DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az atomenergiáról szóló 1996. évi törvény módosításáról szóló előterjesztés kapcsán szeretném elmondani, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását a Magyar Szocialista Párt támogatta és jelenleg is támogatja. Ahogy a hozzászólásban elhangzott, sem az energiabiztonság, sem az energiamix területén, a kiotói célok területén nincs igazán alternatívája annak, hogy húsz évvel meg legyen hosszabbítva a Paksi Atomerőmű négy blokkjának működése.
Az más kérdés, hogy ezt az előterjesztést nem jó szívvel támogatjuk. Ez egy kapkodás. Két és fél éve, amióta önök vannak kormányon, csúszásban van az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának előkészítése.
(11.50)
Nem biztos, hogy tényleg ilyen törvényre lenne szükség egy fehér folt feloldására. Mert az való igaz, hogy nem lehet olyan jogi állapot, ami a nukleáris biztonságot veszélyezteti, nem lehet olyan exlex állapot, tehát ezt tisztázni kell. Ugyanakkor, ha nem szenved el csúszást az üzemidő-hosszabbítás előkészítése, ami jó időben el lett indítva, akkor lehet, hogy ez a probléma most fel sem merülne, mert hamarabb meglehetne az az engedély - határidőzve, hogy mikor lép hatályba -, mint ahogy lejár a jelenlegi üzemidő-engedély.
Tehát végső soron támogatandó ez a törvényjavaslat, mert a kialakult helyzetben biztosítani kell a nukleáris biztonságot és az ellátásbiztonságot, de nem teljesen felhőtlen az a helyzet, ahogy ez itt kialakult. Ez a javaslat ugyanis kimondja, hogy a bíróság nem függesztheti fel az atomerőmű üzemidő-hosszabbítására vonatkozó engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását. A bíróság ilyet közvetlenül fenyegető kár elhárítása érdekében tehetne, abban az esetben, ha a kérelmező a közvetlenül fenyegető kár bekövetkezését valószínűsíti, azt bizonyítani tudja.
A jelenlegi engedélyezési helyzetben ez igazából nem állhatna elő. Nagyon reméljük, hogy nem lesz ilyen kockázati tényező, ami alapján bárki -környezetvédő, Greenpeace, más szervezet - azt vélelmezné, hogy itt a működési biztonság kárt szenvedne. Természetesen elvileg kizárni nem lehet, mert ilyen indítvány azért születhet, és egy bírósági eljárás vége az, hogy erről véleményt mondjanak. Nukleáris létesítmény esetében érthetetlen, miért szükséges ugyanakkor kiiktatni egy független bírósági kontroll lehetőségét. Végül is nem lóg ki, normál előkészítés esetén nem lóghat ki egy olyan jogrendből, ami konzisztensen tud működni Európa-szerte.
A kapkodás helyett célszerűbb lenne szakszerűen és oly módon előkészíteni az üzemidő-hosszabbítást - bizonyos értelemben már kellett volna, de hát túl vagyunk rajta -, hogy az a bíróságon és a gyakorlatban, ott, Pakson is teljes mértékben megállja a helyét. Mi azt vélelmezzük, azt valószínűsítjük, hogy ez így lesz, mégis csúszás van. Ez a csúszás az előkészítésben nem a kontroll lehetőségét kellene hogy kiiktassa, hanem a nukleáris biztonság igényét első helyen szem előtt tartania abban az esetben is, ha ez többletráfordításokat okozhat.
El kell mondani azt a tapasztalatunkat is - persze ezt csak beszélik, mert nem akarok, hogy is mondjam, peres eljárás tárgya lenni -, hogy túlzott a politikai irányítás a Paksi Atomerőmű területén, fennhatósága alatt. Azt is beszélik, hogy egy szolnoki ügyvédi irodából bizonyos Nyerges Zsolt személyi kapcsolatain keresztül túlzottan nagy mértékű befolyást gyakorol az MVM és az atomerőmű működésére is. Persze, ahogy mondani szokás itt a parlamentben, ezt csak beszélik, úgyhogy ezt tudni nem tudhatom. De hogy késésben van a két és fél év működés után ennek a projektnek az előrehaladása, az most ténykérdés, hiszen elénk került ez a törvényjavaslat. Az üzemidő-hosszabbításról szóló döntés már évekkel ezelőtt megszületett, mondhatni, teljes konszenzussal, és az előző kormány idején a szükséges előkészítő munkákat megkezdték. Nem igazából érthető ez a hosszú késedelem és ez a minden fék kiiktatását igénylő kényszerhelyzet.
A nukleáris létesítmények biztonságos működésével kapcsolatban egyébként is felmerül az a kérdés, hogy miképpen garantálható a nukleáris biztonság szempontjainak érvényesülése, hogyan lehet függetleníteni a rendszert - akár ettől az ominózus szolnoki irodától is -, és hogyan lehet a nemzetközi követelményeknek, a transzparencia elveinek megfelelni. Az üzemidő-hosszabbítás a legkifizetődőbb projekt a magyar energiarendszer működése szempontjából, mert a Paksi Atomerőmű egy jól karbantartott, rendszeresen korszerűsített, a kor színvonala élvonalába hozott műszaki állapotban lévő atomerőmű. Ezt bizonyítják mind a nemzetközi vizsgálatok, mind pedig a rendelkezésre állási mutatók, az egyre javuló termelési eredmények, amelyek nem a túlhajtás, hanem a korszerűsítés, a fejlesztések eredményei. Úgy gondolom, meg kellene hagyni a lehetőséget, hogy ez az erőmű a helybeli szakmai irányítás mellett folytatni tudja a munkáját.
Hasonló a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az önkormányzati társulásoknak nyújtható támogatások kérdése, amelyet tényleg célszerű összhangba hozni az önkormányzati törvénnyel, ez egy jól működő rendszer. Ugyanakkor a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működése és a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdése témakörében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy van egy szabályozásból adódó érdekellentét. Ugyanis a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap így is, úgy is képződik, tehát ők abban érdekeltek, hogy tároljanak - mondhatni, minél többet tároljanak -, az atomerőmű pedig igazából nincs érdekeltté téve abban, hogy sűrítéssel, tisztítással a képződött nukleáris hulladék mennyiségét csökkentse. Ugyanis ez nála szorgalmi feladat, ő a legjobb műszaki meggyőződése alapján erre áldoz százmilliókat, de ez neki nem térül meg abban, hogy csökkentésre kerülhetne a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetendő éves összeg.
Ezt a tekintetben is indokolt felülvizsgálni, hogy ha életbe lép a húszéves élettartam-hosszabbítás, akkor hosszabb idő fog rendelkezésre állni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap teljes feltöltésére, tehát érdemes lenne újraszámolni ennek az éves befizetési kötelezettségnek a mértékét. Ezt államtitkár úrnak mondom különösen - aki el van merülve az előterjesztés olvasásában -, hogy ez egy létező feladat, hogy húsz évvel megnövelt feltöltési idő esetén mennyi az aktuális, egy évre számított feltöltési kötelezettség. Mert ez azért nem mindegy. Tehát nem mindegy, hogy mennyi lesz a Paksi Atomerőműben termelt villamos áramnak az ára, vagy nem mindegy, hogy mennyi fordítható fejlesztésre, teljesítménybővítésre.
Úgyhogy ezekkel a kiegészítésekkel - mondhatni, nem megalapozatlan kritikai észrevételekkel - jobb híján támogatjuk a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)
