásokhoz. A vezetékes széles sávú szolgáltatás az emberek 97 százalékát éri el, ami a 2008-ashoz képest 3 százalékos bővülést jelent. A kisebb-nagyobb eredmények ellenére a digitális menetrendben kitűzött célok eléréséhez a szolgáltatóknak hálózatos vagy mobil-infrastruktúrájukat még jócskán fejleszteniük kellene. Nekünk kiemelt célunk, hogy elősegítsük a fejlődést, és úgy véljük, hogy a ritkán lakott területek széles sávú infrastruktúrával való ellátásának gyors és költséghatékony módja elsődlegesen a mobiltávközlési hálózat harmadik generációs fejlesztése lenne.
Lássuk azonban először azt, hogy mit tettünk a hálózatos újgenerációs infrastruktúra fejlesztése érdekében. A széles sávú kiskereskedelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nagykereskedelmi piacokra 2011-ben megalkottuk az úgynevezett 4. és 5. piacelemzési határozatainkat. Ezzel elősegítettük, hogy a szolgáltatók modern széles sávú szolgáltatások nyújtására is alkalmas optikai szálas infrastruktúrát építhessenek ki. A határozatokkal a vezetékes inkumbens szolgáltatók számára kötelezővé tettük, hogy nagy sebességű adatátvitelt lehetővé tevő optikai hálózatukhoz is hozzáférést biztosítsanak az alternatív szolgáltatóknak. Sőt, arra is köteleztük őket, hogy ha újgenerációs hálózatot építenek, akkor amennyiben azok kérik, a kisebb szolgáltatók számára is építsék ki a hálózatot.
A széles sávú mobilinfrastruktúra-fejlesztések támogatása érdekében 2011-ben megalkottuk az új mobilfrekvencia-díjrendeletünket. A korábbi 1997 óta volt hatályos, ebből következően már elvesztette beruházásösztönző hatását. A díjszabás a telepített rádióberendezések, az úgynevezett bázisállomások számához illeszkedett, és elsősorban a beszédcélú hálózatok kiépítéséhez alkalmazkodott. Mindez a mobil-szélessáv fejlesztése iránti igény térnyerésével elavulttá vált. A 2011-ben bevezetett új jogszabály egyszerűen áttekinthető, tervezhető díjrendszert biztosít a mobilszolgáltatóknak. A díjszabás sávos alapú, nem kötődik a bázisállomások számához, ezért beruházásösztönző, és ez lehetővé tette, hogy összesen több mint 11 millió hazai előfizető még magasabb színvonalú és a jövőben talán kedvezőbb árú szolgáltatáshoz jusson. A díjrendelet kiadását mindhárom magyarországi mobilszolgáltató üdvözölte.
Meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedések, az említett két határozat és az új díjrendelet a beruházások ösztönzésén keresztül elősegítik a szektor versenyképességének növelését. Mindezt alátámasztja, hogy a 2011 végére, egy év alatt 1800-ról 1670-re csökkent azon települések száma, ahol nem volt elérhető széles sávú mobilinternetes szolgáltatás. Azonban látni kell, hogy a lefedettségi adatok szerint az ország területének még mintegy felén továbbra sem érhető el harmadik generációs adatátviteli szolgáltatást nyújtó mobiltelefonos hálózat. Ugyanakkor a szabályozás pozitív hatásaként könyvelhető el, hogy az elért népességszámot tekintve 1,5 százalékos növekedés történt, így 2011 végén a teljes népesség 77 százalékát érte már el a széles sávú mobilinternet. A közel 80 százalékos eltérés a területi lefedettségi adatokkal összevetve azt mutatja, hogy a ritkábban lakott területek sajnos fehér foltnak számítanak.
További tény, hogy európai összehasonlításban a magyarországi mobilárak még mindig a legmagasabbak közé tartoznak, és a hazai mobilinternet-piac komoly lemaradásban van. Éppen ezért meg kell találni a módját annak, hogy a hazai piacot kilendítsük ebből a helyzetből, hogy az élénkülő versenyben a lakosság egyre szélesebb rétegeiben elterjedjenek a valóban vonzó mobilinternet-központú szolgáltatáscsomagok. Nos, 2011-ben lebontottuk a versenyképesség növekedése előtt álló akadályok egy részét azzal, hogy az újgenerációs mobilhálózatok fejlesztését az elavult szabályzók megújulásával lehetővé tettük.
Elvégeztük a polgári és nem polgári célra használható frekvenciagazdálkodás általános szabályait tartalmazó rendeletek felülvizsgálatát. Ennek eredményeként a 900, az 1800 megahertzen is alkalmazhatóvá váltak az UMTS, az LTE és a WiMAX mobil-adatátviteli szabványok. A technológiasemlegesség új lendületet adhat az újgenerációs fejlesztéseknek, eközben lehetővé tette a mobil-szélessáv kulcsterületeinek számító 900 megahertzes frekvenciasáv árverését úgy, hogy az valóban az új technológiák és a mobilinternet elterjedését segíthesse elő.
A 900-as frekvenciasáv árverésére egy önálló kiemelt projekt keretében több hónapon át készültünk az előző évben. Természetesen a verseny növelése és a szolgáltatások fejlesztése volt a 2011-ben elindított frekvenciaértékesítés célja is. Sajnálatos, hogy egyelőre az értékesítés sikeres lezárása a bíróság előtt zajló eljárások miatt még várat magára. Hadd mondjam el azonban önöknek, hogy az eredményes értékesítés még mindig célunk, és továbbra is azt várjuk ettől, hogy a kiskereskedelmi piacon élénküljön az árverseny, növekedjék a választék. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy megteremtsük a valódi verseny feltételeit. Eközben a spektrumgazdálkodás középpontjába a felhasználók érdekeit és a társadalom jólétének növelését kell állítanunk.
Magyarországon oligopol típusú mobilpiac alakult ki, ahol hosszú évek óta nem változtak lényegében a piaci arányok, és nem alakult ki igazi árverseny. A nemzeti vagyon részét képező frekvenciavagyonnal úgy kell gazdálkodnunk, hogy az értékesítés a valódi közérdeket juttassa érvényre azáltal, hogy a verseny élénkítése révén közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálja.
A hálózati fejlesztéseken túl a versenyképesség növelése szempontjából további előny származhat abból, ha ösztönözzük, hogy a piaci szereplők hatékonyan használják a meglévő adottságaikat. Ez akkor valósul meg, ha ugyanazon az infrastruktúrán többféle kiskereskedelmi konstrukcióban több szolgáltató versenyezhet az előfizetők megnyeréséért.
(17.50)
Ezért elviekben részben figyelembe vehető lenne a versenyképességet növelő tényezőként, hogy virtuális mobilszolgáltató is megjelent a piacon. Persze látni kell, hogy az ilyen konstrukciók által jóval inkább az értékesítés oldalán jelenthetnek némi lendületet, az újgenerációs infrastruktúra fejlesztése szempontjából azonban semmiféle hatásuk nincs.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az infrastruktúra-fejlesztés és -használat tágabb kérdésköre után engedjék meg, hogy még egy nagyon fontos hosszú távú versenytényezőre hívjam fel a figyelmet. Ez a faktor pedig az iparágban működő vállalatok piaci magatartása. A cégek piaci magatartását elsősorban a piaci és a jogi környezet határozza meg. A mi feladatunk, hogy ebben a környezetben a vállalatoknak egyenlő esélyeket, kiszámíthatóságot garantáljunk. Ennek része az is, hogy ellenőrizzük, hogy valamennyi szereplő betartja-e a jogszabályok által előírt kötelezettségeket.
A piaci szereplők ellenőrzésének párhuzamos eszközei: a hatósági, piacfelügyeleti és piacelemzési tevékenység. A piacfelügyelet nem csupán az ellenérzést és a feltárt jogsértések megszüntetését célozza, hanem ezen keresztül kísérjük figyelemmel a piac változásait is. Ha pedig a piaci változások szükségessé teszik, akkor jogalkotást, jogszabály-módosítást kezdeményezünk.
A hírközlési területen elvégzett piacfelügyeleti ellenőrzéseink során 2011-ben megállapítottuk, hogy az előző évekhez hasonlóan közel 90 százalékos volt a szolgáltatók jogkövetési hajlandósága, amit a piaci kultúra fejlődéseként értékelünk. Az internet esetében gyakoriak voltak az alacsony sebességre és a szolgáltatás akadozására vonatkozó kérelmek, bejelentések. Ezért szükséges volt a szolgáltatók piaci magatartásának ellenőrzése. Piacfelügyeleti tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a szolgáltatók hogyan szavatolják a szolgáltatás minőségét; ha ez nem megfelelő, megteszik-e a szükséges intézkedéseket.
Az állapítottuk meg, hogy a szolgáltatók 25 százaléka nem volt jogkövető. Az általános szerződési feltételekben a meghirdetett sávszélesség mellett nem tüntették föl rendszerint a garantált le- és feltöltési sebességeket. Az előfizetői panaszok kialakulásához vezető helyzetek elkerülése érdekében a hatóság vizsgálta az egyedi előfizetési szerződések jogszerűségét is. 2007 óta folyamatosan végzett ellenőrzés eredményeként a hibás blankettaszerződések aránya harmadára csökkent. Csökkenő tendenciát mutat továbbá azoknak a jogsértéseknek a száma, amelyek a hibás teljesítéssel, illetve a hibaelhárítás késedelme miatt fennálló kötbér megfizetésével kapcsolatosak.
2011 második felében befejeztük valamennyi szabályozandó piac elemzését. A 2011-es piacelemzési tapasztalatok alapján a hírközlési piacon határozatainkban öt nagykereskedelmi kötelezettséget szabtunk ki jelentős piaci erejű szolgáltatókra. Ez az öt kötelezettség az átláthatóság, egyenlő elbánás, számviteli szétválasztás és a költségalapú ellenőrizhetőség mellett a hozzáférésre vonatkozott.
Kiemelt figyelmet érdemel az ezzel összefüggő intézkedések közül a nagykereskedelmi végződtetési díjak ütemes csökkentése, amelyet a piacelemzés eredményei alapján az úgynevezett 7-es piacelemzési határozattal indítottunk el. Ezzel lényegében egy új nagykereskedelmi díjszabást vezettünk be a mobilszolgáltatók piacán, amivel azt szerettük volna elérni, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók ne tudjanak visszaélni erőfölényükkel. Az új költségszámítási modell alapján a mobilszolgáltatóknak 2011-től 2013-ig a nagykereskedelmi percdíjaikat közel felével kell csökkenteniük. Azáltal, hogy a szolgáltatóknak egymás felé kevesebb díjt kell leróniuk a hálózat használatáért, az előfizetők is jól járnak, hiszen olcsóbban tudják megvásárolni a szolgáltatásokat.
A tisztességes piaci magatartás, a kölcsönös bizalmat és átláthatóságot alapértéknek tekintő szolgáltatói kultúra megteremtését szolgálta az előfizetői szerződésekről szóló 2011-ben közzétett rendeletünk is. Ez alapján a szolgáltatóknak az általános szerződési feltételekben fel kell sorolni minden olyan korlátozást, amely érinti az internet használhatóságát. Az előfizetőt pontosan tájékoztatni kell például arról, ha a szolgáltató egy adott díjcsomagban tiltja például a Skype-ot vagy a torrentezést. 2011-ben felülvizsgáltuk az azonosítók nemzeti felosztási tervét és kapcsolódó rendeleteit is. Rendeleteink egyszerűsítették és átláthatóbbá tették az egyre szélesebb körű telefonos adományozási tevékenységet, és szabályozták az emelt díjas szolgáltatásokat.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításai is több ponton előrelépést jelentettek a piaci kultúra további fejlődésében. A törvény a felhasználók érdekeit figyelembe véve alapvetően megváltoztatta a hűségszerződésre vonatkozó szabályozást, mert többek között rendezte a felmondás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket. Felügyeleti munkánk egyik fontos eredménye, hogy 2011-ben sikerült a nagy mobilszolgáltatók káros gyakorlatát visszaszorítani, amellyel nemcsak közvetlen pluszköltséget okoztak a felhasználóknak, de az egész piac tekintetében a hírközlési szolgáltatások iránti bizalmat is gyengítették.
Kiderült, hogy a mobilszolgáltatók kérés nélkül aktiváltak drága alap-internetszolgáltatásokat az arra alkalmas készülékeken, okostelefonokon. Az NMHH becslései szerint ez akár 18 ezer előfizetőt is érinthetett. Köteleztük a szolgáltatókat arra, hogy szolgáltatásukat automatikusan ne aktiválják, szolgáltatást csak kérésre, az előfizetői szerződésnek megfelelően nyújtsanak. A szabályozás és felügyelet fontos célja a megfelelő piaci kultúra megteremtése mellett, hogy az előfizetők biztosak lehessenek benne, hogy pénzükért az ígért színvonalú és minőségű szolgáltatást kapják.
Tisztelt Ház! Bevezetőmben utaltam arra, hogy a működésünket három tényező határozza meg: a versenyképesség, a javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és a partnerség. Pontosan mit is jelent hatósági munkánk során számunkra a hírközlési piac vonatkozásában a kulturális és információs javakhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása?
Elsőnek nézzük a digitális átállást! A földfelszíni digitális műsorszórásra való áttérés biztonságos megvalósítása érdekében már 2011-ben jelentős lépéseket tettünk. A mi célunk, hogy a szociálisan leginkább rászorultak számára is biztosítsuk a hozzáférés lehetőségét, hogy az átállás után senki ne maradjon televíziózás nélkül. Felméréseink szerint Magyarországon a háztartások 14 százaléka, azaz mintegy 570 ezer háztartás érintett a digitális átállásban. Ezek azok a háztartások, amelyek jelenleg kizárólag analóg földfelszíni sugárzással tévéznek. Az országos digitális átállást előkészítő adatainkból tudjuk, hogy többségükben önállóan oldják majd meg a televíziókészülékek átállítását. Az elemzéseinkből azonban az is kiderül, hogy 10 százalékuk olyan rászoruló, akik igényelni fogják és megkapják majd az NMHH nyújtotta segítséget.
Az általunk felügyelt piac fejlettségi szintjét piaci módszerekkel is mérthető módon az mutatja, hogy milyen szolgáltatások milyen áron állnak rendelkezésre. A tényleges hozzáférést azonban a felhasználók számára az garantálja, ha az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat biztonságosan képesek használni. Mi magunk 2011. szeptember 22-étől üzemeltetjük az internethotline weboldalt, amely védi a szülők és a gyerekek jogait, erősíti az általános internetes jogvédelmet. Mindamellett az egyenlő hozzáférés feltétele a népesség digitális biztonságérzetének fenntartása mellett a digitális írástudás támogatása és terjesztése is. Digitális írástudás alatt azt értem, hogy a felhasználók képesek használni és hasznosítani az infokommunkációs és médiaszolgáltatások minél szélesebb körét. Ezért fogtunk bele még 2011-ben a H95-ös projektbe, amelynek a végére, megvalósulására a következő év elején kerül sor. A H95 Magyarország első interaktív médiaértés-oktató központja lesz, ahova évente 10 ezer gyermek látogathat majd el.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A tevékenységünk vezérfonalát jelentő és a bevezetőmben már említett három körülmény közül most engedjék meg, hogy rátérjek az utolsóra, az együttműködések fontosságára.
(18.00)
Az, hogy az együttműködés kapcsán napjaink egyik legizgalmasabb vitájára, a hálózatsemlegesség problémakörére utalok, nem véletlen. A nemzetközi példák alapján várhatóan egy-két éven belül a hálózatmenedzselés kérdése komoly szabályozói kihívásokat fog jelenteni. Ez egyfelől a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás minőségéről, másfelől arról szól, hogy lehetséges-e, hogy a szolgáltatások korlátozzanak bizonyos tartalmakat. Felmerül a kérdés, hogy korlátozhatja-e szolgáltató akár minőségbiztosítási indokból a hálózatokon közvetített tartalmat. A probléma világméretű, és a vita egyelőre még közel sem zárult le. Megnyugtató megoldást senki nem talált egyelőre, az EU Bizottság is keresi a választ. A hálózatsemlegesség alapkérdéseit feltárni és a megoldási lehetőségeket megtalálni kizárólag a piaci szereplőkkel való szoros együttműködésben leszünk képesek, ezért több alkalommal már nyilvános konzultációt szerveztünk.
Magyarországon hatóságunk az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézettel együttműködve foglalkozik a rádiófrekvenciás sugárzások mérésével. Országos programunk keretében ellenőrizzük, hogy az elektromos berendezések által kibocsátott káros sugárzás megfelel-e az egészségügyi határértéknek, ennek során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekintézményekre. A helyi önkormányzatokkal kialakult gördülékeny együttműködésünknek köszönhetően tavaly országszerte 75 településen 252 óvodában és iskolában történtek mérések.
Az idő fogytán, ezért engedjék meg, hogy fontossága miatt az együttműködés körében utolsóként még röviden szóljak azokról a megállapodásokról, amelyeket tavaly kötöttünk a 800 megahertzes és 2,6 gigahertzes sávokban Ausztriával, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával. A dokumentumok kidolgozása során olyan javaslataink voltak az előnyösebb frekvenciafelhasználásra, amelyeket a partnerek elfogadtak. Javasoltuk a felhasználási tervek kiterjesztését GSM-R és 28 gigahertzes sávokra is. E megállapodások hiányában a szolgáltatók nem tudnának megfelelő ellátottságot biztosító negyedik generációs mobilhálózatot építeni az országhatárok mentén.
Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy az elmondottakkal kellőképpen sikerült bemutatnom, hogy hatóságunk tevékenységét miként hatják át azok az alapértékek, amelyekre a beszédem elején is utaltam. A piaci cégek versenyképességének ösztönzését, az infokommunikációs javakhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének megteremtését és az együttműködés előtérbe helyezését továbbra is vezérfonalnak tartjuk munkánk során. Ezért kérem a tisztelt Ház támogatását azzal is, hogy fogadja el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011. évi éves beszámolóját.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
