DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több törvény módosítását tartalmazza. E törvénymódosítások céljuk szerint két nagyobb csoportra oszthatók.
Az első csoportba a javaslatnak azon rendelkezései tartoznak, amelyek a kormány adminisztrációcsökkentő programjának végrehajtásaként a foglalkoztatási törvény szabályait érintik. A kormány 2011 szeptemberében a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program keretében egyszerűsítési programot fogadott el. Ennek a programnak az egyik célja, hogy a közigazgatási eljárások során a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek az állampolgárok számára is érzékelhető módon csökkenjenek, ugyanakkor a változások ne eredményezzék az ügyintézés terheinek növekedését a közigazgatásban.
E célok megvalósításának érdekében megvizsgáltuk az álláskeresők nyilvántartásba vételével, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításával, megszüntetésével, valamint szüneteltetésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat, és olyan megoldásokat dolgoztunk ki, amelyekkel a felsorolt ellátások ügyintézése rugalmasabbá és egyszerűbbé válik az állampolgárok számára.
Az egyik ilyen megoldás, amelyet a javaslat tartalmaz, hogy az eljárás során ténylegesen csak abban az esetben kerül sor közigazgatási határozat meghozatalára, amikor valóban a hatóság mérlegelésére, döntésére van szükség, ezért a jövőben például az álláskeresők nyilvántartásba vétele során hatóság csak akkor hoz határozatot, ha az ügyfél nyilvántartásba-vételi kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt törlik a nyilvántartásból.
Úgyszintén az egyszerűsítés érdekében tartalmazza a javaslat azt a megoldást, hogy egyértelmű, tényszerű körülmények bekövetkezése vagy az álláskereső szándéknyilatkozata esetén az említett ellátások folyósítása erre irányuló hatósági döntés nélkül a törvény erejénél fogva szűnik meg, illetőleg szünetel. Természetesen, ha az ügyfél kéri, a határozathozatal nélküli döntésről hatósági igazolás kiadására nyílik lehetőség.
A javaslat szerinti módosítással az ügyfél számára is egyszerűbbé válik a hatósággal való kapcsolattartás. Egyrészt lehetővé válik, hogy az ügyfél elektronikus levél útján értesítse az ellátással kapcsolatos körülményeinek változásáról a munkaügyi központot, másrészt ugyanilyen módon jelentkezzen be a munkaügyi központhoz. Ebben az esetben az álláskeresési járadékot, illetve a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, ha a jogosultsági feltételei egyébként fennállnak, az online bejelentkezés napjától kell folyósítani.
A javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján a hatályos szabályozásnál igazságosabb feltételeket állapít meg a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultság tekintetében is. Ez az ellátás a jövőben már nemcsak azokat illeti meg, akik az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítették, hanem azokat is, akik ezt megelőzően helyezkednek el, és a jogviszony megszűnését követően nem lesznek jogosultak álláskeresési járadékra.
A közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozásokra figyelemmel a javaslat egyebekben megszünteti a rokkantsági ellátásban részesülők álláskeresőként való nyilvántartásba vételét. Ennek oka, hogy a felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek foglalkoztatása rehabilitációval sem állítható helyre, vagy nem felel meg a munkára képes és kész állapotra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(15.20)
Emellett a rokkantsági ellátásban részesülőre jövedelemkorlát is vonatkozik, álláskeresőként való nyilvántartásuk már csak ezért sem indokolt. E körben végül, de nem utolsósorban jelzem, hogy a javaslat olyan módosítást tartalmaz, amely a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek képzését, szemben a hatályos szabályozás szerinti 20 órával, akkor is támogathatóvá teszi, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a 30 órát. Ezzel is támogatni szeretnénk ugyanis a kisgyermekes szülők gyermekvállalást követő visszatérését a munkaerőpiacra.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat rendelkezésének másik csoportja azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek a különböző szintű törvényi rendelkezések közötti összhangot teremtik meg, illetve a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatokat vezetik át. A javaslat ezért tartalmazza a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény és a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosítását, valamint a Start-kártya kivezetésére vonatkozó szabályozást.
Az elsőként említett közalkalmazotti törvénnyel kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel az ágazati törvények a közalkalmazotti törvény szabályaitól eltérhetnek. Erre jelenleg is van példa, különösen az egészségügy, a közoktatás területén érvényesülő sajátos előmeneteli, illetve munkaidőszabályok tekintetében. Ugyanígy az új munka törvénykönyve hatálybalépésével és a két törvény közötti összhang megteremtése céljából indokolt a közalkalmazotti törvénynek néhány új rendelkezéssel történő kiegészítése is, jellemzően az egyes jogviszony-megszűnési jogcímek szabályozása kapcsán. A javaslat ezért tisztázza, hogy a munka törvénykönyve szabályait miként kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének egyes eseteiben. A javaslat szerinti módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy a 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazotti jogviszonyát erre irányuló kérelme esetén felmentéssel meg kell szüntetni. A közalkalmazotti törvény jelenleg nem tartalmaz szabályt arra az esetre, ha a képesítési követelmények teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelenül telik el. A javaslat ezért kiegészíti a törvényt egy olyan rendelkezéssel, amelynek eredményeként ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.
Mivel az új munka törvénykönyve megszüntette az átlagkereset fogalmát, és helyette minden esetben a távolléti díj fogalmát használja, a korábbi személyi alapbér helyébe pedig az alapbér jogintézménye lépett, a javaslat az új fogalomhasználatot átvezeti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe is. Ugyanígy a törvényben a nyugdíjas fogalma is pontosításra kerül.
Tisztelt Képviselőtársaim! A munkahelyvédelmi akcióterv a munkahelyek megtartása, valamint a munkaerő-kereslet élénkítésével a pályakezdők, a 25 év alatti fiatalok, a nyugdíj előtt állók és a szakképzetlenek foglalkoztatásának elősegítése érdekében olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a törvény erejénél fogva adózási eszközökkel biztosítják valamennyi foglalkoztató részére a kedvezmények igénybevételét. Ezen új intézkedések okán a kedvezményekkel jóval szélesebb körben és számottevően kevesebb adminisztrációval élhetnek a munkáltatók, ezért a Start-kártyához kapcsolódó támogatási formák szükségtelenné válnak. Ennek megfelelően 2013. január 1-jétől új Start-kártyát már nem lehet kiváltani, azonban a már kiváltott Start-kártyák esetében a kártya lejártáig az ahhoz kapcsolódó kedvezmények 2013. január 1-jét követően továbbra is igénybe vehetők.
A javaslat módosítja az ágazati párbeszéd bizottságról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi törvényt is. A javaslat által tartalmazott szabályokkal egyértelművé válik a szűkebb és tágabb hatályú kollektív szerződés fogalma és a különböző szinten megkötött kollektív szerződések közötti hierarchia. A javaslat emellett a postai szolgáltatásokról szóló új törvénnyel összhangban lehetőséget biztosít a kollektív szerződés hatályának ágazati kiterjesztésével kapcsolatos sajátos szabályok alkalmazására.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását egyrészt a filmipari szakmák helyzetének rendezése, másrészt az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmek bevallására vonatkozó szabályok egyszerűsítésének igénye teszi szükségessé. A javaslat ezért a filmipari statisztákra is kiterjeszti az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait, de azzal a különbséggel, hogy a foglalkoztatási létszámnak nincs felső határa, ezzel lehetővé válik nagyobb létszámú statiszta adott napon történő rugalmas foglalkoztatása. A javaslat emellett meghatározza azt a köztehermértéket is, amelyet a statiszták foglalkoztatása esetén meg kell fizetni. A javaslat szerint emellett a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből, és nem kell bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi bérként meghatározott összegének szorzatát, egyszerűsítve ezáltal az ilyen foglalkoztatásból származó jövedelem bevallásának szabályait is.
Tisztelt Ház! A közfoglalkoztatásban az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján célszerű a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosítása is. A közfoglalkoztatási törvény szerint határozott idejű munkaviszony létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, a törvény azonban a határozott idejű munkaviszony időtartamának csak a felső határát határozza meg, amely nem haladhatja meg a 90 napot. A közfoglalkoztatás ésszerű megszervezése érdekében azonban indokolt meghatározni a munkaviszonynak azt a legkisebb időtartamát is, amely esetében a közfoglalkoztatónak ez a kötelezettsége fennáll. A javaslat szerint ebben az esetben a munkaviszony időtartamának el kell érnie a 15 napot. A javaslat emellett a közfoglalkoztatási jogviszony esetében is lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatott várandóssága esetén egészségi állapotának megfelelő munkahely felajánlására kerüljön sor, továbbá pontosítja a közfoglalkoztatottat megillető rendes szabadság esetköreire vonatkozó szabályozást. A rugalmasabb közfoglalkoztatást segíti elő a javaslat azon szabálya, amely lehetővé teszi a közfoglalkoztatási szerződés módosítását. A javaslat ugyanakkor figyelembe veszi a közfoglalkoztatás sajátosságait azzal, hogy meghatározza, mely esetekben nem lehet a közfoglalkoztatási szerződést módosítani.
Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében kérem, hogy ha a Magyary-program, egyszerűsítési program részeként megvalósítani szándékozott adminisztrációcsökkentéssel, valamint a jogi szabályozás gyakorlati alkalmazásának megkönnyítését szem előtt tartó kormányzati szándékkal egyetértenek, akkor az országgyűlési vita során támogassák a javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
