VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai vitával a Magyar Honvédség megújításának újabb fontos állomásához érkeztünk. Elérkezett az idő, hogy az alaptörvény és az új honvédelmi törvény után a parlament megtárgyalja és elfogadja a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a kormány T/9234. számon terjesztett önök elé.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja, hogy a 2013. július 1-jén esedékes teljes hatálybalépés napjától kellő felkészülési időt biztosítva valamennyi katonai állománykategória békeidei szolgálatának kereteit egységes elvek mentén szabályozzuk. A törvényjavaslat tehát elsődlegesen a katonai szolgálattal mint sajátos közszolgálattal együtt járó többletkötelezettségek és többletjogosultságok harmonizált újraszabályozására, a közpénzek takarékos felhasználására, a bürokrácia csökkentésére, a személyügyi folyamatok egyszerűsítésére, a jogállás indokolt sajátosságainak megtartása mellett a közszolgálati életpályák összehangolására és a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalására irányul. Összességében elmondható róla, hogy a törvényjavaslat a hatályos törvénynél több elemében szigorúbb, de igazságosabb, az egyéni felelősséget is jobban érvényesítő szabályozásra törekszik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy 280 szakaszos törvényjavaslat, különösen a katonák szolgálati viszonyát érintő összefoglaló szabályozás valamennyi elemének bemutatása szétfeszítené az expozé műfaj kereteit. Erre tekintettel a törvényjavaslat céljait megvalósító szabályozási elemek bemutatásával a legfontosabb tartalmi elemek, változtatások összegzésére törekszem.
A katonai szolgálattal mint sajátos közszolgálattal együtt járó többletkötelezettségek és többletjogosultságok szabályozása során a törvényjavaslat a szolgálatteljesítés érdekét az eddiginél hangsúlyosabban jeleníti meg. Fő szabállyá válik a szolgálati érdekből történő munkáltatói döntéshozatal azzal, hogy jogszabály a döntést az állomány tagjának kérelméhez vagy beleegyezéséhez is kötheti. A javaslat szerkezetileg a hivatásos és szerződéses katonák belföldi, békeidei szolgálatteljesítésére épít, ehhez képest fejezeti szinten elkülönítve jelennek meg a sajátos jogállású csoportok: önkéntes tartalékosok, honvéd tisztjelöltek és altisztjelöltek, illetve a sajátos szolgálatteljesítési körülmények: a külföldi szolgálat, a katonai nemzetbiztonsági tevékenység sajátos követelményei.
A Magyar Honvédség humán stratégiájában megjelölt céloknak megfelelően a jövőben a közvetlenül hivatásos szolgálati viszonyba kerülés kizárólagos útjává a katonai képzési rendszerben honvéd tisztjelöltként vagy altisztjelöltként eltöltött időszak sikeres lezárása válik. Egyes esetekben csak szerződéses katonai szolgálati viszony jöhet létre. A szolgálatot a Magyar Honvédség szervezetén belül kell teljesíteni, amelyhez képest a nemzetközi szervezethez vagy más szervhez történő vezénylés, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél történő szolgálatteljesítés szabályozásánál a sajátos szolgálatteljesítést követő időszakra vonatkozó továbbfoglalkoztatásra a jelenleginél nagyobb hangsúlyt fektet a javaslat.
(13.20)
Utóbbi eszközei közé tartozik például a nemzetközi példákból ismert mozgó rendfokozat bevezetése, illetve a magasabb beosztás követelményeinek való megfelelést elősegítő egyéves előléptetési és kinevezési moratórium.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat talán legjelentősebb változása az előmenetelt, a rendfokozati várakozási időket érinti, amelyeket a Magyar Honvédség humán stratégiájával való összhangban megemel. Ezt egyfelől megköveteli az állomány arányos helyreállítása, másrészt szükségszerűvé teszi a szolgálati nyugdíjrendszer kivezetése.
A szolgálat felső korhatárának az öregségi nyugdíjkorhatár általános szabályaihoz kötése már átvezet egy másik érdemi újdonsághoz, a jogviszony-megszűnési és -megszüntetési esetek egyértelmű elkülönítéséhez. Ez esetben a harmonizációs cél mellett a bürokráciacsökkentés eleme is megjelenik, mivel a megszűnés esetkörei között azon okok kerülnek felsorolásra, ahol a honvédség személyügyi szervei csak a megszűnési ok bekövetkeztét állapítják meg, de ténylegesen nem szükséges harmonizált döntés meghozatala. Így a törvény erejénél fogva szűnik meg a szolgálati viszony a lefokozás és a fenyítés, valamint a korábbi felmentés helyett a méltatlanság megállapítása esetén.
A méltatlanság megállapítása esetén a törvényjavaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a szolgálati jogviszony egyéb jogcímen, kedvezőbb feltételekkel kerüljön megszüntetésre. Ugyanígy tesz különbséget a javaslat a korábban egységesebben kezelt felmentési jogcímek és következményeik között, arra tekintettel, hogy a felmentés okai között szerepel a felróhatóság, mint például egy nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetében, vagy pedig az egy objektív külső tényező, például egy átszervezés következménye.
A törvényjavaslat gondoskodó szemlélete ugyanakkor a korábban szolgálatot teljesítő állomány későbbi visszaáramoltatása oldaláról is kimutatható. A szerződéses állományba szigorúbb feltételekkel visszavételre kerülhet a jövőben a korábban jogviszonyáról lemondott honvéd, illetve a szolgálaton kívüli állományba kerülés és újbóli aktiválás szabályai is a jelenlegi szabályoknál részletesebben kerülnek meghatározásra.
Mindez a parancsnoki állomány részére a jelenleginél szélesebb mérlegelési jogkört, döntési szabadságot ad, és ebből eredően döntési felelősséget ró. Más oldalról közelítve viszont az átmeneti időszak lezárulását követően megszűnik az állománytábláktól való eltérés és a kivételes mentesítési szabályok eddigi gyakorlata. A törvény ezenkívül például lehetővé teszi a külszolgálatra vezénylés esetén vagy a magasabb beosztásba helyezés esetén az első, beilleszkedési évben a mozgó rendfokozat alkalmazását.
Fontos újdonság, hogy egyértelműen elkülöníthetővé válnak a beosztások ellátásának formái, illetve csak a beosztásban el nem látható szolgálati feladatok esetében biztosítja a jövőben a törvény a külön ügyeleti és készenléti szolgálatok létesítését.
Végezetül a szolgálatteljesítés egy rendkívül sajátos elemét szükséges kiemelnem, mivel az a jogalkotó szándéka szerint a Magyar Honvédség politikamentességét hivatott szolgálni. A törvényjavaslat a vezérkari főnöki kinevezést 5 plusz 5 éves határozott idejű, a politikai ciklusoktól elkülönített beosztási formaként nevesíti annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség működésében a folyamatosság és a változtathatóság pozitív elemei egymást erősítve érvényesüljenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közpénzek takarékos felhasználását elősegítő, korábban nem említett rendelkezések között kiegészítésre és pontosításra kerülnek a rendelkezési állomány jogcímei. Ezen belül bővül azon esetek köre, amikor a munkáltató az állomány tagját szolgálati feladatra igénybe veheti; csökken a vezetői pótszabadság mértéke; a külföldi szolgálat esetében új szabadságbeszámítási szabály kerül érvényesítésre; pontosításra és egyértelműsítésre kerülnek az egészségügyi szabadság és az illetménykiegészítések szabályai.
A szerződéses katonák szerződése kizárólag a korábban vállalt szolgálati idő lejártát követően fordulónappal lesz meghosszabbítható. Részére ekkor - kérelmére - szerződéshosszabbítási díjat kell folyósítani, melynek mértéke megegyezik a hatályos szabályozással. Ha viszont a vállalt szolgálati idő előtt a szerződéses katona szolgálati viszonya meghatározott jogcímeken megszűnik, vagy megszünteti azt, visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a közszolgálati életpályák összehangolására az alapelvek és az általános magatartási követelmények között a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénnyel összehangolt rendelkezéseket épít be. Szélesíti a tartalékállománnyal és a közszolgálati foglalkoztatással összefüggő intézményrendszert, megjelenik a közigazgatási alapvizsga a közhatalmi tevékenységet ellátók esetében, valamint a rendvédelmi jogviszonyok szabályaira is tekintettel harmonizálásra kerülnek egyes lakhatás-támogatási formák, a jubileumi jutalom és a pótlékrendszer összehasonlítható elemei.
A jogorvoslati és érdek-képviseleti szabályok alapvetően változatlanok, a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei azonban a közszolgálati törvénnyel összhangban, a munkáltató érdekeinek fokozottabb érvényesítésére figyelemmel kerülnek meghatározásra.
A bürokrácia csökkentése érdekében a személyügyi folyamatok egyszerűsítésével törvényi szinten kizárólag a miniszteri munkáltatói jogkörök kerülnek megállapításra. A további munkáltatói részjogkörök meghatározása rendeleti tárgykörré válik, lehetővé téve akár az állományilletékes parancsnoki szint alatti vezetők kijelölését, a jogkörök megosztását, ezáltal a parancsnoki felelősség eddiginél magasabb szintű érvényre juttatását is.
A javaslat részletesebben és kiszámíthatóan szabályozza a szerződéses állományú szolgálatteljesítés szerződéskötési és előmeneteli rendjét. A szerződéses katona kezdő rendfokozatát a szolgálati beosztáshoz szükséges végzettségnek megfelelő szakmai gyakorlat idejére a speciális előmeneteli rend szerinti várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani, de legfeljebb állománycsoport szerint százados vagy főtörzsőrmester lehet, ennél magasabb rendfokozattal történő állományba vétel kivételessé válik.
A próbaidő meghatározása a jogviszony és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével hat hónapon belül differenciáltan alakul.
A törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalásával a szabályozási rendszer átláthatóbbá, de egyúttal rugalmasabbá is válik. A jelenleginél nagyobb lesz a végrehajtási rendeletek jelentősége a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárás körében, a képzések és a tanulmányi szerződések szabályozásában, az elismerések és a nyugállományú katonákra vonatkozó részletes szabályok körében.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat módosító rendelkezéseket tartalmazó része a törvényi szintű hivatkozásokban a törvényjavaslat címének megjelenítésén túl az alábbi fő elemeket tartalmazza.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításával pontosítást nyernek a honvédelemre vonatkozó adatkezelés szabályai, a szolgálati viszony alanyait rendező felsorolások, az egyenruha-viselés szabályai, valamint törvényi szintű szabályozást nyer a katonai rendészi szolgálat forgalomirányítási szerepkörben az állampolgárokat is közvetlenül érintő tevékenysége. Utóbbi szolgálat ellenőrzési tevékenysége vonatkozásában szükségessé vált a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása is.
A katonai tevékenység hatósági ellenőrzésével összefüggésben vált szükségessé a munkavédelemről szóló törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény kiegészítése is.
Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésével összefüggésben a törvényjavaslat módosító része két személyi kört érint. Az ügyvédekről szóló törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok pontosításával lehetővé teszi a szolgálati forma vállalását, illetve a már folyamatban lévő felsőoktatási hallgatói szolgálatteljesítés szabályait az első gyakorlati év tapasztalatai alapján pontosítja.
A szolgálat teljesítésével összefüggésben a törvényjavaslat mind a hazai, mind az itt tartózkodó külföldi fegyveres erők állománya vonatkozásában pontosítja egyes adó- és járulékkötelezettségek tárgyait, illetve a mentességi szabályokat. A jogállással összefüggésben kerülnek módosításra a katonai szolgálat során tanulmányokat folytató honvéd tisztjelöltek és altisztjelöltek képzési szabályai. Az állami elismerésekre vonatkozó törvény kiegészítése pedig lehetővé teszi, hogy az elismerési rendszert egységesen e törvény a katonák jogállásáról szóló törvénytől függetlenül szabályozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a Magyar Honvédség működésének korszerűsítését alapvetően érintő törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a tisztelt Ház.
(13.30)
A törvényjavaslat végrehajtási rendeleteivel egyidejűleg valósul meg a honvédelmi adatkezelés felülvizsgálata és törvényi újraszabályozása annak érdekében, hogy az alaptörvénnyel teljes mértékben összehangolt honvédelemre vonatkozó joganyag a jövő év derekától már a napi működésbe ültesse át a Magyar Honvédség humán stratégiájában rögzített irányokat. Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentősége tehát igen nagy. Kérem tehát önöket, vitassuk meg alaposan, módosítsuk - ha szükséges - és fogadjuk el. Ehhez kérem az önök munkáját és támogató szavazatait.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
