BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Megígérem, hogy elsősorban a javaslatról fogok beszélni, nem ilyen általános foglalkoztatáspolitikai polemizálásba fogok kezdeni. Az a véleményem, hogy ez a javaslat egyenes következménye az elkapkodott törvényalkotásnak. Itt is megpróbálnak úgymond összhangot teremteni, persze megint többnyire rossz irányba. Már a neve is érdekes, hogy a Magyary egyszerűsítési programmal összefüggő módosítások, de sajnos nekem ebből sehol nem jön le például a bürokrácia csökkentése és egyszerűsítése. Ez a legkevesebb az egész javaslatban, még ha a salátatörvény jellegét le is vesszük.
Kicsit kevés a konkrétum, aminek alapján az egyébként helyenként fellelhető jó kezdeményezések iránt is kicsit kevés a bizalom, hiszen nem tudjuk, hogy milyen lesz a kivitelezése. Itt van rögtön például az álláskeresési járadékra e-mailben történő bejelentkezés lehetősége. Ez egyrészt nagyon jó, nyilván rugalmasítja a bürokráciát, és sokkal könnyebb eljárási módot tesz lehetővé, csak az a kérdés, hogy mennyire teremtik meg ennek a háttérfeltételeit az informatikai rendszer, illetve a személyi adatkezelés terén. Ugyanis, ha ez nem történik meg, akkor hatalmas káosz és anomáliák lesznek a rendszerben, és nyilván e-mailek százaira lehet majd azt mondani, hogy eltűnt, vagy elküldték, és nem érkezett meg, vagy valamilyen módon elkallódott. Tehát itt a megvalósítás egy nagyon komoly kérdés lesz.
Aztán a munkaviszony jogszabályi meghatározásába új elemeket emel be, például a közfoglalkoztatottit. Bennem azért felmerült kérdésként, hogy vajon az ilyen jogállási változtatások az egyéb szociális ellátásokat mennyire fogják érinteni következményeiben, vagy az majd egy következő csomag része lesz, amikor meg majd ezzel próbálják összhangba hozni. Illetve a rokkantellátásban lévők kikerülnek az álláskeresői státusból, az indoklás szerint azért, hogy ne legyenek két helyen nyilvántartva, a rokkantak közt is és az álláskeresők közt is. Egyrészt ennek is lehetnek szociális ellátást érintő következményei, másrészt azért arra felhívnám a kormány figyelmét, bár azt gyanítom, hogy pontosan tisztában vannak vele, hogy ennek komoly munkaügyi statisztikai változások lesznek az eredményei. Magyarán, hirtelen az álláskeresők száma csökkenni fog igen jelentősen, és nőni fog a munkaviszonyban állók száma, merthogy oda pedig egyéb jogállási kategóriák bekerültek. És itt szeretném megkérni, hogy ezzel majd kommunikációs eszközként ne éljenek, hogy hirtelen mennyire jó lett Magyarországon a helyzet, mert mennyire nőtt a munkavállalók száma, és mennyire csökkent az álláskeresők száma. Mert valóban, a statisztikai adatok erre ezek után majd lehetőséget adnak, de ettől nem dolgoznak többen, csak más fachba kerültek a statisztika szempontjából.
Aztán a csomagban az indoklás szerint pontosítani kívánják, hogy milyen esetekben alkalmazható kölcsönzött dolgozó vagy iskolaszövetkezeti tag munkavállaló a közalkalmazotti törvény hatálya alatt. Ez egy dicséretes törekvés, csak az a véleményünk, hogy ezzel igazából semmit nem pontosítanak az eredeti szabályozáson. Teljesen egyetértünk a törekvéssel, és ehhez benyújtottunk egy módosító javaslatot, amelyben megpróbáljuk kicsit konkrétabbá tenni a feltételeket, illetve inkább azt az elvárást, hogy ilyen eset csak átmeneti jelleggel fordulhasson elő, és törekednie kelljen a közfoglalkoztatónak, a közszféra foglalkoztatójának arra, hogy igenis közalkalmazotti jogállásban töltsék be az adott munkakört, ami az alaptevékenységhez kapcsolódik.
Már elhangzott az átlagkereset helyett a távolléti díj bevezetése. Itt az Mt.-vel akarják összhangba hozni a szabályozást.
(16.10)
Igazából ezt úgyis mindig el fogjuk mondani, hogy ez mindenképpen negatívan hat, hiszen a távolléti díj kevesebb, mint az átlagkereset, tehát ez mindenképpen egyfajta jövedelemcsökkenést idéz elő, bárhol is vezetik be, tehát ez mindenképpen negatívumként hat.
Ugyanakkor itt szeretném kiemelni azt, hogy mennyire örülök, hogy bizonyos szinten meghallgatásra találtatott a Jobbik javaslata. Nemrégen nyújtottam be egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely szerint a közszférában is lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a munkaközi szünet munkaidőnek minősülhessen olyan munkakörökben, ahol ez indokolt. Egy kicsit körülményes módon, de azért úgy tűnik, mintha egy minimális lehetőséget megteremtenének, hogy innentől kezdve az ágazatért felelős miniszter rendeletalkotási hatáskörébe utalják, tehát ő adott esetben megteheti, hogy ezt a mentességet is megadja.
Megjelenik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításában egy egészen speciális elem: kiemelik a filmiparban tevékenykedő statisztákat. Azt nem tudjuk, hogy ennek mi lehet az oka, hogy ennyire külön figyelmet fordítanak ennek az úgymond ágazatnak, és rendkívüli módon rugalmasítják ezt a típusú munkavállalást. Sőt, miután bevezetik azt, hogy az alkalmi munkavállalók egy bizonyos keretösszegig mentesíthetők adóbevallás készítése alól, de a statisztáknak még azt is megengedik, hogy ezt az összeget akármennyivel túllépjék, tehát nekik semmilyen esetben nem kell bevallást készíteni.
Ezt itt akkor feltenném kérdésként, hogy mi az oka ennek az érthetetlen különbségtételnek, hogy vajon mik lehetnek azok az ágazati sajátosságok, amik azt indokolják, hogy ilyen speciális elbánásban kell részesíteni a filmiparban tevékenykedő statisztákat.
Végül, de nem utolsósorban a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban próbálják, gondolom, itt szabályozni, hogy a közfoglalkoztatottak fizetés nélküli szabadságát milyen körülmények között és hogyan lehet engedélyezni. Ez nyáron probléma is volt több területen, hogy igazából nem nagyon akarták elengedni alkalmi munkára a közfoglalkoztatottakat, holott elvileg a törvény erre lehetőséget biztosít. Megjelent az is, hogy ennek nagyon komoly adminisztrációs, tehát bürokratikus hozadéka van, tehát igazából nem is érdemes, és nem éri meg, mert túl sok vele a macera. Ennek köszönhetően most azt próbálják szabályozni, hogy legalább 15 napra és legfeljebb 90 napra lehet ilyen típusú távollétet kérni, és a szabadság megkezdése előtt 5 nappal ezt jelezni kell, és határozott idejű munkaszerződést bemutatni.
Ezzel csak az a baj, hogy ez nagyon komoly gátat szab az ilyen egy-egy napos alkalmi munkáknak. Érthető egyébként, hogy bürokratikusan ez megterhelő, csak ez nem a bürokrácia csökkentése, amit így ezzel a szabályozással véghezvittek, hanem a meglévő bürokráciának úgymond a tiszteletben tartása, és az általa teremtett korlátokhoz igazítják a lehetőségeket. Engedjék meg, hogy ha valakinek nem 15 napra, hanem csak, mondjuk, 5 napra van alkalmi munkája, és ezzel az alkalmi munkával egyrészt mentesíti az állomot erre a pár napra eső közfoglalkoztatási bértehertől, másrészt vélhetően jobban is keres, mint közfoglalkoztatottként, akkor azért, mert itt a bürokráciacsökkentés mégsem valósult meg, ne a lehetőségektől fosszuk meg mind őket, mind pedig azokat, akik alkalmaznák ilyen alkalmi vagy idénymunka keretében. Tehát ezt az irányt nagyon rossznak tartjuk, ugyanis ez nem a bürokráciacsökkentés, hanem a meglévő bürokrácia elfogadása és a lehetőségek korlátozása ennek fényében.
Összességében véve szokás szerint egy salátatörvényhez méltóan vannak benne jó és támogatható elgondolások, és vannak benne erősen megkérdőjelezhetőek, úgyhogy most itt a Jobbik nevében azt tudom mondani, hogy meglátjuk a kormánynak és a kormánytöbbségnek a módosító javaslatokhoz való viszonyát, és a végső álláspontot ennek fényében és függvényében fogjuk kialakítani.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)
