BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánkban akár állami, akár európai uniós forrással fedezett pályázatokban rendszeresen előjön az etnikai alapú pozitív diszkrimináció elvárása, sokszor konkrét számokkal meghatározva.
Ön az írásban feltett kérdésemre azt válaszolta, hogy a támogatások szociális alapon nyitottak bárki számára. Ennek ellentmond, hogy egyes TÁMOP-programokban például kifejezetten előírás, hogy a támogatottak 20 százalékának cigány származásúnak kell lennie. Eközben hivatalos adatok a magukat cigány származásúnak vallókról 2001-ben álltak rendelkezésre, ekkor ebben a semleges és érdektelen helyzetben önbevallás alapján 190 ezren vallották magukat annak.
A kisebbség korcsoport szerinti állítólagos eloszlása alapján ennek a számnak nagyobb részét kiskorúak teszik ki. Jobb híján ezeket kell valós, objektív adatoknak tekinteni, tehát jogos elvárás szerint ilyen kisebbségi számhoz kellene igazítani a célzott támogatásokat is.
(15.10)
Ezzel szemben azt kell tapasztalnunk, hogy az alig 2 százalékos felvállalt arányhoz képest a cigányság minden támogatási területen, így a képzési, elhelyezkedést segítő programokban is - központi elvárás alapján - származás szerint pozitívan diszkriminálva van és durván felülreprezentált. Ezek tények, a kérdés az, hogy miért. Hátrányos helyzetűnek minősülnek a kisgyermekes anyák, a gyermeküket egyedül nevelők, az 50 év felettiek, a pályakezdő fiatalok, a rokkantak, a fogyatékkal élők is. Összességében 2 millió köré tehető a nem cigány hátrányos helyzetű munkavállalók és munkakeresők száma, velük szemben a munkaképes korú cigányság száma a hivatalos adatok alapján jóval kevesebb, mint 100 ezer, tehát a támogatás durván részrehajló.
De hogy ki, mi alapján minősül cigánynak, az sehol nincs meghatározva, nincs nyilvántartás, nincs meghatározás. A módszertani útmutató alapján az, aki nyilatkozatban annak vallja magát, csakhogy ez alapján az a cigány, aki úgy dönt, hogy aktuálisan oda akar tartozni, mert éppen ezt diktálják érdekei, elég egy papíron nyilatkoznia. Nyilvántartás nélkül ez nagyjából egy önkéntes klubnak felel meg, és a visszaélések igen széles tárházát nyitja meg, miáltal az integráció elősegítését célzó milliárdok kontrollálatlanul szállhatnak a semmibe. Tehát lehet, hogy tegnap és holnap cigánynak számít valaki, mert éppen azt diktálja érdeke, de ma ugyanezen ember megsértődik, mert éppen valaki cigánynak minősítette, ezért megy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mondjuk, egy munkáltató kapcsán.
Mivel az írásbeli kérdésemre adott válaszából az derül ki, hogy nincs semmilyen objektív, egyértelmű azonosítási módszer, amivel a kormány, a munkaügyi hivatal, a munkáltató megállapíthatja, hogy ki a cigány, és ez alapján kinek jár etnikai alapon ilyen típusú plusztámogatás, akkor kérdezem, hogy mi alapján lehet pénzt biztosítani jogszerűen, etikusan ilyen hivatkozási alappal. És itt sok tízmilliárd forintról beszélünk.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
