DR. KISS SÁNDOR
DR. KISS SÁNDOR
DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt több ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, az első körben a 3. ajánlási ponthoz. Gyenes Géza képviselőtársammal arra tettünk javaslatot, hogy a gyógyszerész milyen módon, miként ismerhesse meg a beteg egy évvel azelőtt kiváltott gyógyszereit. A bizottsági ülésen arról tájékoztattak, hogy ebben a formában nem támogatják, így kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy pontosítsunk ezen az ajánlási ponton.
Itt az lenne a javaslatunk, egyrészt az, hogy a gyógyszerész nem ismerheti meg a mentális és a viselkedési zavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat. Én megértem az egészségügyi kormányzat célját ezzel kapcsolatban, de mégis azt javasolnánk, hogy talán szerencsésebb lenne, ha az egészségügyi hatóság meghatározná konkrétan azon gyógyszerek körét, amelyekről úgy gondolják, hogy a gyógyszerész ne ismerhesse meg, hogy azt a beteg kiváltotta. Tehát én kérem, hogy e kapcsolódó módosító javaslatunkat fontolják meg, valamint arra is javaslatot tettünk, hogy a beteg ismerhesse meg azt, hogy abban az adott évben milyen gyógyszereket váltott ki, és erről más nem kellene, csak annyi, hogy egy listát adjon a gyógyszerész a betegnek, hogy ha a beteg legközelebb orvoshoz megy, akkor tudja mutatni azt, hogy ezeket a gyógyszereket kapta az elmúlt egy esztendőben.
A másik ajánlási pontunk a 10. ajánlási pontban szerepel. Itt ezt nem támogatta ugyan a bizottság, de az államtitkárság azt mondta, hogy átgondolják ezt a módosító javaslatunkat. Nyomatékosan kérem, hogy ezt valóban gondolják át. Arról van szó, hogy az OEP nagy adatbázisában nem szerepel az, hogy a beteg milyen vényköteles és nem támogatott gyógyszereket vált ki. Úgy gondoljuk, hogy a teljes tájékoztatáshoz ehhez is szükség van. Nem az a lényeg, hogy most egy gyógyszer támogatott vagy nem támogatott, hanem hogy vényköteles vagy nem vényköteles. Ezt a financiális szemléletet szerintünk mindenképpen mellőzni kellene. Ha már a vényköteles gyógyszerhez egyébként is vényt állítanak ki, akkor az legyen berögzítve. Azon a vényen szerepeljen a beteg taj-száma, és az kerüljön bele az OEP adatbázisába. Úgy gondoljuk, hogy ennek igazából semmilyen akadálya nem lenne, csak egyszerűen egy kis odafigyelésre lenne szükség.
A 24. és a 25. ajánlási pontban arra tettünk javaslatot, hogy megértjük és örülünk a kormányzat azon döntésének, amelyben a kézi és a fiókgyógyszertárak esetében, amennyiben a heti 30 órát nem haladja meg a fiókgyógyszertár nyitva tartása, akkor nem kell elektronikus betegtájékoztató rendszert működtetnie. Hozzáteszem azt, hogy itt elsősorban kisforgalmú gyógyszertárakról van szó, és azonkívül, hogy ez komoly egyszeri beruházást igényel, itt folyamatos havi programkarbantartásért kell fizetnie a gyógyszertáraknak, és igazából nincs értelme ezt üzemeltetni. Mi azt szeretnénk, ha ez nemcsak a fiókgyógyszertárakra vonatkozna, hanem közforgalmú gyógyszertárra is, amennyiben a 30 órát nem haladja meg a nyitva tartása, nem indokolt különbséget tenni a fiók- és a közforgalmú gyógyszertár között. Tehát alapvetően mind a két gyógyszertár ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, csak egyszerűen a jogi státusuk más.
A 25. ajánlási pontban ez egy olyan javaslat, amit sok oldalról meg lehet közelíteni.
(23.40)
Itt az előterjesztő arra tesz javaslatot, hogy amennyiben egy gyógyszertárban a gyógyszertár személyi jogosa és a gyógyszertár vezetője olyan gyógyszertárat működtet, amelyik több mint 48 órát van nyitva egy héten, az ne létesíthessen más munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. Ezt egy kicsit szeretném jobban kibontani. Az indoklásban ez a kisforgalmú gyógyszertárakra vonatkozik.
Amennyiben egy gyógyszertár heti 48 órát van nyitva, az egyáltalán nem kisforgalmú gyógyszertár. Én ebben a törvényjavaslatban egy olyan sandaságot vélek felfedezni, amely szerint amennyiben egy gyógyszertár csak 48 órát van nyitva hetente, akkor emellett a személyi jogos gyógyszertárvezető más munkaviszonyt is létesíthet. Ez szerintünk elfogadhatatlan. Az a gyakorlat - és itt nekem óhatatlanul is a patikaláncok jutottak eszembe -, hogy amennyiben egy gyógyszertár, még egyszer mondom, 48 órát tart nyitva, és emellett ez a gyógyszerész netalán egy gyógyszer-nagykereskedőnél vagy egy gyárban is dolgozik, ő tulajdonképpen nem más, mint egy stróman. Hivatalosan ő nem dolgozik a gyógyszertárban, de ő a gyógyszertár vezetője, ő a személyi jogos. Nyilván más gyógyszerész dolgozik ebben a gyógyszertárban. Amennyiben biztosítani kívánjuk azt, hogy a felelős vezető valóban a gyógyszertár személyi jogosa legyen, akkor azt nem lehet megengedni, hogy egy patika nyitva van egy héten 48 órát, és még emellett netalán - még egyszer mondom - egy gyárban vagy egy nagykereskedőnél szintén gyógyszerészi munkaviszonyt folytat ez a személyi jogos gyógyszerész.
Azt gondoltuk, hogy ne 48 órában határozzuk meg a heti nyitva tartást, hanem 42 órában. Mert azt még el tudom képzelni, hogy egy kisforgalmú gyógyszertár napi nyolc órát tart nyitva, vagy esetleg van olyan nap, amikor nem nyolcat, hanem kilencet, de a kisforgalmú gyógyszertár kategóriájához közelebb áll a 42 óra, mint a 48 óra.
A bizottság 8. számú módosítójához - amit ma reggel ismertünk meg - szeretnék annyiban hozzászólni, hogy nagyon örülünk ennek a módosító javaslatnak, amelyben plusz szolgáltatási díjban részesülhet az a közforgalmú, tehát lakossági gyógyszerellátást végző közforgalmú és intézeti gyógyszertár, amely a betegbiztonságot és a gyógyszerbiztonságot elősegíti. Azért azt megjegyezném, hogy nem hiszem, hogy egy intézeti gyógyszertárnak, ami jobbára egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézményhez kapcsolódik, szintén szolgáltatási díjban kellene részesülnie, hiszen eleve egy fekvőbeteg-intézmény keretében működik ez a patika. Én szerencsésebbnek tartanám azt, hogy ezt a szolgáltatási díjat valóban csak a lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak kaphassák meg.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
