DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni azokat a hozzászólásokat, amelyek ebben a fontos témában mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról megfogalmazódtak, és hogy ne okozzak csalódást - máskor se szoktam - válaszolok taxatíve dolgokra, konkrétan kérdésekre. Túlnyúlt ez a vita - mint ahogy szokott foglalkoztatásügyben általában - a törvénymódosítás határain. Nem szeretnék én is túlnyúlni, de muszáj vagyok reagálni, reflektálni azokra a hozzászólásokra, amelyek itt elhangzottak.
Hol van az egymillió munkahely? - kezdődött ezzel, hogy messziről induljunk. Szeretném jelezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy egész Európában, de különösen az Európai Unióban és különösen szűkebb keresztmetszetben évek óta stagnál a foglalkoztatás és nő a munkanélküliség. Magyarországon ezzel szemben, nem olyan mértékben, ahogyan mi szeretnénk, de nő a foglalkoztatás és stagnál a munkanélküliség. Azért ezt az egyszerű tényt szerintem nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Azt mondják, hogy hol van a 160 ezer munkahely. A statisztikában benne van. Kedves képviselőtársaim, ha a KSH-val vitatkoznak, akkor 22 éve vitatkoznak vele, hiszen a KSH 22 éve ugyanazon sztenderdek alapján veszi föl a foglalkoztatottak és a munkanélküliek adatait. Többször hangsúlyoztam, most is hangsúlyozom, ma jelent meg az intézményi statisztika, és hamarosan megjelenik a munkaerő-felmérés. Az egyik, az intézményi statisztika a keresetekről szól és létszámot csak az öt fő fölöttiektől mintavétel alapján, tehát ne vegyük ezt figyelembe. Mondtam, most is hangsúlyozom, a kormány mindig a munkaerő-felmérés statisztikát fogja nézni, akkor is, ha egyébként esetleg ez a kormány számára nem mutat kedvező képet.
Azt mondja a képviselőtársam, hogy a válság előtt 2008-ban 3 millió 930 ezer volt a csúcs, és most értünk oda vissza. Képviselő úr, ha ennyivel adták volna át a kormányrudat, akkor most négymillió fölött tartanánk, mert ha ehhez hozzáadok 160 ezret, végre 22 év után először négymillió fölött lenne Magyarországon a foglalkoztatotti létszám.
Még egyszer, nem tudom, hányadszor hangsúlyozom, hála a jóistennek, egyelőre a statisztikák azt mutatják, hogy 2010-hez képest nem a közfoglalkoztatás növelte a foglalkoztatotti létszámot. Nézzék meg, képviselőtársaim, az adatokat: a 120 ezres növekményből 9 ezer a közmunka növekménye, az összes többi a versenyszféráé. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol a 160 ezer?)
A másik, ami nagyon lényeges kérdés: ugye, azt mondja, hogy teljes munkaidő, részmunkaidő. Két adatot mondtam az előbb. Bocsánat, akik nem látják, csak hallják a dolgokat, a szocialista képviselőtársaim a 160 ezer és a 120 ezer közötti különbséget keresik. Az egyik az egy évvel ezelőtti statisztika, a másik a két évvel ezelőtti statisztika. Ugye, emlékeznek rá, hogy ’10-ben még az “Út a munkához” program keretében 110-120 ezer ember volt átlagosan bevonva, és ahhoz képest a 2012-es bevont létszám jottányit nem változott.
Megint adatot mondok: két év alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 72 ezerrel nőt, a részmunkaidőben foglalkoztatottaké 7 ezerrel. KSH-adatot mondok. Magyarországon a 3 millió 900 ezer emberből 3 millió 600 ezer teljes munkaidőben van foglalkoztatva, 300 ezer részmunkaidőben. Arra kérem, akinek még ilyen késői időszakban is van türelme, tehetsége, lehetősége, hogy hallgat vagy esetleg néz bennünket, rögzüljenek ezek az adatok benne. Nem szeretnék még egyszer ebbe a vitába fölöslegesen beleállni.
Kétségtelen tény, ha mögé megyünk, például a mezőgazdaság, hála a jóistennek, az aszály ellenére is 13 ezres növekménnyel számol egy éven belül. Kétségtelen, az építőipar az elmúlt három és fél évben 30 ezer főt veszített, tehát ágazati szinten valóban súlyos problémák vannak. De összességében azt tudom mondani, hogy a magyar foglalkoztatás a nehézségek ellenére is jó pályán van.
Pályakezdő fiatalok: 29,1 százalékos, milyen súlyos dolog. Valóban az egyébként, kétségtelenül. Az Európai Unióban nyolc tagállamban 30 százalék fölött van. Ugye, tudják, hogy az Unió ezért külön eljárásban is vizsgálja ezeket, vagy próbálja segíteni. Görögországban, Spanyolországban 50 százalék fölött van. Nem azt mondom, hogy ezek a célértékek, de a 29,1 százalékkal mi az átlagban vagyunk.
Képviselőtársaim, indítottunk egy “Első munkahely” garanciaprogramot, szeptembertől decemberig 7 ezer pályakezdő fiatalnak adunk munkát. Önök nyolc év alatt képtelenek voltak egy ilyen vagy ehhez hasonló programot összebarkácsolni, pedig pénzük, lehetőségük lett volna rá, hiszen az ÁSZ mondja, hogy 1840 milliárd forintot fordítottak a korábbi nyolc évben munkahelyteremtésre úgy, hogy egyébként abból semmi nem látszik a foglalkoztatásban.
(16.50)
De menjünk rá a konkrét jogszabályra! Elektronikus bejelentés visszássága, ez több helyről is elhangzott. Szeretném jelezni a következőt. Nyilvánvalóan nem az a célunk, hogy csak elektronikus úton lássuk az ügyfeleinket, természetesen nem, de ha megvan a lehetőség a XXI. században arra, hogy én bejelentkezzem elektronikusan, és attól a naptól kezdve már számít nekem, ketyeg az órám, tehát magyarul, az álláskeresési ellátásomat már attól a naptól kezdve fogom kapni, és nem attól, amikor személyesen jelentkezem, miért ne adnánk erre lehetőséget? Az LMP részéről jött a jelzés, hogy aggódnak, hogyan fogják tudni használni ezt a rendszert. Azért a mai világban, azt mondom, már nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály is nagyon szívesen elvan az internet mellett, és egy ilyen ügyfélkapun való feljelentkezés simán megy. Az őstermelők hosszú ideje vagy az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazók ügyfélkapun keresztül koordinálnak ennél bonyolultabb lehetőségeket is. De arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy nemrégiben indult egy TÁMOP-os program, amelybe 100 ezer - ismétlem, 100 ezer! - embert vonunk be, ahol informatikai és nyelvi készségeiket, nyelvi tudásukat fejlesztjük. Tehát nyilvánvalóan mi is látjuk, érzékeljük ezeket a problémákat, de a lehetőséget mindenképpen szeretnénk megadni, és szó sincs arról, hogy személyes kapcsolat nem lesz. Dehogynem lesz! Most is van, kvázi kötelező két-, háromhavonta legalább egyszer megjelenni a munkaügyi központban, amikor a kötelezettségének tesz eleget, de itt nem kötelességből kell megjelenni, hanem nagyon sok esetben azt látjuk, hogy a munkavállaló, illetve az álláskereső gyakorlatilag a mi munkaügyi központos munkatársainkon keresztül tart kvázi kapcsolatot a valós élettel, most nagyon egyszerűen fogalmazva. Az a helyzet számos esetben, hogy ezek a beszélgetések messze nemcsak a hivatalos részre koncentrálódnak, hanem nagyon sok esetben bizony a lelki terheket, problémákat is kezelik a mi munkatársaink, akiknek köszönet innen is a munkájukért.
Álláskeresési ellátás, átlagkereset, távolléti díj. Válaszolok akkor, képviselő úr. Ezt ugyan a munka törvénykönyve kapcsán már megvitattuk. Azért van a távolléti díj intézménye bevezetve, mert az átlagkereset és a távolléti díj között valóban van különbség, de ez azt jelentette, hogy adott esetben, ha valaki munkanapon dolgozott, kevesebb összeget kapott, mint amikor egyébként távol volt a munkahelyétől. Talán ezt nem kétli, képviselő úr, de szívesen elbeszélgetünk akkor erről is egy kicsit részletesebben, ha szükséges. Álláskeresési járadék, korábban 5 nap, 10 nap és a többi. Ha jól olvastam az önök programját, akkor az önök programjában, ugye, 3 hónap helyett 5 hónap van. Már nem 9 hónap van, mint annak idején, micsoda dolog, hogy a Fidesz levitte, és a többi, hanem 5 hónap van. Ugye, ez egy érdekes fejlemény. Talán önök is rájöttek arra, hogy a korábbi 9 hónapos rendszer bizony lényegesen pazarló volt. De miért kellett ezt ennyire lehozni? Ugye, jelzik, hogy ez a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban jelentős költség. Bizony, és személy szerint ennek én sem örülök, mert nagyon fontos lenne, csakhogy a helyzet az, kedves képviselőtársam, hogy az itt megtakarított pénz az önök által keletkeztetett államadósság csökkentésére fordítódik. Fájdalmas ez, bizony, nagyon súlyosan érint számos embert, pontosan azokat, akik nem érdemelnék meg, de az önök hibájából ezt a terhet is kénytelenek vagyunk csökkenteni, mert nem tolhatjuk magunk előtt ezeket a gondokat.
Alapszabadság közfoglalkoztatásnál, illetve pótszabadság. A közfoglalkoztatás, ahogyan hangsúlyozzuk, átmeneti, időszakos jellegű foglalkoztatás, maximum 1 éves időtartam. Miről szól a munka törvénykönyve? Arról szól: pótszabadságot mikor adok? 2 év után, 3 év után, 5 év után, 7 év után. Mi a kérdés, képviselőtársaim? Tehát ebben a helyzetben a pótszabadság, mint lehetőség, a munka törvénykönyve alapján sincs jelen, hiszen a közfoglalkoztatás egy évet nem halad meg.
Start-kártyák. Ugye, itt is az első alkalommal, amikor a törvénytervezet kijött, mindenféle információt hallottunk, hogy megszűnik a Start-kártya, na, itt a vége, ezt a remek programot a kormány félbeszakítja. Szeretném jelezni és hangsúlyozni: mindazok a Start-kártyák, amelyek most kint vannak kézben, és még nem jártak le, annak a kedvezménye a lejártáig érvényesíthető. De a helyzet a következő lesz, ha 2013. január 1-jén életbe lép a munkahelyvédelmi akcióterv: mondjuk valaki, Start-pályakezdő befordul a második körébe, 17 százalékot kell fizetni a 27 százalék helyett a munkáltatónak “A” esetben, tehát ha Start-kártyás, és nulla százalékot kell fizetni “B” esetben, ha új pályakezdőt vett fel. Hosszú fejtörést fog okozni szerintem a vállalkozónak, hogy melyiket fogja választani a kettő közül, nyilván 2 évig a nullát, és ez így rendben is van, teljesen rendben van, hiszen az egyik legfontosabb feladat, hogy a pályakezdő fiatalokat, a gyesről, gyedről visszatérőket, a tartósan munkanélkülieket nagyon komolyan támogassuk meg. Tehát a megőrzés mellett a munkahelyteremtésre is komoly erőket kell koncentrálnunk.
Megváltozott munkaképességűek nyilvántartása. Ez nagyon fontos kérdés. Az új rendszerben kétfajta ellátás van: rokkantellátás és rehabilitációs ellátás. Rokkantellátást az kap, aki - leegyszerűsítem - korábban I-II. kategóriás rokkant volt. Ők nincsenek munkára kész és képes állapotban, tehát őket akárhányszor regisztráljuk a munkaügyi regiszterbe, őket nem fogja tudni a munkaügyi központ kiközvetíteni munkára. A másik ág, a rehabilitációs járadékot kapók esetében pedig az a helyzet, hogy pontosan azért, hogy ne az átlag egészséges emberekkel kapcsolatos támogatásokkal együtt kezeljük, hiszen az kevés oda, ezért egy új szervezet jött létre a kormányhivatalon belül, amelynek a feladata az, hogy ezekkel az emberekkel külön foglalkozzon. Erről szól a TÁMOP 1.1.1. program, ahol több tízmilliárd forint áll rendelkezésre, kifejezetten csak a megváltozott munkaképességűek mielőbbi munkába helyezésére.
Tehát kedves nézők, hallgatók, akik még ezt képesek nézni, hallgatni, azt tudom mondani, a megváltozott munkaképességűek ne aggódjanak a tekintetben, hogy a rokkantellátásban vagy a rehabilitációs járadékban részesülőkre nem látunk rá. Rálátunk, méghozzá egy olyan rendszeren keresztül, ami hatékonyabban tudja az ő munkába állásukat adott esetben segíteni. És képviselőtársaim, ha önöknek a statisztika ennyire fáj, ott lesz a statisztika, az NRSZH statisztikája, adják össze azt a két számot, adja össze az álláskeresési járadékost, meg adja össze ezt a számot, és majd mondja meg, hogy lárifári, nem hiszünk az államnak. Üsse kavics, ha csak ezen múlik, akkor vitatkozhatunk ezen is.
Igen, azt hiszem, itt Vágó Gábor képviselő úr, bár már nincs jelen, de az LMP részéről jelezte, hogy a célokkal alapvetően egyetért, csak a részletszabályokkal, itt a személyes kapcsolattartással kapcsolatban volt aggodalma. Remélem, ezt az aggodalmat sikerült eloszlatnom.
Itt volt egy kis félreértés a közmunkával kapcsolatban. Tehát szeretném jelezni, ha valaki közmunkán van, és egyébként munkalehetőséget talál, rövid időtartamút, legfeljebb 90 napost, olyan szabályt hoztunk nemrégiben, hogy akkor szüneteltetjük a közfoglalkoztatási státusát, és nyugodtan elvállalhatja a rövid időtartamú munkát. Persze, az a célunk, hogy ha adja isten, munka adódik, akkor ne a közfoglalkoztatásban vegyen részt.
Összességében: még egyszer szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki építő hozzászólásával próbálta a vitában elhangzottakat élesíteni, csiszolni. Én arra szeretnék biztatni mindenkit, hogy ha van javaslata, akkor módosító indítványokon keresztül próbálja, ha lehet, még jobbá tenni ezt a törvénytervezetet, és bízom abban, hogy a végén a parlament jó szívvel tudja majd ezt a törvényt elfogadni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
